A tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő részeit 134 igen és 60 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 136 igen és 58 nem szavazattal, tartózkodás nélkül hagyta jóvá a parlament. A státusztörvény 2024. január 1-jétől lép hatályba. A szavazás idején civilek tiltakoztak a törvényjavaslat ellen a Kossuth téren.
A törvényalkotó szerint a szakma általános ellenkezését, tüntetések, sztrájkok, felmondások tömegét elindító jogszabály célja a köznevelésben foglalkoztatottak társadalmi megbecsültségének kifejezése, anyagi és erkölcsi elismerésük. A törvény preambulumában a döntéshozók úgy fogalmaznak: „Meggyőződésünk, hogy korszerű tudást biztosító, hatékony köznevelési rendszert csak a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre, valamint aktív állampolgárságra történő nevelésre lehet alapozni.”
A január 1-jével hatályos törvény értelmében
- a tanárok közalkalmazotti jogviszonya megszűnik,
- a tanév július 15-ig meghosszabbítható,
- a tanároknak heti 24 órát kell tanítaniuk,
- a munkáltató minden évben köteles értékelni a pedagógus teljesítményét, ami hatással lehet havi bérére,
- a tankerületi központ utasíthatja a pedagógust, hogy a kinevezési okmányban meghatározott munkavégzési helytől eltérő, de ugyanabban a járásban található iskolában oktasson, feltéve, ha az új hely és a lakóhelye között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a napi három órát nem haladja meg.
A munkáltatónak szeptember 15-ig kell tájékoztatnia a pedagógust a jövő év elején bekövetkező jogviszonyváltozásról, a pedagógus szeptember 29-ig dönthet arról, hogy elfogadja-e.
A Fidesz értelmezése szerint „a parlamenti szavazáson kiderült, hogy a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok nyolcszázezer forintot keressenek, heti 24 órát tanítsanak és tíz hét szabadságot kapjanak. A ma elfogadott új életpályatörvény mindezt garantálja a pedagógusok számára.”
A DK szerint viszont a törvény elfogadása azt jelenti, hogy az Orbán-kormány belebukott a saját oktatási rendszerébe. "Nem tudták helyrehozni a saját maguk által okozott károkat, ezért a bosszútörvénnyel akarják elhallgattatni azokat a tanárokat, akik erre felhívják a figyelmet".
Ehhez kapcsolódóan: Több ezer pedagógusi, tanári állást hirdetnek a közszféra állásportálján
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet jogásza, Zeller Judit elemzésében azt írja, a kormány az érintettekkel közösen kidolgozott, átfogó oktatási reform helyett inkább törvénybe foglalta a rossz gyakorlatokat.
„Egy olyan rendszert hoztak létre, amely még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza az oktatás összes szereplőjét: a diákokat, a pedagógusokat és a szülőket is.”
A törvény csorbítja a nevelőtestületek jogait, megelégszik a romló minőségű oktatással, és munkajogi szempontból is rosszabb helyzetbe hozza a pedagógusokat. Mindemellett a jogszabály ellentétes azokkal az EU-s feltételekkel is, amelyek teljesítését Magyarország a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta – írja a TASZ munkatársa.
