Ukrajna legalább nyolc rakétát lőtt ki csütörtökön Oroszország belgorodi határvidékére a valós alternatívát nem kínáló orosz elnökválasztás előestéjén. Helyi tisztviselők szerint két ember meghalt, tizenketten megsebesültek.
Az ukrán erők határon átnyúló rajtaütésekkel is próbálkoztak, ezeket a helyi hatóságok szerint Belgorodban és a Kurszki területen visszaverték. A moszkvai védelmi minisztérium azt állítja, hogy az orosz csapatok 195 ukrán katonát öltek meg, öt tankot és négy páncélozott gyalogsági járművet pedig megsemmisítettek két nappal azután, hogy egy másik határtámadásban 234 ukrán katonával végeztek.
Az orosz állításokat független forrásból nem lehet ellenőrizni. A háború kezdete óta szórványosan vannak határokon átnyúló támadások a térségben, ezeket állítások és cáfolatok, dezinformáció és propaganda kísérik.
Az elmúlt napok orosz területeket érő ukrán támadásaival, így a nagy hatótávolságú dróntámadásokkal és Moszkva ukrajnai szövetségeseinek állítólagos behatolásával egy időben Oroszország Putyin elnök csaknem biztos újraválasztására készül.
Putyin igyekszik rávenni az oroszokat arra, hogy tartsák meg a hatalomban, állítása szerint ugyanis külföldi fenyegetésekkel kell az országnak szembenéznie, miközben az ukrajnai háború már a harmadik éve tart.
Putyin csütörtökön közzétett videójában arra szólította fel az oroszokat, hogy menjenek el szavazni, a hazafias érzés megnyilvánulásának” nevezte a választási részvételt.
Miközben azt állította, hogy „a hatalom egyetlen forrását hazánkban az emberek adják”, Putyin azt mondta az oroszoknak, hogy „nem csak szavazniuk kell, hanem határozottan ki kell fejezniük az akaratukat és a törekvéseiket, személyes részvételüket Oroszország további fejlődésében”.
„A választások lépést jelentenek a jövőbe” – közölte Putyin.
Amióta csaknem 25 évvel ezelőtt hatalomra került, Putyin szinte az összes független médiát és ellenzéki hangot kiiktatta Oroszországban, különösen Ukrajna számára rosszul induló, 2022-es teljes körű inváziója után.
Ehhez kapcsolódóan: Vlagyimir Putyin kész atomfegyvert bevetni, ha veszélybe kerül országa szuverenitása
Elemzők szerint a Kreml aggódik amiatt, hogy a szavazás három napján alacsony lesz a részvételi arány, pedig minél több szavazóra van szükség, hogy biztosítsa Putyin legitimációját.
Sam Greene, a washingtoni Európai Politikai Elemzőközpont munkatársa színjátéknak nevezte az orosz választást.
„A Kreml ellenőrzi a jelölteket. A Kreml szabályozza, hogyan kampányolhatnak – mondta az Associated Pressnek. – Nem beszélve arról, hogy ellenőrizni tudja a szavazás és a szavazatszámlálási folyamat minden aspektusát.”
A száműzetésben működő orosz ellenzék tiltakozásra szólította fel az oroszokat a választások ellen. Arra kérte őket, hogy vasárnap délben gyülekezzenek a szavazóhelyiségeknél annak jelzéseként, hogy nem támogatják Putyint. Az esemény A Putyin ellen délben nevet kapta, és Julija Navalnaja, Alekszej Navalnijnak, Oroszország legjelentősebb ellenzéki vezetőjének az özvegye támogatja. Navalnij egy távoli sarkvidéki büntetés-végrehajtási kolónián halt meg múlt hónapban.
Annak ellenére, hogy Oroszországnak kezdetben nehézségei voltak a háborúban, miután a Kijev elleni támadás kudarcot vallott, és a nyugati országok fegyverek küldésével és katonák kiképzésével siettek Ukrajna segítségére, katonai elemzők szerint mostanra az orosz erők vették át a kezdeményezést a harctéren.
Ennek főként az az oka, hogy a nyugati segélyek csökkentek – egyrészt az Európában tapasztalható hiányok miatt, másrészt pedig azért, mert az Egyesült Államokban politikai nézeteltérések hátráltatják őket.
A Háborús Tanulmányok Intézete washingtoni székhelyű agytröszt szerint az orosz erők „az egész hadszíntérre kiterjedő kezdeményezésre tettek szert, egyelőre képesek meghatározni a támadó hadműveletek idejét, helyét és mértékét”.
A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete úgy látja: az orosz támadás egyre nagyobb lendületet kap, és a következő hónapok „kritikusak lesznek a konfliktus fejlődésének iránya szempontjából”.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai szállítások késleltetése emberéletekbe kerül.
„Az ukránoknak nem a bátorságuk fogy el, hanem a lőszerük” – mondta újságíróknak Brüsszelben.
Míg Ukrajnának egyre szűkösebb harctéri erőforrásokkal kell megbirkóznia, Oroszország jelentősen bővítette saját fegyvergyártását, és Iránból, valamint Észak-Koreából szerez be lőszert.
Rosszat jelent Ukrajnának, hogy Putyin minden valószínűség szerint megerősíti a hatalmát – áll az agytröszt szerdai jelentésében.
A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint „tavasszal és nyáron Oroszország nagy támadások sorozatát hajthatja végre az ukrán veszteségek fokozása, a védelem nyugat felé szorítása és a megszállt területek ellenőrzésének kiterjesztése céljával”.
Egyelőre „a szárazföldi háború nagyon véresnek tűnik, és Moszkvának kedvez” – teszik hozzá.
