Egy afgán ügyésznő a bénító betegségen és a diszkrimináción felülemelkedve diplomázott le és szerezte meg álmai állását. A tálib hatalomátvétel óta azonban munkanélküli, mivel a fegyveresek sok nőt eltiltottak attól, hogy visszatérjen a munkához.
Mostari Danes nagy nehézségeket leküzdve valósította meg álmát, hogy ügyész lehessen Afganisztánban.
Gyermekkorában elkapta a gyermekbénulást okozó vírust, amely mozgássérültté tette. Lábprotézis és mankók segítségével járt iskolába, majd jogi diplomát szerzett.
Ezenfelül Danesnek le kellett küzdenie a nemi megkülönböztetést is a mélyen konzervatív és férfiak uralta országban. Afganisztánban a nőknek komoly akadályokkal kell szembenézniük a tanulás és munkavállalás terén.
Öt évvel ezelőtt végre beért a küzdelmek gyümölcse: ügyészi állást kapott a főügyészségen. Az év elején előléptették, hogy a nők elleni erőszakkal kapcsolatos ügyeket vigye, ami közel áll a szívéhez.
Danes álma azonban gyorsan rémálommá változott, amikor a tálibok augusztusban megdöntötték a nemzetközileg elismert afgán kormányt és átvették a hatalmat.
Az elmúlt öt hónap során a militáns csoport számos olyan jogot visszavett, amelyet a nők és lányok azóta szereztek, hogy az Egyesült Államok vezette invázió 2001-ben megdöntötte előző rezsimjüket.
A tálibok megtiltották a legtöbb nőnek, hogy visszatérjen a munkahelyére, sok lányt megakadályoztak abban, hogy középiskolában tanuljon, és drákói korlátozásokat vezettek be a nők mozgására és megjelenésére vonatkozóan.
A tálib hatalomátvétel után néhány nappal Danes elvesztette állását Kabulban. Azóta munkanélküli, és családja eltartásáért küzd.
„Több hónapja nyomorban élünk – mondta Danes a Szabad Európához tartozó Azadi rádiónak, hozzátéve, hogy az elmúlt hónapokban nem tudta kifizetni a lakbért. – Szenvedünk a szegénységtől.”
Sok afgánhoz hasonlóan Danes is a tálib hatalomátvétel és a nemzetközi segélyek hirtelen leállítása által kiváltott pusztító gazdasági válságtól szenved.
„Rám lőtt”
De nem a mélyülő szegénység az egyetlen gondja. A megbuktatott afgán kormánynak dolgozó ügyészek azt mondták, hogy azok a bűnözők, akiket segítettek elítélni, fenyegetik őket. A tálibok az ország számos börtönét megnyitották, amikor nyáron átvették az ország irányítását.
„Az ügyészeknek lakhelyet kellett változtatniuk, hogy a tálibok által szabadon engedett elítéltek ne találjanak rájuk – mondta Danes. – Most folyamatosan bujkálva élünk, még a családunk sem mozoghat szabadon.”
Az elmúlt hónapokban több ügyészt, bírót és ügyvédet megöltek, másokat megtámadtak vagy megfenyegettek.
A nyugati országok több száz afganisztáni igazságügyi dolgozót evakuáltak és adtak menedéket nekik. De az Afganisztánban rekedt több ezer ember, különösen a nők számára a jövő kilátástalan.
Fatana Mohammadi ügyvédnőt múlt hónapban egy ismeretlen férfi fényes nappal megtámadta kabuli otthonában.
„Egyszer rám lőtt, de ki tudtam kerülni a golyót, mert egy takarót dobtam rá – mondta Mohammadi a Radio Azadinak. – Ezután besült a fegyvere.”
Mohammadi szerint a támadó ezután megverte.
„A segélykiáltásaim felkeltették a szomszédok figyelmét”, akik elfogták a támadót, és átadták a táliboknak – mondta.
„Még mindig nem tudom, hogy ki volt és miért akart megölni” – tette hozzá Mohammadi.
Inamullah Szamagani, a tálibok szóvivője novemberben újságíróknak azt mondta, hogy a militáns csoport nem vesz célba korábbi ügyészeket. „Nincs önkényes vagy előítéletes bánásmód a volt ügyészekkel szemben” – mondta.
A tálibok vasmarokkal fogják az igazságszolgáltatási rendszert
Afganisztán igazságszolgáltatása gyors és teljes átalakításon ment keresztül, mióta a tálibok átvették a hatalmat.
Novemberben a tálib igazságügyi miniszter, Abdul Hakim molla kijelentette, hogy csak a tálibok által jóváhagyott ügyvédek dolgozhatnak az iszlám bíróságokon. Ezzel mintegy 2500 ügyvéd engedélyét vonta vissza, a nőknek pedig megtiltotta, hogy a jogi pályán tevékenykedjenek.
Januárban több tucat tálib fegyveres megrohamozta az Afganisztáni Független Ügyvédi Kamara (AIBA) kabuli irodáit is, és felszólította a dolgozókat, hogy hagyják abba a munkát. A tálibok az AIBA-t igazságügyi minisztériumuk ellenőrzése alá helyezték, megfosztva a szervezetet függetlenségétől.
A lépések mély aggodalmat keltettek a tálibok alatt folyó büntetőeljárások pártatlanságával és tisztességességével kapcsolatban.
Megfigyelők szerint a tálibok által uralt és vezetett árnyékbíróságok átalakultak az állam új igazságszolgáltatási rendszerévé.
„Semmi jel nem utal arra, hogy a tálibok azon gondolkodnának, hogy adoptálják az előző kormány igazságszolgáltatási és jogi rendszerének intézményi felépítését” – mondta Haroun Rahimi, a kabuli székhelyű Amerikai Afganisztáni Egyetem emigrációba vonult jogászprofesszor-helyettese.
„Megvetéssel tekintenek erre a rendszerre – tette hozzá. – Szeretnék folytatni azt, amit ők az iszlám autentikusabb, egyszerűbb változatának tekintenek, és ez alapján akarják folytatni az ítélkezést úgy, ahogy árnyékbíróságaikon tették.”
A tálibok 1996 és 2001 közötti brutális uralma alatt a tálib bíróságok a sáríja törvénykezés törzsi értelmezését használták arra, hogy extrém nyilvános büntetéseket szabjanak ki. Ezek közé tartoztak a kivégzések, a korbácsolások és az amputációk. A hatalomba való visszatérés óta a tálibok jelezték, hogy visszatérnek néhány korábbi módszerükhöz.
Szeptemberben a helyi média és szemtanúk beszámolói szerint négy holttestet akasztottak fel darukra a nyugati Herát városában. A férfiakat, akiket azzal vádoltak, hogy emberrablásban vettek részt, a tálibokkal való összecsapásokban ölték meg.
