Az Egyesült Államok bejelentette, hogy szegényített urániumot tartalmazó harckocsilövedékeket is szállítani fog Ukrajnának, miután korábban Nagy-Britannia hasonlóan döntött.
Ezek a 120 milliméteres lőszerek a Washington által ősszel küldeni tervezett, harmincegy darab M1A1 Abrams tankhoz valók.
Az amerikai hadsereg még a hidegháború idején fejlesztette ki ezt a lövedéktípust a szovjet páncélosok, köztük az ukrajnai háborúban jelenleg is bevetett T–72-esek ellen.
A szegényített urán az atomfegyverek létrehozásához szükséges urándúsítási folyamat mellékterméke. A lövedékek megőriznek valamennyi radioaktív tulajdonságot, de nem tudnak olyan nukleáris reakciót okozni, mint egy atomfegyver – húzta alá Edward Geist, a RAND szakértője.
Amikor a brit kormány márciusban bejelentette, hogy ilyen típusú lőszerekkel is segíteni fogja az ukrán haderőt, az orosz vezetés hangoztatta, hogy ez utat nyit a további eszkaláció előtt. Vlagyimir Putyin korábban felvetette, hogy a háború a nukleáris fegyverek használatáig terjedhet.
Ehhez kapcsolódóan: NATO-főtitkár: Halad előre az ukrán ellenoffenzíva
Mi az a szegényített urán?
A szegényített urán a nukleáris üzemanyaghoz és fegyverekhez szükséges dúsított urán előállítási folyamatának mellékterméke. Bár a dúsított uránnál jóval gyengébb, és nem képes nukleáris reakciót előidézni, rendkívül sűrű – sűrűbb, mint az ólom –, és ez lövedékként rendkívül vonzóvá teszi.
„Olyan sűrű és akkora a lendülete, hogy átüti a páncélt – és annyira felforrósítja, hogy lángra lobban” – mutatott rá Geist.
Scott Boston, a RAND egyik vezető elemzője szerint e lövedékek „lényegében rendkívüli sebességgel kilőtt fémnyíllá” válnak.
Az Egyesült Államok a hetvenes években kezdett páncéltörő lövedékeket gyártani szegényített uránnal, és azóta ilyennel erősítette meg harckocsijai páncélzatát is; ezenkívül szegényített uránt tartalmazott a tankölőként is ismert A–10-es csatarepülőinek lőszere. Az amerikai hadsereg továbbra is fejleszt szegényítetturán-tartalmú lövedékeket, különösen az M1A2 Abrams harckocsi M829A4 páncéltörő lövedékét – közölte Boston.
Jelentős áttörést érhettek el az ukránok délen
Mit mondanak az oroszok?
Vlagyimir Putyin orosz elnök márciusban figyelmeztetett, hogy Moszkva „a történteknek megfelelően fog reagálni arra, hogy a Nyugat nukleáris komponenssel rendelkező fegyvereket kezd használni”.
Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, hogy a britek tévúton járnak, és rámutatott, hogy ez „lépést jelent a fokozódó eszkaláció felé”.
Néhány nappal később Oroszország taktikai atomfegyverek telepítését jelentette be Belaruszba. A nyár közepére meg is érkeztek az első ilyen eszközök a szomszédos országba.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elítélte és „nagyon rossz hírnek” nevezte az Antony Blinken amerikai külügyminiszter által szerdán Kijevben bejelentett lépést.
Garron Garn vezérezredes, a Pentagon szóvivője védelmébe vette a döntést, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta fejleszt, tárol és vet be szegényített uránt tartalmazó lőszereket, ezek sok katona életét megmentették a harcok során.
Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy számos más ország, köztük Oroszország is rendelkezik effajta lövedékekkel.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajnába látogatott az amerikai külügyminiszter
Nem bomba, mégis kockázat
Bár a szegényítetturán-tartalmú lövedékek nem minősülnek nukleáris fegyvernek, alacsony sugárzásuk miatt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) óvatosságra intette kezelőit, amikor a kitettség lehetséges veszélyeire figyelmeztetett.
A kitettséget „minimálisra kell csökkenteni, és védőruházatot (kesztyűt) kell viselni közben” – emelték ki, hozzátéve, hogy tájékoztató kampányra lenne szükség annak biztosítására, hogy az emberek ne érjenek hozzá a lövedékekhez.
„Ez része kellene legyen minden kockázatértékelésnek, az ilyen óvintézkedéseknek az adott területen bevetett lőszerek hatókörétől és számától kell függeniük” – írták.
A NAÜ megjegyezte, hogy a szegényített urán főként mérgező vegyi anyag, de nem sugárveszélyes. Az aeroszolban lévő részecskéket belélegezhetjük vagy lenyelhetjük, ezek zöme kiürül a szervezetből, de egyes részecskék bejuthatnak a véráramba, és vesekárosodást okozhatnak.
„A magas koncentráció vesekárosodást, szélsőséges esetekben pedig veseelégtelenséget okozhat” – figyelmeztettek.
Az esetleges alacsony szintű radioaktivitás a lőszer „zavara, nem pedig jellemzője” – mondta Geist. Amennyiben az amerikai hadsereg találna egy másik, ugyanolyan sűrűségű anyagot sugárzás nélkül, valószínűleg azt használná – vélekedett.
A szegényítetturán-tartalmú lőszert és páncélzatot az 1991-es öbölháborúban az iraki T–72-es tankok ellen alkalmazták, majd a 2003-as invázió idején, valamint Szerbiában és Koszovóban is bevetették a technológiát. Egyes amerikai veteránok felvetették annak lehetőségét, hogy esetleg ezek vezethettek-e bizonyos betegségekhez, amelyektől ma szenvednek.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy megugrott a rákos daganatok száma azokon a területeken, ahol ilyen lőszereket vetettek be, így szerinte nem helytálló az amerikai érvelés. „Mi ez, hazugság vagy ostobaság?” – tette fel a kérdést Telegramon.
