Cziczer János Ferenc távozásával tovább folyik a Szijjártó Péter által még nyáron elkezdett vezetőváltás a cégnél. Az elmúlt hetekben távoztak az atomipari háttérrel bíró szakemberek a vezetésből, a helyüket jellemzően nem innen érkező, új szereplők vették át.
A napokban menesztették Cziczer János Ferencet, a Paks II. Atomerőmű Zrt. üzemeltetési igazgatóját – értesült több, egymástól független forrásból a Szabad Európa. Ez az a cég, amelynek feladata – öndefiníciója szerint – „az új paksi telephelyű atomerőművi blokkok létesítésének előkészítése, a szükséges engedélyek beszerzése, a beruházás lebonyolítása, majd az új blokkok üzemeltetése”.
Cziczer János Ferenc nevére rákeresve a Google még kiad találatot üzemeltetési igazgatóként a szervezet honlapján, de magára a paks2.hu-ra kattintva a Szervezeti felépítés menüpont alatt már Bunkóczi Roland neve szerepel ezen a poszton. Ő korábban a társaság gazdasági igazgatója volt. Gazdasági igazgatóként Horváth Szabolcs Zoltánt tünteti fel a honlap, ilyen névvel egyelőre egy korábbi belügyminisztériumi dokumentumon találkoztunk a keresést követően, mégpedig a belső ellenőrzés jegyzőkönyvében, ahol Horváth Szabolcs Zoltán a BM HEROS LEK Kft. ügyvezetőjeként szerepel. (Lehet, hogy csak névazonosságról van szó.)
Cziczer János Ferenc távozása egy atomiparban jártas forrásunk szerint újabb fejezete annak a vezetőváltási hullámnak, amely a negyedik Orbán-kormány megalakulását követte. Azt korábban is lehetett tudni, hogy a kormányban többen nem elégedettek az építkezés ütemével, és az orosz fél szintén többször elégedetlenségét hangsúlyozta az úgymond túl lassú magyarországi ügymenet miatt.
Iparági forrásunk szerint Süli János államtitkár igyekezett ellenállni a nyomásnak, hogy a szakmai szempontokon túllépve gyorsítsa a folyamatokat, de egy idő után elfogyott mögüle a támogatás. Augusztusban aztán a kormányba építésügyi miniszterként visszatérő Lázár János már nyíltan „a kormány ősbűnének”, „az egyik legsúlyosabb kormányzati hibának” nevezte, hogy még nem termel áramot az erőmű (holott a bővítés ütemezése szerint ennek 2029-2030 táján kellene bekövetkeznie), és néhány nappal később Szijjártó Péter az atv.hu-nak azt mondta, egyetért minisztertársával.
Ez már jelezte, hogy Süli Jánosnak kitelhetett az ideje. A helyzetet érzékelve szeptember 7-én a bővítésért felelős államtitkár bejelentette lemondását, igaz, cáfolta, hogy a kritikák miatt tette, azt mondta, egyszerűen túl sok az egyéb képviselői elfoglaltsága. A bővítésért felelős államtitkárság egyébként az új kormányban már Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériumához került, a miniszter pedig alig két nappal Süli távozása után szinte a teljes paksi vezetést menesztette.
Mint a 24.hu akkor megírta, a korábbi, öttagú igazgatóságot teljes létszámban lapátra tették (helyettük egy háromfős új testület alakult Jákli Gergely elnökkel, Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszterrel és Mendelényi Dániellel), és megújult a felügyelőbizottság is, Incze Zsolt, Vitézy András és Szalay-Bobrovniczky Vince mellé bekerült a testületbe Semperger Imre és Vétek Attila, a honlapon pedig már Varga Sándor neve is szerepel.
Egyik forrásunk szerint figyelemre méltó, hogy míg az előző vezetés jellemzően atomipari szakemberekből állt, ez most teljesen az ellenkezőjére fordult. Ez azt jelezheti, hogy a kormánynak valóban elege lehetett a szakemberek óvatoskodásából, és igyekeznek felpörgetni a beruházás megvalósítását.
Az ügyben kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, akik visszajeleztek és választ ígértek, ezen kívül a Paks II. Zrt. sajtóosztályát, valamint a kormányszóvivői irodát is, válaszaikat közölni fogjuk.
