Több mint negyven évvel ezelőtt megtörtént az elképzelhetetlen: Jimmy Carter elnök sugárzó tekintete előtt kezet rázott egymással Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menáhém Begin izraeli kormányfő. Mérföldkőnek számító békemegállapodásuk a stabilitás fontos forrásaként szolgált egy változékony térségben.
Az egyiptomi–izraeli béke két palesztin felkelés, valamint Izrael és a Hamász közötti háborúk sorozata ellenére kitartott. De most, amikor Benjámin Netanjáhú miniszterelnök azt mondja, hogy izraeli csapatokat küld Rafahba, az Egyiptom határán fekvő gázai városba, Kairó a megállapodás érvénytelenítésével fenyegetőzik.
Vessünk egy pillantást a békeszerződés történetére és arra, hogy mi jöhet, ha a megállapodás semmissé válik.
Hogyan jött létre a szerződés?
1977-et írtunk, és Begin, Izrael új miniszterelnöke ellenezte, hogy bármekkora területet is átadjon abból a földből, amelyet Izrael egy évtizeddel korábban, az 1967-es közel-keleti háborúban hódított meg. Ide tartozott az egyiptomi Sínai-félsziget is.
Egyiptom és Izrael négy nagy háborút vívott egymással, legutóbb 1973-ban. Így aztán sokkolta a világot, amikor Egyiptom elnöke, Szadat szakított más arab vezetőkkel, és úgy döntött, hogy kapcsolatba lép az izraeliekkel.
A tárgyalások 1978 szeptemberében a Camp David-i egyezményben csúcsosodtak ki, amelyet a rákövetkező évben békeszerződés követett.
Ebben Izrael beleegyezett, hogy kivonul a Sínai-félszigetről, amelyre Egyiptom nem telepít katonákat és fegyvereket, és az izraeli hajók áthaladhatnak a kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Szuezi-csatornán. A két ország teljes körű diplomáciai kapcsolatokat épített ki a megállapodás nyomán, amely Izrael első békeszerződése volt egy arab országgal.
„A Camp David-i megállapodás három bátor ember vezetésével jött létre, akik merészen cselekedtek, mert tudták, hogy a béke és a biztonság hatásai hosszú távon is maradandók lehetnek. Ma is hasonló vezetésre van szükségünk, ám ennek most híján vagyunk” – mondja Paige Alexander, a Carter Központ vezérigazgatója.
Milyen álláspontot képvisel most Egyiptom?
Két egyiptomi tisztviselő és egy nyugati diplomata azt mondta vasárnap az Associated Pressnek, hogy Egyiptom felfüggesztheti a békeszerződést, ha az izraeli csapatok megszállják Rafahot.
Netanjáhú szerint Rafah a Hamász utolsó megmaradt fellegvára a háború több mint négy hónapja után, és a szárazföldi csapatok beküldése elengedhetetlen a legyőzésükhöz.
Egyiptom azonban ellenez minden olyan lépést, amelynek következményeként kétségbeesett palesztinok menekülhetnek a területére. Rafah egyben a humanitárius segélyek fő belépési pontja az ostromlott Gázai övezetbe. Egy izraeli támadás lehetetlenné teheti a kulcsfontosságú készletek biztosítását.
Rafah lakossága 280.000-ről 1,4 millióra nőtt, miután a palesztinok menekülni kezdtek a harcok elől Gázában. Több százezren hatalmas sátortáborokban élnek.
Netanjáhú arra utasította a hadsereget, hogy készítsen tervet az összes palesztin civil evakuálására még az offenzíva megkezdése előtt. Az azonban nem világos, hogy a palesztinok hova mennének.
Netanjáhú vasárnap azt mondta, hogy visszatérhetnek az északabbra fekvő nyílt területekre. Ezeken a területeken súlyos károkat okozott az izraeli offenzíva.
Ehhez kapcsolódóan: Drámai rajtaütés Gázában: két kimentett túsz, több mint hatvan palesztin halott
Mi lesz, ha a szerződés érvényét veszti?
A szerződés nagymértékben korlátozza a katonák számát a határ mindkét oldalán, jóllehet a két ország valamikor megállapodott abban, hogy bizonyos biztonsági fenyegetésekre reagálva módosítják az intézkedéseket. A korlátozás lehetővé tette Izrael számára, hogy hadserege más fenyegetésekre összpontosítson.
A gázai háború mellett Izrael szinte naponta keveredik összetűzésekbe a libanoni Hezbollah fegyveres csoporttal, miközben biztonsági erőit nagy számban veti be a megszállt Ciszjordániában.
Ha Egyiptom felmondaná a megállapodást, akkor Izrael többé nem tekinthetné déli határát a nyugalom oázisának. Fegyveres erői megerősítése az egyiptomi határ mentén kétségkívül kihívás elé állítaná a már amúgy is kissé túlfeszített izraeli hadsereget.
De komolyak lennének a következmények Egyiptomra nézve is. Kairó több milliárd dollárnyi amerikai katonai segítséget kapott az Egyesült Államoktól a békemegállapodás óta.
Ha a megállapodás érvénytelenné válik, ez veszélybe kerülhet. Ha Egyiptom hatalmas katonai fejlesztésre kényszerülne, az megterhelné amúgy is nehézségekkel küszködő gazdaságát.
Alexander szerint minden olyan lépés, amely belerántaná egy viszályba Egyiptomot, „katasztrófa lenne az egész régió számára”.
