A V4-ek vagy nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak, de szerdán így is megkapta a tanácsban a szükséges szavazati többséget a menekültügyi és migrációs paktum utolsó, még hiányzó láncszeme, a válsághelyzetekre vonatkozó rendelet, amelynek egyik választható formája lehet a menedékkérők elosztása.
Magyarország és Lengyelország szavazott csak a migrációs válsághelyzetek kezelésére vonatkozó rendelet közös tanácsi álláspontja ellen, míg a V4-es csoportosulás másik két tagja, Csehország és Szlovákia tartózkodott. Mivel a tagállamok a szerződésben rögzített szabályokkal összhangban minősített többséggel döntöttek a közös menekültügyi és migrációs szabályozás utolsó, eddig hiányzó láncszeméről, a nagy többség – amely immár magában foglalta az újabb előnyöket kiharcoló Olaszországot is – a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is túllépett a magyar és a lengyel kormány fenntartásain.
Célegyenesbe fordulhatnak a tárgyalások az EP-vel
A közös tanácsi álláspont elfogadása azt jelenti, hogy a tanács, a bizottság és az Európai Parlament részvételével rövidesen megkezdődhetnek az egyeztetések az új szabályozásról, amely megkísérel úrrá lenni a 2015-öshöz hasonló migrációs és menekülthullámokon, ha egyes tagállamok elviselhetetlen nyomás alá kerülnek.
Optimális esetben még ez év végéig megszülethet a megállapodás az átfogó, tíz jogalkotási javaslatból álló csomagról, de legkésőbb jövő év elején, amelyet követően – az EP ötéves ciklusának végeztével – a képviselők kampányolni mennek a júniusi európai választások előtt.
„Ma öles lépést tettünk előre az EU jövőjét befolyásoló, kulcsfontosságú témakörben. Kedvezőbb helyzetben vagyunk, hogy év vége előtt közös nevezőre jussunk az EP-vel a teljes migrációs és menekültügyi csomagról” – jelentette ki a tagállami alkut követően Fernando Grande-Marlaska Gómez, Spanyolország ügyvivő belügyminisztere.
A tanácsi álláspont elfogadásának hírére az EP közölte, hogy visszatér a tárgyalóasztalhoz két másik, folyamatban lévő dosszié, az úgynevezett Eurodac rendelet és a migránsok átvilágításának szabályairól rendelkező jogszabály megvitatására.
Válsághelyzetben rendkívüli szabályok
A válsághelyzeti (más fordítás szerint veszélyhelyzeti) rendelet tanácsi verziója menekültügyi krízishelyzetekben lehetőséget biztosít a tagállamok számára – bizonyos mértékig tehermentesítve őket nagy nyomás idején –, hogy eltérjenek a fő szabályoktól a menekültügyi kérelmek regisztrációja során vagy a menekültügyi határrendészeti eljárás lebonyolításában. Az érintett országok segítségért fordulhatnának más tagállamokhoz és az EU-hoz is.
Válsághelyzetben vagy vis major esetén a tagállamok különleges menekültügyi és visszaküldési intézkedéseket léptethetnének hatályba. E rendkívüli intézkedések keretében a nemzetközi oltalom megszerzésére vonatkozó kérelmeket négy héten belül el lehetne bírálni, azaz jóval rövidebb idő alatt, mint alaphelyzetben.
Egy migrációs válsággal szembenéző ország szolidaritási hozzájárulásért fordulhat más EU-tagállamokhoz. A szolidaritás három formát ölthetne, ezek a következők:
- A menedékkérők vagy nemzetközi oltalomra jogosultak áthelyezése a válsághelyzetben lévő tagállamból a hozzájáruló tagállamba.
- Úgynevezett felelősségmegosztás keretében a támogatást nyújtó tagország magára vállalhatná a menedékjogi kérelmek elbírálását, könnyítve a nyomás alá kerülő partner terhein.
- Pénzügyi hozzájárulás vagy más szolidaritási intézkedések.
A tanácsi álláspont szerint a fenti rendkívüli intézkedéseket a tanácsnak kell majd engedélyeznie a szükségszerűség és az arányosság elveinek figyelembevételével és a harmadik országbeliek és hontalan személyek emberi jogaival összhangban, tehát a válsághelyzeti koordináció és eljárás nem lenne automatikus. Más kérdés, hogy a tanács, miként a csomag más elemeiről, erről is minősített többséggel döntene, Magyarország és Lengyelország pedig elesne a vétó lehetőségétől.
Az Európai Parlament már hónapokkal ezelőtt elfogadta a saját tárgyalási pozícióját, amelynek szerves része válsághelyzetekben a menedékkérők kötelező tagállamok közötti elosztása.
Megint magára maradt a magyar–lengyel kettős, cseh és szlovák tartózkodás
Az Orbán-kormány június után másodszor is kisebbségben maradt a menekültügyi szabályozás egy kulcsfontosságú elemének elfogadása során. A júniusi, alaphelyzetre vonatkozó szolidaritási rendelkezések értelmében a frontországokból évente legalább harmincezer érkezőt át kellene venniük az uniós partnereknek, vagy ha nem, fejpénzt kellene fizetniük (minden egyes személy után húszezer eurót a tanácsi álláspont szerint). Az elosztás vagy alternatív hozzájárulás alapja egy előre meghatározott kvóta lenne.
A magyar kormány szerint ez a megközelítés továbbra is szívóhatást gyakorolna az Európa felé irányuló migrációra, és nem oldaná meg a kötelező elosztás problémáját.
Az EU vezetői péntekre Granadába tervezett informális találkozójukon újra áttekintik a migrációs dossziét, és vélhetően reagálnak majd a legfrissebb jogalkotási fejleményekre is.
Korábbi podcastunk az EU menekültügyi politikájáról:
