Carrie Lam, Hongkong eddigi kormányzója üdvözölte utódja előző napi megválasztását, és köszönetet mondott a kínai kormánynak az új, sokak szerint a szabadságjogokat radikálisan csorbító nemzetbiztonsági törvény elfogadásáért.
A választáson egyetlen jelölt indult, a korábban a város második legrangosabb tisztségét betöltő John Lee, aki így a szavazatok több mint 99 százalékát kapta meg.
A 64 éves férfit, aki korábban rendőrségi vezető volt, az elhúzódó és gyakran erőszakos demokráciapárti tüntetések után, 2021-ben léptették elő, amelyből egyes elemzők arra következtettek, hogy Peking ismét a biztonságra helyezte a hangsúlyt a gazdaság helyett.
A választási bizottság döntött a globális pénzügyi központ következő kormányzójának személyéről, amelynek tagjait azt követően jelölték ki, hogy a pekingi központi kormányzat átalakította a hongkongi választási rendszert, biztosítva, hogy a testületben csak „hazafiak” kaphassanak helyet.
Hétfői beszédében a széles körben ugyancsak Peking emberének tartott Lam köszönetet mondott a kínai vezetésnek, amiért határozott intézkedéseket hozott, amikor Hongkong szerinte példa nélküli kihívásokkal állt szemben.
„Elfogadták a nemzetbiztonsági törvényt, amely segített Hongkongnak a káoszból a rend felé mozdulni, illetve fejlesztették a választási rendszert, így hosszú távon békét és stabilitást érhetünk el” – mondta, létfontosságúnak nevezve a jövő szempontjából, hogy „hazafiak” irányítsák a Hongkongot.
Carrie Lam tavaly márciusban tájékoztatta a pekingi központi kormányzatot visszalépési szándékáról, amelyet családi okokkal magyarázott.
Az egykori brit gyarmat 1997-ben került vissza kínai uralom alá, ekkor garantálták számára a széles körű szabadságjogokat, például a független igazságszolgáltatást legalább ötven évre az Egy ország, két rendszer elv alapján, mára azonban ebből gyakorlatilag semmi nem maradt.
Az Egyesült Államok más tisztségviselők mellett Lam és Lee ellen is szankciókat rendelt el 2020-ban, amiért aláásták Hongkong nagyfokú autonómiáját és megnyirbálták a politikai szabadságjogokat.
A kínai és a hongkongi hatóságok tagadják, hogy csorbultak volna a szabadságjogok, és azt mondják, hogy a nemzetbiztonsági törvényre a gazdasági sikerhez szükséges stabilitás helyreállítása érdekében volt szükség az elhúzódó zavargásokat követően.
