„Emlékszem, hogy meleg volt. És sok gyümölcs volt” – mondta Adelija, egy 23 éves végzős egyetemi hallgató az oroszországi Tatár Köztársaságból, amikor gyermekkora családi nyaralásairól kérdezték a dél-ukrajnai Zaporizzsja régióban, ahol a nagyszülei élnek.
Most az édesanyja szüleivel folytatott telefonbeszélgetéseit gyakran a háttérben felrobbanó gránátok robbanása szakítja meg. Nehéz másról beszélni, mint a háborúról – mondta.
De magáról a háborúról beszélni is nehéz. Adelija ukrán nagymamája biztos benne, hogy a lövések az orosz erőktől érkeznek, míg orosz nemzetiségű nagyapja az ukrán hadsereget hibáztatja.
„A nagyapám azt mondja, igyekeznek elkerülni, hogy politikáról beszéljenek, hogy ne vitatkozzanak – mondta Adelija. – A túlélésre koncentrálnak.”
Adelija tágabb családja egyike a két ország határán élő millióknak, akiket mélyen érintett Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója. Az ő és valamennyi rokonának nevét kérésére megváltoztattuk, mert félünk, hogy az ukrajnai háborúról való őszinte beszélgetésnek következményei lesznek.
Rokonok, köztük katonák és menekültek mindkét oldalon
„A családomban egyre hangsúlyosabbá válik a széthúzás” – mondta Adelija.
A nagyszülein kívül Adelijának van egy nagynénje, egy nagybátyja és egy unokatestvére, akik Kijevben éltek a háború kitörésekor. A háború első napjaiban a nagynénje és unokatestvére külföldön keresett menedéket, és végül Németországban kötött ki. A férfiak nem hagyhatták el az országot, így Adelija nagybátyja a fővárosban maradt.
„Nem hívták be katonai szolgálatra, és nem is akar önkéntesnek jelentkezni” – mondta, hozzátéve, hogy Kijevben továbbra is viszonylagos biztonságban van.
Elmondta, hogy ezek a rokonok már régóta arról álmodtak, hogy Európába emigrálnak, és valószínűleg megpróbálnak majd úgy csinálni, hogy ne kellje visszatérniük Ukrajnába.
Adelija rokonai apai ágon Oroszországban élnek. Egyikük az orosz hadsereg tisztje, akinek az egységét januárban az ukrán határra helyezték át. A lány elmondta, hogy nem tudta megosztani személyes véleményét a háborúról.
Ő maga nem tartózkodik harci övezetben, bár Ukrajnában van. Elmondása szerint az a feladata, hogy gondoskodjon a harcban elesett orosz katonák holttestének hazaszállításáról.
„Azt mondja, hogy rengeteg holttest van. Naponta két-háromszázat hoznak be” – mesélte. Ezek a számok nagyjából megfelelnek az amerikai becsléseknek, amelyek szerint több mint tízezer orosz katona esett el a két hónapja tartó háborúban. Az orosz hadsereg március 25-e óta nem közölt új számokat halálos áldozatokról, akkor azt mondta, hogy 1370 katonája halt meg.
A holttestek látványa hosszú évek óta először könnyekre fakasztotta a testvérét – mondta Adelija.
„Biztosak vagyunk benne, hogy teljesen más emberként tér vissza a háborúból – mondta a Szabad Európa orosz nyelvű műsorának. – Ezek az első igazi harci műveletek, amelyekben részt vett.”
Oroszországban felesége és három kisgyermeke várja hazatérését. A gyerekeknek azt mondták, hogy üzleti úton van.
„Egyszer véget ér ez a háború… és remélem, nem pusztul el az ukrajnai ház”
A háború Adeliját is megviselte. Egy állami ügynökséghez tartozó intézetben tanul egy orosz nagyvárosban. Tudja, hogy a diákokat bármelyik orosz egyetemről kirúghatják, ha a kifejezik a háborúval szembeni ellenállásukat, és attól tart, hogy a büntetések még súlyosabbak lehetnek az olyan intézetek diákjai számára, mint az övé, amelyek feladata az állami tisztviselők felkészítése.
Ezért gondosan vigyáz arra, hogy mit posztol és hogyan viselkedik a közösségi médiában, és meghúzza magát.
„Nem megyek semmilyen tüntetésre vagy tiltakozásra.”
„Előbb-utóbb vége lesz a háborúnak – mondja filozofikusan. – Valószínűleg a konfliktus visszatér a parázsló állapotba. De a két ország közötti kapcsolat biztosan soha nem lesz már a régi.”
Attól tart, hogy a családja soha nem fog felépülni a traumából.
„Lehetetlenül nehéz helyzet, amikor a családod tagjai a háború két oldalán állnak – mondta. – De nem tehetünk mást, csak reméljük, hogy mindenki túlélim és hogy a zaporizzsjai ház, amelyre gyermekkoromból emlékszem, nem pusztul el” – tette hozzá.
