Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Fű alatt tömegesen hozná be a külföldieket a kormány, de nem nagyon maradnak


Romániai vendégmunkások vacsorát készítenek ófehértói szállásukon 2015. október 6-án. Magyarországi foglalkoztatójuk napi öt–kilencezer forintos munkabérért nem talált elég dolgozót a hazai munkaerőpiacon

Külföldi vendégmunkások százezreit szeretné évek óta idecsábítani a kormány, de eddig nem sikerült. Szeptembertől újabb könnyítés jön a nem szomszédos és nem EU-s országokból érkező migráns munkavállalóknak.

Nagyjából 250 ezer külföldi vendégmunkás behozatalát vetette fel még 2016-ban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, amelyet a kormány – a folyamatos migránsellenes kampány mellett – támogatott.

Ez a cél eddig nem sikerült, a régióban ugyanis lényegesen több pénzt lehet keresni a magyarországiakhoz hasonló munkákkal. Szeptembertől a veszélyhelyzet végéig újabb könnyítés jön egy idei kormányrendelet alapján: nem szomszédos, unión kívüli országok állampolgárai munkaerő-kölcsönzőkön keresztül Magyarországra jöhetnek.

Csak bizonyos munkaerő-kölcsönzőkre vonatkozik
Nem minden munkaerő-kölcsönző hozhat be rögtön harmadik országbelieket, hanem csak az állam által megfelelőnek értékeltek. Itt elolvashatja a feltételeket.


A munkaerőpiac e részéért Szijjártó Péter külügyminiszter lesz a felelős, írja a Népszava.

Minek jönnének ide, ha már bejöhetnek az EU-ba?

„A dolgozni akaró, tanítható emberek aránya jóval magasabb lesz náluk, mint egy átlagos magyar merítésnél”

– reklámozta például az ukrán munkavállalókat a magyar cégeknek a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) 2017-ben. A HKIK akkor azzal tervezett, hogy 2022-re ötezer olyan munkavállaló kell a megyébe, akiket külföldről kell behozni valahogy. Döntően alacsonyan képzett, betanított munkásokkal számoltak, a cégek pedig lehetőség szerint örökre letelepítenének ezeket a migránsokat.

Ismertebb példa volt még 2018-ban, amikor a Hankook magyar állashirdetésénél már előnynek számított az ukrán nyelv ismerete. A cég szerint ugyanis „bizonyos területeken” olyan sok az ukrán és a mongol dolgozó, hogy a kommunikációt megkönnyíti, ha a magyar munkavállaló is tud ukránul.

A járvány miatt hazautazó ukrán állampolgárok egy csoportját kíséri egy rendőr a záhonyi határátkelőhelyen 2020. március 30-án
A járvány miatt hazautazó ukrán állampolgárok egy csoportját kíséri egy rendőr a záhonyi határátkelőhelyen 2020. március 30-án

A vendégmunkások körében ugyanakkor hatalmas a fluktuáció, az ukrán és a szerb dolgozók jelentős része néhány hónap után továbbáll a magasabb fizetést kínáló nyugat-európai országokba vagy Lengyelországba, Szlovákiába – magyarázta a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Elmondta, hogy a magyar bérek négyszer magasabbak, mint amennyit Ukrajnában hasonló jellegű munkáért fizetnek, de például Lengyelországban már hatszor annyit is meg tudnak keresni. Konkrétan említett egy elektronikai céget, amelynek magyarországi leányvállalatánál ugyanazért a munkáért 3,4, Lengyelországban viszont 4,7 eurót fizetnek óránként.

A szakszervezeti vezető szerint néhány hónap alatt nem lehet megfelelően betanulni, ő nem az ilyen rövidebb távú munkavállalásban látja a munkaerőpiaci problémák megoldását.

Emellett szerinte külön problémát okoz, hogy a kormány a migrációellenes kampánnyal évek óta a külföldiek ellen hergeli a magyarokat, így a kulturális különbségek nagyobb feszültséget okoznak. Emellett – mivel a munkavállalók rendre szállást és utazási lehetőséget is biztosítanak a vendégmunkásaiknak – a magyar munkavállalók sokszor úgy érzik, hogy őket kevésbé becsülik meg.

Nincsenek pontos számok
Nem elérhetők igazán pontos adatok a nálunk dolgozó, EU-n kívüli állampolgárok számáról, írja a lap. A járvány előtti évben 78 ezer kérelmet adtak be tartózkodási engedélyért, ezeknek döntő része általában munkavállalási célú szokott lenni. De még az engedély birtokában is továbbmehetettek az érintettek más országba. Az Ukrajnából vagy Szerbiából érkező idénymunkásoknak már évek óta nem kell munkavállalási engedélyt kérniük, ha legfeljebb három hónapig vannak állásban Magyarországon.


A munkaerőhiány egyes tevékenységeket sokkal inkább érint Magyarországon, így például az építőipart, a hazai autóipart és más összeszerelő üzemeket, az IT-szektort vagy az idegenforgalmat. A magasan képzett, unión kívüli munkavállalóknak viszont jellemzően nem célországuk Magyarország az MGYOSZ szerint.

Több oka is van a hazai munkaerőhiánynak az MGYOSZ korábbi érvelése szerint. Ezek közé tartozik a társadalom gyors elöregedése és az, hogy a képzett magyar fiatalok jóval nagyobb számban migrálnak külföldre, hatékonyság szempontjából pedig a magyar vállalkozások nagy része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt túlzott a munkaerőigényük.

XS
SM
MD
LG