Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mindenki úgy érzi, háborúban áll - helyzetjelentés Lengyelországból


Fáklyát tart a kezében az abortuszt gyakorlatilag megtiltó alkotmánybírósági ítélet ellen tüntetők egyike a lengyelországi Wroclawban, 2020. október 26-án

Soha nem látott tüntetések zajlanak Lengyelországban, de miért pont az abortusz betiltása váltott ki ekkora indulatokat? Interjúnkból kiderül, milyen komoly következményei voltak az LMBT-ellenes kampánynak, és hogy mi áll az uniós költségvetés lengyel vétója mögött.

A Szabad Európa kérdéseire Iwona Reichardt, a politikatudományok doktora válaszolt.

2015 óta számos konfliktusos intézkedése volt a lengyel kormánynak. Miért épp az abortuszellenes döntés vitt ki ilyen sok embert az utcára?

Lengyelországban van egész Európa egyik legszigorúbb abortuszszabályozása. Az 1993-ban, a katolikus egyház nyomására elfogadott szabályozás mindössze három esetben engedélyezi az abortuszt: ha a magzat károsodott vagy beteg, ha a terhesség az anya életét vagy egészségét veszélyezteti, vagy ha felmerül, hogy a terhesség bűncselekmény – nemi erőszak vagy vérfertőzés – következménye. Legálisan abortuszt végeztetni Lengyelországban tehát különösen nehéz. Hivatalosan 1100 abortuszt végeznek az országban, ezeknek indoka 95 százalékban a magzat betegsége vagy károsodása.

Civil szervezetek független felmérései szerint valójában százezer lengyel nőn végeznek terhességmegszakítást minden évben. Főleg Csehországban, Szlovákiában, Németországban, Hollandiában végzik ezeket a beavatkozásokat, de még Belaruszba is utaznak lengyel nők művi abortuszra. Végeznek illegális abortuszokat is az országban, de drágaságuk és nagyobb kockázatuk miatt ezt kevesen választják.

Tüntés az abortusztilalom ellen 2020. október 28-án Varsóban
Tüntés az abortusztilalom ellen 2020. október 28-án Varsóban

Az abortusz tehát komoly probléma Lengyelországban. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) ezzel tisztában van, és valószínűleg nem is nagyon nyúlt volna hozzá a szabályozáshoz. A lengyel katolikus egyház jobbszárnya azonban nagyon sok választót szállít a PiS-nek, és ők erőltették a szigorítást, amivel egyébként a PiS már korábban is próbálkozott, de akkor nem volt meg ehhez a többség a lengyel parlamentben, a Szejmben. Várható volt tehát, hogy a PiS megpróbálja betiltani a művi terhességmegszakítást.

Az alkotmánybíróság azonban – amit PiS az utóbbi években a saját embereivel töltött fel, és élén az a Julia Przyłębska áll, aki Jarosław Kaczyński személyes jóbarátja – október 22-án hozott egy határozatot. Ebben azt mondta ki a testület, hogy a mostani szabályozás alkotmányellenes. Szerintük ugyanis az, hogy a magzat betegségére hivatkozva is lehet abortuszt végezni, ellentétes az alkotmány életet védő passzusával. Ezzel gyakorlatilag betiltották az abortuszt, mert terhességmegszakítások túlnyomó többségét erre az indokra hivatkozva végezték. Ráadásul az alkotmánybíróság döntésével egy napon Lengyelország – csak úgy mint Magyarország – aláírt egy nemzetközi abortuszellenes nyilatkozatot.

A tüntetők, főleg a nők, nagyon dühösek voltak, mert a katolikus egyház akar beleszólni a legszemélyesebb ügyeikbe.

Ez hatalmas indulatokat kavart, ráadásul a döntés épp egybeesett a koronavírus-járvány terjedésének felgyorsulásával. Az ország lezárásokra készült, és az embereknek az volt az érzése, hogy direkt akkor hozzák meg ezt a döntést, amikor nem lehet tüntetni. Sokan azonban túlléptek a vírustól való félelmükön, és hatalmas tüntetések kezdődtek, a rendszerváltás utáni legnagyobb tüntetéssorozatról beszélünk. Nagyon fontos, hogy nem csak Varsóban és Krakkóban voltak nagy megmozdulások, de még a konzervatívnak tekintett kisebb városokban is.

A tüntetők, főleg a nők, nagyon dühösek voltak, mert az a katolikus egyház akar beleszólni a legszemélyesebb ügyeikbe, melynek felfogása a nők szerepéről nagyon konzervatív, hogy finoman fogalmazzak. A tüntetések ezért az egyház ellen is irányulnak. A felgyülemlett feszültség pedig verbális agresszióban öltött testet, a tüntetések jelszavai között káromkodások is vannak. Ezek miatt pedig a konzervatívabb emberek elfordultak a tüntetőktől, pedig kezdetben a társadalom túlnyomó többsége támogatta az abortusztilalom elleni tiltakozásokat.

Akkor főleg nők vonultak utcára?

Első sorban nők tüntetnek, de sok férfi is van az utcákon. Leginkább fiatalok, ez a fiatalok tüntetése. Sokszor előfordul, hogy a tüntetés biztosítására kivezényelt rendőrök szolidaritásukról biztosítják a demonstrálókat, és az LMBT közösség is nagyon aktív. Ők is magukénak érzik az ügyet, mert ez az emberi jogokért való küzdelem.

Jarosław Kaczyński, a kormányzó PiS elnöke a templomok védelmére szólított fel. Valóban voltak támadások templomok ellen?

Szimbolikus erőszak fordult csak elő. Volt, hogy kívülről összefirkáltak templomokat, a tüntetések kezdetekor előfordult, hogy tüntetők bementek templomokba. De olyan nagy volt a feszültség az emberekben, a járvány és a korlátozások miatti stressz, az alkotmánybírósági döntés, aminek igen drasztikus következményei vannak… Mindkét oldal azt mondja, hogy harcban áll. A tüntetők azt mondják háborúban vannak, és a kormányoldal is harci retorikát használ, amikor azt mondja, hogy a marxisták támadnak. Kaczyński azt mondta, meg kell védeni a lengyelséget, a lengyel hazát és a lengyel egyházat.

Tüntető egy abortusztilalom elleni demonstráción, 2020. október 28., Varsó
Tüntető egy abortusztilalom elleni demonstráción, 2020. október 28., Varsó

Egy hónap elteltével tartanak még a tüntetések?

Kicsit lelassultak az események, de mára meghirdették a Szejm blokádját, a tiltakozók lendülete nem csökkent. (Az interjú november 19-én készült. Aznap este tüntetők valóban a Szejm épületéhez vonultak, a rendőrség különös brutalitással oszlatta fel a tömeget – KAÁ.)

A kormány egyértelműen a tüntetéseket okolja a koronavírus-fertőzések számának megnövekedéséért, a szakértők véleménye azonban megoszlik arról, mennyire lehet megfertőződni egy tüntetésen. Ugyanakkor a demonstrációknak számos formája is van, volt biciklis felvonulás, hétfőnként pedig autókkal szoktak utcákat lezárni. A közösségi médiában is nagyon aktívak az abortusztilalom elleni tiltakozók, és nagyon sok ablakban látni a tüntetéseket támogató zászlókat. De még sok minden történhet, az alkotmánybíróság még csak bejelentette döntését, azt hivatalosan még nem hirdették ki.

Melegellenes kampány és pozíciót vesztő egyház

Az utóbbi években erős LMBT-ellenes kampány indult Lengyelországban. A homofób retorika párosult a melegek jogait korlátozó intézkedésekkel? Magyarországon is egyre több jel utal arra, hogy a kormány a választások közeledtével LMBT-ellenes kampányba kezdhet.

Egyelőre csak gyűlöletbeszéd van, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének következményei.

Különösen a tinédzserek körében veszélyes ez, több meleg fiatal lett öngyilkos az utóbbi időszakban.

Míg 2015-ben még a közel-keleti migránsok voltak a fő téma, addig mára a szexuális kisebbségek vették át a helyüket a PiS retorikájában. Ők a bűnbakok, akik úgy vannak beállítva, mint akik „veszélyeztetik a hagyományos lengyel értékeket”.

2019. februárjában Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere közzétett egy kiáltványt, amivel az LMBT emberek jogai mellett állt ki. Erre reagálva több önkormányzat kikiáltotta, hogy az ő városuk „LMBT-mentes” övezet. Főleg azokon a területeken hirdették ki ezeket, ahol magas a kormány támogatottsága, azaz Lengyelország keleti és déli részein. Ma már az ország egyharmadában vannak ilyen övezetek. Hiába ítélte el az Európai Parlament, attól még léteznek, és élvezik Zbigniew Ziobro igazságügy-miniszter és a jobboldali média támogatását.

Ez a fajta gyűlöletbeszéd nagyon hatékonynak bizonyult a kampány alatt. Az idei elnökválasztási kampányban a későbbi nyertes Andrzej Duda például azt mondta, hogy az LMBT nem embereket jelent, hanem egy ideológiát.

Noha Przemysław Czarnek oktatási miniszter is többször tett nyíltan homofób kijelentéseket, még nem született olyan szabályozás, ami korlátozná a melegek jogait. De már pusztán a politikai megnyilvánulások (mint az LMBT-mentes övezetek kihirdetése is) stigmatizáláshoz vezetnek. Különösen a tinédzserek körében veszélyes ez, több meleg fiatal lett öngyilkos az utóbbi időszakban. Az ugyanakkor biztató, hogy ezzel párhuzamosan évről évre egyre több Pride felvonulás van Lengyelországban, már a kisebb városokban is.

A lengyel társadalom rendkívül homofób, a politikusok könnyen fel tudják használni ezt a témát a saját céljaikra - mondja Iwona Reichardt.
A lengyel társadalom rendkívül homofób, a politikusok könnyen fel tudják használni ezt a témát a saját céljaikra - mondja Iwona Reichardt.

Ugyanakkor a katolikus egyház kezdi elveszíteni meghatározó szerepét. Egy felmérés szerint a fiatalok mindössze kilenc százaléka van jó véleménnyel az egyházról.

A szekularizáció a fiatalok körében nagyon fontos trend. A lengyel egyháznak nagyon sok botránya volt az utóbbi időben, számos pedofiliával kapcsolatos esetre derült fény, és egyre több minden fog kiderülni. Az abortuszellenes intézkedésekben is a fiatal lányok érzik leginkább érintve magukat, mert tudják, hogy kerülhetnek olyan helyzetbe. Az egyház elvesztette a kapcsolatot a fiatalokkal.

A PiS is egyre kevésbé népszerű a fiatalok között, így ez a folyamat a politikában is változásokat hozhat. Amikor a PiS hatalomra került 2015-ben, azt jelentős részben a fiataloknak köszönhette, mert főleg a fiatal férfiaknak vonzó volt a jobboldal erős és harcias kiállása a nemzetért. Most ezzel ellentétes trend figyelhető meg, a baloldal kezd népszerűbb lenni a fiatalok körében.

Magyarországon az eltorzult médiaviszonyok is nagyban segítik a kormányt. Mennyire érvényesül a sajtószabadság Lengyelországban?

Lengyelországban sajtószabadság van, a legnagyobb újság a Gazeta Wyborcza liberális, vannak baloldali híroldalak, ott az újságírók függetlenül végzik a dolgukat, a legnagyobb magánkézben lévő tévé, a TVN sem kormánypárti.

2015 óta a legnagyobb változások a közszolgálati médiában történtek. Korábban ezek valóban ellátták közszolgálati feladatukat, de ez már nem így van, a kormány propaganda adójaként működnek. Az objektivitás hiánya azonban mindkét oldalon probléma, a TVN-en sose hallani olyat, hogy a kormány valamit jól csinált volna. Ezt már megszoktuk, hogy párhuzamos valóságokban élünk: a kormánypártiaknak ott a közmédia, az ellenzékiek pedig a magánkézben lévő médiából tájékozódnak.

Lengyel vétó az Európai Unióban

Lengyel kormánypárti politikusok az ország szuverenitásának védelmével indokolják, hogy miért vétózzák meg az Európai Unió következő költségvetését, de mi a valódi oka ennek a lépésnek?

Külföldiek gyakran azt hiszik, hogy a lengyel kormányt egyedül a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) alkotja, de valójában egy hárompárti koalícióból áll. Ugyan a PiS egyértelműen a legnagyobb párt, de a 2015 óta végrehajtott jogi változások – így például a bíróságok átalakításának – motorja a Szolidáris Lengyelország (SP) nevű párt volt. A pártelnök, Zbigniew Ziobro az igazságügy-miniszter, ő erőltette a külföldön sokat kritizált reformokat.

A korrupció Lengyelországban nem játszik szerepet, főleg nem az uniós támogatások esetében.

Ha tehát az Európai Unió érvényesíteni tudná a jogállamisági mechanizmust, akkor az ő minisztériuma, az ő reformjai lennének a leginkább érintettek. A PiS-nek viszont szüksége van a Szolidáris Lengyelországra ahhoz, hogy hatalomban maradhasson. A lengyel kormány ezért meg akarja akadályozni, hogy életbe lépjen a jogállamisági mechanizmus.

Az SP a leghangosabb az LMBT-ellenes kampányban, ők támogatták leginkább az „LMBT-mentes övezetek” létrehozását Lengyelországban. Amikor pedig az Európai Parlament elítélte ezeket az övezeteket, akkor az igazságügyminiszter azt mondta: kisegítik azokat a településeket, melyek az LMBT-mentes övezetek kihirdetése miatt esnének el uniós támogatásoktól.

A kormány azt mondja, lehet, hogy idén a miniszterelnökünk nem fog annyi karácsonyi üdvözletet kapni, mint a korábbi években, de ettől még nem fognak minket kitenni minket az EU-ból. Valójában azonban nagyon nagy nyomás a van a miniszterelnökön Ziobro részéről.

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügy-miniszter
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügy-miniszter

Magyarország azért is ellenzi a jogállamisági mechanizmus életbe léptetését, mert akkor következményei lehetnének annak, hogy az uniós források sokszor valószínűleg szabálytalanul kerülnek kormányközeli vállalkozók zsebébe. Lengyelország esetében a korrupció mennyire komoly tényező?

A korrupció Lengyelországban nem játszik szerepet, főleg nem az uniós támogatások esetében. Sokak szerint egyébként épp az első PiS kormány szorította vissza a korrupciót Lengyelországban.

Mire számít, Lengyelország milyen messzire lesz hajlandó elmenni a jogállamisággal kapcsolatos vitában?

Ez attól függ, milyen erős a Ziobro pozíciója. Az biztos, hogy a kormánynak szüksége van az uniós forrásokra, mert csak úgy, mint Magyarország esetében, hatalmas összegekről van szó.

Néhány újság már bemutatta, hogy mely szektorok lennének a legnagyobb vesztesei annak, ha elapadnának az uniós támogatások. Ezek a szektorok pedig nyilván nem akarják elveszíteni a támogatásokat.

Egyelőre azonban az igazságügyminiszter nagyon erősen beleállt a konfliktusba, és nem hajlandó kompromisszumot kötni. A lengyel kormány úgy számol, hogy valójában Németország áll a jogállamisági mechanizmus mögött, és belekezdtek egy erős németellenes kampányba is.

A kormány valószínűleg el akarja húzni a döntést 2021-ig. mert a német soros elnökség az év végével lejár. Ha sikerül addig kihúzni, akkor a következő soros elnök Portugáliával már könnyebb lehet megbirkózni. De ha áthúzódna 2021 második felére, akkor már Szlovénia lesz a soros elnök, és velük már biztosan sikerül megegyezni.

Ez a vétóig fajult költségvetési vita az EU történetének egyik legnagyobb konfliktusa. Milyen következményei lehetnek ennek Lengyelországra?

A lengyelek 80 százaléka támogatja az Európai Uniót, de nem valószínű, hogy az emberek emiatt a konfliktus miatt kormány ellen fordulnának. Hiába zajlanak már egy hónapja az abortusz-szabályozás megváltozása miatt kitört kormányellenes tüntetések országszerte, a kormány támogatottsága szinte egyáltalán nem változott. Komoly változások zajlanak a lengyel társadalomban, de ezek még nem érték el azt a szintet, hogy veszélyeztetnék PiS hatalmát. Annál is inkább, mert a legnagyobb probléma most a koronavírus-járvány, ezen pedig semmilyen uniós vita nem fog változtatni.

Iwona Reichardt
Iwona Reichardt

Iwona Reichardt Krakkóban él, a New Eastern Europe főszerkesztő-helyettese. Reichardt PhD fokozatot szerzett politikatudományokból és támogatja, hogy minél több nő dolgozzon a külpolitikában.

Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG