Az Európai Bizottság indoklása szerint a magyar kormány nem szabott ki hatásos, visszatartó erejű szankciókat az EU-ba való jogellenes beutazáshoz, illetve az ebben való segítségnyújtás, a migránscsempészés esetére, elmulasztotta büntetőjogi szankciókat meghatározó kötelezettségeit.
Az Európai Bizottság közleményében emlékeztet arra, hogy 2023 áprilisában Magyarország kormányrendeletet fogadott el a migránscsempészés bűncselekményével kapcsolatos szabadságvesztés-büntetések általános átminősítéséről „reintegrációs őrizetté”.
Mint írják, ennek következtében a migránscsempészés bűncselekménye miatt elítélt személyeket szabadon bocsátják a börtönből, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kisebb időtartamát töltötték le, és 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét annak érdekében, hogy a korábbi szokásos tartózkodási helyük vagy állampolgárságuk szerinti országban töltsék le a reintegrációs őrizetet.
Az Európai Bizottság szerint ez a kormányrendelet súlyosan aláássa a migránscsempészés hatékony kezelésére irányuló célkitűzést, az elősegítésről szóló uniós jogi kerethatározat visszatartó erejét és a migránscsempészés elleni küzdelemre irányuló közös uniós erőfeszítéseket.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a kormányrendelet nem nyújt megfelelő garanciákat a Magyarországon kívüli reintegrációs őrizet feltételei, ellenőrzése és végrehajtása tekintetében. Következésképpen nem garantált, hogy a korábbi szokásos tartózkodási hely vagy állampolgárság szerinti országban alkalmazni fogják a büntetést.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a tagállami hatóságok eddigi erőfeszítései nem elégségesek, ezért az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot.
Ehhez kapcsolódóan: Kvíz: Embercsempészet – egy milliárdos üzlet
Két éve küldték az első felszólítást
Az Európai Bizottság 2023. július 14-én felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben arra hívta fel az Orbán-kormány figyelmét, hogy a reintegrációs őrizetről szóló kormányrendelet sérti az embercsempészet elleni uniós irányelvet és a büntetésekről szóló kerethatározatot.
A felszólító levélre a magyar hatóságok 2023. szeptember 14-én válaszoltak. Az Európai Bizottság szerint azonban a válasz nem tartalmazott új érveket, nem kezelte kielégítően az aggályokat.
Az Európai Bizottság 2024. október 3-án indokolással ellátott véleményt adott ki, amire a magyar hatóságok december 11-én válaszoltak. Miután az Európai Bizottság szerint ez a válasz sem kezelte kielégítően a felszólító levélben és az indokolással ellátott véleményben megfogalmazott aggályokat, a testület úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot.
Ehhez kapcsolódóan: Az embercsempészeti iparág és a magyarországi tapasztalatok
