Oroszország titokban több mint háromszázmillió dollárt költhetett 2014 óta választások befolyásolására nagyjából kéttucatnyi országban – közölte az amerikai külügyminisztérium.
A washingtoni tájékoztatás szerint ezt az összeget politikusok és más tisztségviselők befolyásolására, szélsőjobboldali pártokhoz köthető kutatóintézetek és más kirakatszervezetek támogatására és hasonló célokra fordították.
Ez a háromszázmillió dollár minimális becslés, a Kreml valószínűleg ennél is több pénzt különített el e célra, csak azóta is teljesen észrevétlenül.
„Úgy gondoljuk, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. Szövetségeseinkkel és partnereinkkel azon dolgozunk, hogy több információt gyűjtsünk erről a fenyegetésről” – mondta egy névtelenséget kérő illetékes.
Az Egyesült Államok diplomatái útján több mint száz ország kormányával megosztotta megállapításait.
Az amerikai hírszerző közösség nemrég értékelést készített Oroszország titkos, politikai befolyásolásra szolgáló műveleteiről. A külügyminisztérium ennek bizonyos részleteit osztotta meg a nyilvánossággal, arra figyelmeztetve, hogy Moszkva a következő hónapokban várhatóan még erősebben próbál majd támaszkodni ezekre az eszközökre.
A jelentés közzétett részében nem neveztek meg konkrét orosz célpontokat, ugyanakkor rámutattak, hogy minden bizonnyal nagy erőkkel dolgoznak azon is, hogy az ilyen kifizetésekkel aláássák az ukrajnai háború miatt elrendelt nemzetközi szankciókat.
Mint írták, különböző orosz állami cégek rejtett finanszírozást végeztek Közép-Amerikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Készpénzben és kriptovalutában is fizettek egyeseknek, mások „fényűző” ajándékot kaptak.
Oroszország washingtoni nagykövetsége egyelőre nem reagált a Szabad Európa megkeresésére.
Amerikai tisztségviselők korábban egyebek mellett Bosznia-Hercegovinát és Ecuadort említették mint olyan országokat, ahol Oroszország közvetlenül pénzügyi erején keresztül avatkozott be a bepolitikába.
Joe Biden amerikai elnök kormányzata az ukrajnai invázió február 24-i megindítását követően rendelte meg az értékelést.
Az ezt a sajtónak bemutató, névtelenül nyilatkozó tisztségviselő nem árulta el, mennyit költhetett Moszkva Kijev befolyásolására, illetve élesen visszautasította az összehasonlításokat Oroszország ilyen irányú tevékenysége és az Egyesült Államok által finanszírozott média- és politikai kezdeményezések között.
Leszögezte: a különbség az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmas összegeket költ arra, hogy „belülről manipulálja a demokráciákat”.
Dov Levin, a Carnegie Mellon Egyetem kutatója ugyanakkor több mint nyolcvan olyan esetet jegyzett fel az 1946 és 2000 közötti időszakból, amikor az amerikai kormány megpróbált beavatkozni külföldi választásokba, és ebben nincsenek benne a puccsok és rezsimváltási kísérletek.
