Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Megszűri az EU Kína térhódítását az uniós piacokon


Hszi Csin-ping kínai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videón csatlakozik egy brüsszeli konferenciához 2022. április 1-jén
Hszi Csin-ping kínai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videón csatlakozik egy brüsszeli konferenciához 2022. április 1-jén

Véget vet az Európai Unió annak a gyakorlatnak, amelynek révén EU-n kívüli cégek EU-n kívüli államok támogatásával vásárolhatják be magukat likviditási gondokkal küzdő uniós vállalatokba. Mostantól bizonyos értékhatáron felül az Európai Bizottság ellenőrzi ezeket a tranzakciókat, és szükség esetén le is állíthatja. Az elsődleges cél a kínai piacszerzési törekvések korlátozása.

Az Európai Parlamentben ritkán szavaznak le egy előterjesztést, szoros eredmény is csak elvétve akad, de még ennek tudatában is szinte példa nélküli az az összefogás, amely felsorakozott egy uniós piacvédő jogszabály mögött, nemzetiségre és pártállásra tekintet nélkül. Csütörtökön 598 szavazattal, öt ellenszavazat és kilenc tartózkodás mellett fogadták el azt a jogszabályt, amely kimondja, hogy az unión kívüli államok által adott támogatások többé nem torzíthatják az egységes piacon zajló versenyt.

Az EU kifejezetten nyitott gazdaság: a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömörüléseként a világkereskedelem 16 százalékáért felelős, 2021-ben pedig 117 milliárd eurónyi közvetlen külföldi befektetés célpontja volt.

Az európai piacot hátrányosan befolyásoló folyamatot az elmúlt egy-két év történései gyorsították fel. A koronavírus miatti lezárások során számos európai cég komoly likviditási gondokkal küzdött, eladósodtak, munkavállalóikat el kellett bocsátaniuk. Erre a helyzetre reagáltak azok a befektetők, akik olcsón tudtak vásárolni ezekbe a cégekbe vagy teljes tulajdoni hányadot, vagy pedig döntő befolyást. Hamar kiderült, hogy e befektetők mögött valamelyik kínai pénzintézet áll, vagyis közvetve a kínai állam, a maga teljes kapacitásával és finanszírozási képességével. A fejleményekre sietve reagáltak a politikusok, majd mozgásba lendült az európai bürokrácia is, amely gyorsan le is tett az asztalra egy erre a helyzetre vonatkozó szabályozást. A helyzet ugyanis az, hogy egy olyan piaci magatartást nem tudott kezelni az EU, amelyet saját kormányainak tilt, de egy unión kívüli ország esetében tehetetlen. Ha ugyanis bármelyik kormány állami támogatással próbálna piaci folyamatokba beavatkozni, torzítva ezzel a versenyt, akkor az Európai Bizottság nyomban eljárást indítana, mint ahogy szokott is ilyen történni.

Ötvenmillió euró felett minden gyanús

Arra azonban nem volt szabály, hogy mi a teendő, ha ezt az EU-ban tiltott magatartást egy harmadik országbéli kormányzat követi el. Az új szabályozás végrehajtásában központi szerepe lesz az Európai Bizottságnak. A rendelet ugyanis felhatalmazza a bizottságot, hogy megvizsgálja az unión kívüli állami szervek által az EU-ban tevékenykedő vállalatoknak nyújtott támogatásokat. Ha úgy találja, hogy piactorzító hatásúak, jogorvoslati intézkedéseket vezethet be, így megakadályozhatja, hogy a például kamatmentes hitellel, a költségeknél alacsonyabb áron nyújtott finanszírozással, kedvezményes adózással vagy közvetlen állami támogatással segített vállalatok uniós versenytársaiknál kedvezőbb ajánlatot nyújthassanak be uniós közbeszerzéseken vagy fúziók és felvásárlások esetén.

Az új szabályok értelmében a vállalatoknak akkor kell értesíteniük a bizottságot a tervezett fúzióról és felvásárlásról, ha az érintett felek bármelyike legalább ötszázmillió eurós forgalmat bonyolít az unióban, és a külföldi pénzügyi hozzájárulás mértéke meghaladja az ötvenmillió eurót. A bizottság akkor is megvizsgálja a közbeszerzéseken indulókat, ha a közbeszerzés értéke legalább 250 millió euró.

Érdemes megjegyezni, hogy ennek a szabályozásnak pusztán a léte azok véleményét erősíti, akik kiállnak a „több Európa” vagy az EU föderális jellege mellett, hiszen vannak olyan problémák, amelyek kezelése nem lehetséges tagállami szinten, egységes uniós fellépés kell hozzá. Vagyis ebben a kérdésben az EU úgy viselkedik, mint egy állam.

Az EU vissza is vonná

Az intézményközi tárgyalások során a parlament elért néhány változtatást. Például azt, hogy a jogszabály hatálya alá konkrétan nevesítve bevonta az állami vállalatokat, amelyek gyakran kedvezményezettjei az állami támogatásnak. Emellett lerövidítették a közbeszerzések kivizsgálására a bizottság számára rendelkezésre álló időtartamot, és gondoskodtak róla, hogy a tagállamok, vállalatok és egyéb érdekeltek számára rendelkezésre álljon egy csatorna, amelyen keresztül a potenciálisan piactorzító támogatásokról értesíthetik a bizottságot. Az ellenőrzést biztosítja, hogy az Európai Bizottságnak útmutatót kell kiadnia arról, mi alapján értékeli az egyes külföldi támogatások piactorzító jellegét, és „hogyan veti össze a piactorzító hatást a támogatás potenciálisan pozitív hozadékaival”.

A téma jelentéstevője, Christophe Hansen luxemburgi néppárti képviselő azt mondta a szavazást követően, hogy „Ma egy lépéssel közelebb jutottunk ahhoz, hogy végre felszámoljuk azt a szabályozatlan helyzetet, amely az unió piacán a szigorú állami támogatási szabályoknak engedelmeskedő európai cégeket a nagyvonalú külföldi támogatást gátak nélkül kihasználó külföldi versenytársakkal állította szembe.” Hozzátette: „Az új eszköz hitelessége és hatékony végrehajtása most kizárólag attól függ, hogy milyen emberi erőforrást szánunk rá – ideje tettekkel alátámasztani az ígéreteinket.”

Fontos körülmény, hogy abban az esetben, ha készül egy nemzetközi szabályozás az állami támogatásokra vonatkozóan, az EU ezt a most elfogadott jogszabályt visszavonja. A parlamenti döntés után a tagállamok tanácsán a sor, amely várhatóan november 28-án hagyja jóvá a rendeletet. Ezt követően húsz nappal, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenést követően pedig hatályba lép.

Kína úgy érti, hogy…

A teljesség kedvéért említsük meg, hogy mi a kínai álláspont – mint ahogy arra az Európai Parlament kutatószolgálatának jelentése is felhívja a figyelmet. Szóval Kína a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) azon szabályaira hivatkozik, amely a fejlődő országok számára lehetővé teszi az állami támogatásokat. Ennek az a filozófiája, hogy ezen országok cégeinek segítségre van szükségük ahhoz, hogy piacra jussanak. A szabályok értelmében a tiltott támogatások tekintetében a legkevésbé fejlett országok mentesülnek az exporttámogatások tilalma alól, a többi fejlődő országnak pedig nyolc év áll rendelkezésére az exporttámogatás fokozatos megszüntetésére. Kína a fejlődő ország státuszának igénylésével kimaradt a nyolcéves átmeneti időszakból. Az EU azonban nem fogadja el ezt az álláspontot, és visszautasítja, hogy Kínát a fejlődő országokkal egy sorban kellene kezelni.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG