Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Megválasztotta vezetőségét az új OBT: az elnök korábban fellépett az előző OBT mellett Handó Tünde kinevezettjeivel szemben


Polt Péter legfőbb ügyész, Tuzson Bence igazságügy-miniszter és Senyei György, az Országos Bírói Hivatal elnöke az OBT nyitóülésén
Polt Péter legfőbb ügyész, Tuzson Bence igazságügy-miniszter és Senyei György, az Országos Bírói Hivatal elnöke az OBT nyitóülésén

Megtartotta alakuló ülését az új Országos Bírói Tanács, a bírák maguk által megválasztott, a bíróságok igazgatásában – az előző OBT és az EU fellépése nyomán – komoly jogosítványokat szerző testülete. Az új elnök Szabó Péter, a Győri Ítélőtábla bírája lett, akinek van múltja a bírák korábbi függetlenségi harcában, és mostani beszédében is kiemelte a bírói függetlenséget és az EU „oszthatatlan értékeit”. Az alakuló ülésen a leköszönő OBT-elnök függetlenségpártiságra motiváló, a többi közjogi méltóság és hivatásrendi vezető az együttműködést hangsúlyozó beszédet mondott. A Kúria elnöke egy kicsit brüsszelezett.

A 128 tagú elektori testület január 8-án választotta meg azt a 14 tagját, akik – a hivatalból OBT-tag Kúria-elnökkel, Varga Zs. Andrással együtt – kedden, január 30-án választották meg maguk közül vezetőiket. Matusik Tamás leköszönő elnök utódja Szabó Péter polgári ügyszakos bíró lett a Győri Ítélőtábláról, a testület elnökhelyettese Varga Rita, a Kaposvári Törvényszék polgári ügyszakos tanácselnöke, a sajtószóvivő Kovács Ildikó, a Szekszárdi Járásbíróság büntető ügyszakos bírája.

Még januárban megválasztották az OBT póttagjait is, de mivel az alakuló ülésig nem lépett vissza egyik tag sem, ezért az ő szerepük még nem élesedett. Az OBT mandátuma hat évre szól.

A vezetők megválasztása előtt a sajtó is bent lehetett az alakuló ülésen, így meghallgathatta az üdvözlő beszédeket, valamint a 14 tag rövid bemutatkozását. Ebben a később elnökké választott Szabó Péter, a testület egyetlen ítélőtáblai tagja fontosnak tartotta hangsúlyozni – valószínűleg utalva az előző OBT azon, végül brüsszeli elvárásra a kormány által is törvénybe foglalt követelésére, hogy a magyar bírák szabadon fordulhassanak az unió bíróságához jogértelmezést kérve –, hogy már négyszer fordult úgynevezett előzetes döntéshozatalért Luxembourghoz.

Egyik forrásunk szerint ez jelezhet egy „nem bátortalan” szerepfelfogást, persze kérdés az is, milyen ügyekben. Egy ilyet találtunk, amely még nem a brüsszelező, szuverenista, a nemzeti jogrend elsődlegességét hangsúlyozó politikai (és bírósági vezetői) kontextusban történt. Szabó Péter 2004-ben egy ingatlanközvetítői megbízási díj és járulékai megfizetése iránt indult perben kért előzetes döntéshozatali eljárást.

Szabó Péter részese volt egy, a Handó Tünde alatti, elmérgesedett, az OBT szerint alkotmányos zavart is okozó bírósági helyzetben az OBH volt vezetője elleni fellépésnek. 2018 októberében csatlakozott 14 győri bírótársa aláírásgyűjtéséhez, amelyben azt kérték, hogy „a számos szabálytalanság miatt” haladéktalanul ismételjék meg az Országos Bírói Tanács póttagválasztását, amelyet elszabotáltak és döntésképtelenné tettek a Handó Tünde által kinevezett bírósági vezetők.

OBT-elnökké választásakor – már zárt ajtók mögött – elmondott beköszönő beszéde este felkerült az OBT honlapjára. Fókuszában a bírói függetlenség áll: „(…) a társadalmak sem lehetnek meg vezérlő eszmék nélkül. E vezérlő eszmék a XXI. századi bíró szemszögéből megítélésem szerint leginkább a demokrácia–jogállam–bírói függetlenség elválaszthatatlanul egybefonódó triászában ragadhatók meg” – mondta az új elnök.

A rövid beszéd fontos momentumának tűnik még az EU említése is: „Szükséges, hogy az Országos Bírói Tanács tevékenysége értékeken alapuljon. Ezen értékek forrása egyszerre a magyar alkotmányos hagyomány, miként azt jogrendünk alapja, az Alaptörvény elismeri, valamint az egyetemes és európai jogforrásokban, így különösen az Európai Unió alapító szerződéseiben megfogalmazott oszthatatlan értékek.”

„Elődeink méltó örökséget hagytak hátra – mondta még az új OBT-elnök a most lejárt mandátumú testületről. Annak is üzenetértéke lehet, hogy ő is kiemelte a testület nemzetközi kapcsolatainak fontosságát, amelyet elődje, Matusik Tamás is mindig hangsúlyozott, mondván, e testületek szolidaritása segítette őket kiállásukban. – Büszke vagyok arra, hogy az OBT elismert tagja az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának, s kiemelten fontosnak tartom nemzetközi kapcsolataink ápolását, fejlesztését” – mondta most Szabó Péter.

Ehhez kapcsolódóan: „A bíró a saját függetlenségét megvédheti”: Matusik Tamás, a leköszönő Országos Bírói Tanács elnöke

Elegáns beszédek – áthallásokkal

Az alakuló ülés sajtónyilvános részén a testület korelnöke, Pecsenye Csaba tartott nyitóbeszédet, hangsúlyozva, hogy nehéz lesz megfelelniük a feléjük irányuló elvárásoknak. Feladatuk – főleg a nyári igazságszolgáltatási reform nyomán – a bírósági igazgatásban való részvétel. Hozzátette, hogy a felügyelet párbeszédet is jelent. Az összes megszólaló közül egyedül ő köszönte meg hangsúlyosan az előző OBT-nek, hogy sokat tettek a bírói függetlenségért és az OBT jogosítványainak erősítéséért.

A leköszönő elnök, Matusik Tamás beszédében nehéz munkát jósolt a testületnek, „ha egy tag komolyan veszi a feladatát”. Hangsúlyozta, hogy az OBT-tagság is a függetlenséget, pártatlanságot megkívánó bírói hivatás része, és a tagok az egész bírói testületért, „tágabban a jogállamiságért tevékenykednek. (…) Azt kívánom, hogy ne féljenek” – mondta végül, és „bátor és megalkuvásmentes hat évet” kívánt nekik.

Az utána felszólaló Varga Zs. András beszéde kevésbé a jogállamiságot, inkább az OBT új feladatait hangsúlyozta. „Bíróként nem céljaink, hanem feladataink vannak” – idézett egy, már alkotmánybíróként tevékenykedő volt kúriai bírót. Beszéde most sem nélkülözte a tőle nem szokatlan Brüsszel-kritikát. Az EB igazságügyi biztosának azt a mondatát cáfolta diszkréten, miszerint „a nemzeti igazságszolgáltatások a frontvonalban vannak”. A magyar is – tette hozzá Varga Zs. –, de nem kéne ott lennie. Szerinte a bíróknak nem harcolniuk kell, hanem épp a harcot csillapítaniuk: „Békére van szükségünk mindig és mindenkitől” – mondta áthallásosan.

Az igazságügy-miniszter szerint sem jó, ha a bíróságok a frontvonalban vannak. Tuzson Bence partnerséget kínált az új OBT-nek, szerinte a minisztérium feladata, hogy „a jogalkotói szándék a legjobban érvényesüljön az ítélkezésben is”. Ehhez ő is szoros együttműködést ígért és javasolt. Akár félre is érthető az a javaslata, amely ehhez egyéni és testületi beszélgetéseket is ajánlott a testületnek ő magával. Tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottként Tuzson Bence egyébként egyszer sem volt jelen az előző OBT ülésein (államtitkára többször, de nem mindegyiken), nemhogy külön tanácskozott volna a tagjaival. A tagok egyéni meghívása azért is nehezen értelmezhető, mert az OBT-t nem az egyes tagok képviselik, hanem az elnök, vagy állásfoglalásaival maga az egész testület.

Ehhez kapcsolódóan: A bírói függetlenség melletti kiállásáért kapott nemzetközi díjat az Országos Bírói Tanács

Lobbizás a választás folyamán

Az ősz óta tartó választási folyamat izgalmas része volt Varga Zs. András kiszivárgott és lapunkban publikált levele. Ebben a Kúria-elnök azt a reményét fejezte ki a sok bírót soraiban tudó bírói civil szervezet, a MABIE vezetésének, hogy a vele egyébként rossz viszonyban lévő, de szintén a politika által kinevezett OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó bírák is legyenek az új OBT-ben. Ezt egyébként korábban – majd lapunk kérdésére is – mind a MABIE vezetése, mind a most lejáró mandátumú OBT elvileg összeférhetetlen gyakorlatnak tartotta, az utóbbi kritizálta Varga Zs. lobbizását is.

Egyébként 121 ilyen, az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó pozíció van a bírói szervezetben, és ebből csak egy ilyet betöltő bíró, Bagdi Árpád került be az OBT tagjai közé, és a póttagok között sincs. A bírák a választáskor tehát figyeltek erre.

Néhány újságban egy másik, az OBT-tagok megválasztásakor történt – állítólagos – lobbizás/befolyásolás is előkerült. Erről két formában lehetett olvasni: egyrészt egy listáról (rajta a taggá választásra javasolt OBT-elektorok nevével), amelyet bírósági vezetők juttattak el állítólag a saját törvényszékük elektoraihoz (vagy azok egy csoportjához), és amely lista majdnem teljesen megegyezett a később megválasztott tagokéval. Ezt Bagdi-listának nevezték: e szerint az OBH-elnökségről távozó Handó Tündének írt egykori bírói hálálkodó levél egyik aláírója volt a lista alkotója.

Ennek az állítólagos előzetes lobbizásnak a második változata pedig arról szólt, hogy egy konkrét törvényszéki elnök, valószínűleg Bagdi Árpád megválasztásáért lobbiztak. Egy MABIE-választmányi tag emiatt levelet is írt a MABIE elnökségének, jelezve, hogy MABIE-vezetők lobbiztak e bíró megválasztása mellett, aki az OBH elnökének kinevezésével nyerte el posztját, vagyis a MABIE korábbi, lapunknak is elküldött állásfoglalása szerint esetében elvi összeférhetetlenség is fennáll.

A MABIE január 29-én válaszolt az állítólagos lobbizással kapcsolatos kérdéseinkre. A szervezet elnöke, az OBT másnapi alakuló ülésén is felszólaló, az új testületet köszöntő Boros Katalin azt írta, hogy a MABIE-tagsággal rendelkező küldöttek a szervezet azon elveinek szellemében jártak el, amelyekről a Kúria-elnök befolyásolási kísérlete kapcsán már lapunknak is írtak. Ez azt jelenti kimondatlanul is, hogy nem lobbiztak a MABIE által elvileg (ugyanakkor jogilag nem) összeférhetetlennek tartott bírósági vezető mellett.

Másik kérdésünkre, hogy hogyan lehetne a – minden választásnál szükségszerű – lobbizást megkülönböztetni a demokratikus választás már nem tolerálható befolyásolásától, a MABIE elnöke azt válaszolta, hogy „az OBT megválasztásának eljárási rendjét (…) célszerű lenne sarkalatos törvényben szabályozni”. Az új testületben egyébként a szóvivő, Kovács Ildikó és Kozlovszky Ágnes is MABIE-elnökségi tag.

Az állítólagos Bagdi-lista létét vagy egy konkrét törvényszéki elnök megválasztása melletti lobbizást más forrásokból sem sikerült megerősíttetnünk.

Egyébként lobbizás, lobbicsoportok és listák az előző OBT megválasztásánál is voltak a küldöttek között. A mostani választás kapcsán több forrásunk is beszélt egy másik, a MABIE-nél jóval kisebb és későbbi bírói civil szervezet, a Res Iudicata Egyesület aktivitásáról. Szerintük annak, hogy a mostani OBT-be a korábbinál jóval kevesebb központi régiós bíró került be, az is oka volt, hogy a vidéki bírók körében visszaütött a szervezet viszonylag intenzív lobbizása saját, főleg a központi régióban dolgozó tagjai mellett, akik közül az egyesület elnöke végül visszalépett az OBT-tagjelöltségtől, de a vezetőség egyik tagja, Madaras Anna a szervezet póttagja lett. Úgy tudjuk, hogy a Res Iudicata sem lobbizott igazgatási vezetők megválasztása mellett.

Varga Zs. András meghosszabbította Bicskéig

Varga Zs. András viszont az OBT-tagok január 8-i választásán is kitartott lobbizó levele mellett. Ekkor elmondott – a Kúria honlapján olvasható – beszédében megismételte, hogy szerencsésnek tartaná, ha az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó igazgatási vezető kerülhetne be az OBH-t is ellenőrző testületbe. (Az OBT-nek a Kúriával kapcsolatban is vannak jogosítványai, de kúriai bíró csak elektor lehet, OBT-tag nem. Ilyen bíró például Domonyai Alexa.)

Nyilvánosságra került levele kapcsán Varga Zs. András az OBT-tagválasztó ülésen elmondott beszédében azt mondta, hogy ő csak a bírói véleménynyilvánítás szabadságával élt. Ez egyébként az előző OBT egyik fontos érve volt, amikor a kormányzati törekvésekkel lojális bírósági vezetők támadták őket a bírói függetlenséget sértőnek ítélt, valamint az OBT működését ellehetetlenítő gyakorlatokat szóvá tevő interjúik miatt. A különbség az OBT és a Kúria-elnök véleménynyilvánítási szabadsága között az, hogy utóbbi politikai úton kinevezett bírósági igazgatási vezetőként, ráadásul a szavazó elektorok munkajogi főnökeként írta le, majd mondta el, hogy kire kellene szavazni a demokratikus procedúrában.

Sőt január 8-i beszédében Varga Zs. András fokozta mindezt. Azt is hozzátette kifogásolt levele kapcsán, hogy „bizonyos lehettem abban, hogy nyilvánosságra fog kerülni. Ha ez a bizonyosság meggátolt volna abban, hogy a bírótársaimnak szóló véleményemet és az általam helyesnek vélt javaslataimat leírjam, az azt jelentené, hogy a mai magyar bírói szervezetben félni kell.”

Egyébként az OBT nyitóülésén csak a vezetők megválasztásáról döntöttek, érdemi működésüket még nem kezdték el. Következő ülésükön kiderülhet az is, hogy szakítanak-e elődeik gyakorlatával, amely nyilvánossá tette az OBT-ülések jegyzőkönyveit.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG