Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Modellváltás – Szeptembertől elindulhatnak a praxisközösségek


Ferkó Attila háziorvos influenza elleni védőoltást ad be páciensének Salgótarjánban 2017. október 24-én

A február elején megjelent kormányrendeletből az derült ki, hogy nem kötelező belépni ezekbe a közösségekbe, de anyagilag rosszabbul járhat az, aki az önállóságot választja. Február 28-ig kellett dönteniük és nyilatkozniuk a háziorvosoknak.

Szeptember 1-jén a tervek szerint elindulhatnak a praxisközösségek – tudta meg a Világgazdaság az Országos Kórházi Főigazgatóságtól. A cikk szerint a betegutak lerövidítésének egyik leghatékonyabb eszköze az alapellátásban elérhető szolgáltatások körének bővítése, ennek gazdaságos biztosítására jönnek létre országszerte a modellváltó rendelők. Ezeknek a járóbeteg-ellátás tehermentesítésében és a prevencióban is nagy szerepük lehet.

Gulyás Gergely egy januári Kormányinfón jelentette be, hogy az egészségügyi béremelésből a háziorvosok és az az állami ellátásban részt vevő fogorvosok is részesülnek:

  • aki szoros praxisközösséget vállal, az teljes egészében megkapja a béremelést,
  • ha lazább formát választ, az orvosi bértábla szerinti különbözet nyolcvan százalékát kapja meg,
  • ha pedig egyáltalán nem vesz részt praxisközösségben, a különbözet harminc százalékával emelik a fizetését.

2021. február 28-ig kellett dönteniük és nyilatkozniuk a háziorvosoknak arról, hogy belépnek-e egy praxisközösségbe.

Kollegiális, egyesült, integrált, konzorcium

A Magyar Közlönyben február 10-re virradóra megjelent kormányrendeletből derülnek ki a kollegiális praxisközösségek formái és jellemzői, amelyekről a hvg.hu írt először.

  • Az egyesült praxisközösség több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, valamennyi háziorvosi szolgálatot ugyanaz az egészségügyi szolgáltató működteti.
  • Az integrált praxisközösség több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, amelyben az érintett háziorvosi szolgálatban praxisjoggal rendelkező
    háziorvosok vagy a háziorvosi szolgálatokat működtető egészségügyi szolgáltatók – önállóságukat megtartva – egy közösen alapított egészségügyi szolgáltatót hoztak létre.
  • A praxisközösségi konzorcium több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, amelyben az érintett háziorvosi szolgálatokat működtető
    egészségügyi szolgáltatók – megőrizve önállóságukat – egymással konzorciumi együttműködési megállapodást kötnek.

Mindez forintosítva – a kormányrendeletben ez évre, valamint 2022-re és 2023-ra érvényes bértámogatásra vetítve – azt jelenti, hogy egy kezdő orvos havi bértámogatása, attól függően, hogy egyesült, integrált vagy konzorcium-praxisközösségben vesz részt, a szociális hozzájárulási adóval együtt 18 300, 48 900 vagy 61 100 forint. Egy negyven évnél nagyobb gyakorlattal rendelkező orvosnál ezek az összegek már 428 800, 1 143 400 vagy 1 429 300 forintra nőnek.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság tájékoztatása szerint eddig csaknem száz kollegiális praxisközösség indult el hétezer praxistaggal. Feldolgozás alatt van az egyesült és integrált praxisközösségek, valamint a praxisközösségi konzorciumok nyilvántartásba vétele.

Miért kell a modellváltás?

A modellváltásra azért van nagy szükség a kormány szerint, mert sok a betöltetlen praxis. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 928 üresen álló praxis van Magyarországon. Júliusban 648 betöltetlen háziorvosi praxisban nem volt orvos, új kilépőként pedig tízen jelezték, hogy nem dolgoznak tovább. A tartósan betöltetlen fogorvosi praxisok száma 280 volt, a nyári hónapban nyolc praxis szűnt meg.

Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, aki Keszthelyen fogorvos, arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy jellemzően nem a fogorvosi, hanem a háziorvosi praxisok között volt gyakoribb a megszűnés. Magyarországon 2800 alapellátó fogászat van, az üresen álló rendelők száma régóta 280-300 körül alakul. Ezekben a körzetekben helyettesítéssel oldják meg a betegellátást, a helyettesítő orvosok részmunkaidőben dolgoznak.

Mint arról a Szabad Európa tavaly szeptemberben írt, miközben a betegforgalom nőtt, Magyarországon az ezredfordulótól 2017-ig nyolc százalékkal csökkent a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma.

Papp Magor háziorvos, aki korábban a rezidensszövetség elnökeként vált ismertté, cikkünkben arról beszélt, hogy a háziorvosi praxisok tíz százaléka tartósan betöltetlen. A szakember az alacsony óraszámú orvosi jelenlétet említette az egyik fő gondként, amin szerinte a praxisközösségek megalakítása segíthet. Úgy vélte, hogy a háziorvosi kompetenciák növelésével és nagyobb hatáskörrel a szakellátás is tehermentesíthető.

XS
SM
MD
LG