Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az MTI a fényképeken is erősen szűri a valóságot


Orbán Viktor a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián, 2020. augusztus 31-én.

Nem csak a szöveges híreknél, a fényképeknél is érvényesül a cenzúra az MTI-nél. Politikai alapon születő döntésekről, torzított valóságábrázolásról számoltak be a hírügynökségnek dolgozó fotósok.

Az ellenzék szinte alig létezik, Orbán Viktor csupa fontos emberekkel tárgyal, a koronavírussal kapcsolatos védekezés pedig tökéletesen zajlik. Ilyen kép rajzolódik ki az MTI által közzétett fotókból, azonban egy elhagyott gumikesztyűből is komoly probléma lehet a szerkesztőségben. A cikkünkben közölt fényképeket kivétel nélkül a Magyar Távirati Iroda (MTI) kínálatából válogattuk, eredeti képaláírásokkal.

A Szabad Európa decemberben mutatta be, hogyan érvényesül a politikai cenzúra az MTI hírszerkesztőségénél. Most két, korábban a hírügynökségnek dolgozó fotós mesélte el, miként zajlott le a váltás a fotószerkesztőségnél, és hogyan butították le a korábban komoly szakmai presztízst jelentő munkát.

Ahogy a hírszerkesztőknél, úgy a fotósoknál is az első komolyabb lépés az volt, hogy egyre „feljebb” döntöttek arról, milyen fényképeket adhat ki az MTI. 2010 előtt a fotós beküldte a képet, a fotószerkesztő kiválogatta, leellenőrizte a képaláírásokat, és már meg is jelenhettek a képek. 2011-12 között már a fotószerkesztőség vezetőjének (vagy a napi munkát irányító turnusvezetőnek) is rá kellett bólintania a képekre forrásaink egybehangzó beszámolója szerint. Ez a rendszer viszonylag nyugodtan működött évekig, néhány összezördüléstől eltekintve, a valódi fordulópontot a 2014-es választások majd a 2015-ös menekültválság jelentették.

Mint egy bűnöző
Az egyik első „botrány” Schmitt Pál plágiumbotrányához kapcsolódik. Az akkori köztársasági elnökről 2012. január 11-én írta meg a HVG, hogy doktori disszertációjának jelentős részét másolta. A plágiumvádat mind Schmitt, mind a Fidesz tagadta, ám a Semmelweis Egyetem vizsgálatot indított az ügyben. Ez március végére zárult le, és megállapította, hogy Schmitt másolta dolgozata nagy részét, az egyetem meg is fosztotta a köztársasági elnököt doktori címétől. Ezekben a napokban azonban Schmitt Pál külföldön tartózkodott. Március 29-én a hazatérő köztársasági elnököt fotósok várták a repülőtéren, köztük az MTI kollégái is. A repülőről leszálló, a városba behajtó konvojról készült fotósorozat meg is jelent az MTI hírfolyamában, ami nem tetszett sokaknak „odafent”, mert az autóban ülő köztársasági elnököt úgy ábrázolta, „ahogy a bűnözőket” szokás – emlékezett vissza egy, akkor a közmédiában dolgozó forrásunk.

A szöuli nukleáris csúcsértekezletről hazatérő Schmitt Pál köztársasági elnököt szállító gépkocsi, melynek lefüggönyözött hátsó ülésén ül a köztársasági elnök, áthalad a BAH-csomóponton. A Semmelweis Egyetem szenátusa bejelentette, hogy visszavonja Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címét.
A szöuli nukleáris csúcsértekezletről hazatérő Schmitt Pál köztársasági elnököt szállító gépkocsi, melynek lefüggönyözött hátsó ülésén ül a köztársasági elnök, áthalad a BAH-csomóponton. A Semmelweis Egyetem szenátusa bejelentette, hogy visszavonja Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címét.

A 2014-es országgyűlési választásokhoz kapcsolódik az a nagy nyilvánosságot kapott eset, melynek következményeként Virágvölgyi István, az MTI fotószerkesztőségének vezetője beadta felmondását. A választások reggelén a szokásosnak megfelelően saját fotóst küldött abba a választókörzetbe, ahová Orbán Viktort várták, hogy leadja a szavazatát. Ez egy nyilvános esemény, sok másik szerkesztőség is jelen volt, ám az MTI fotósa még Orbán megérkezése előtt hirtelen összepakolt, és elhagyta a helyiséget. Ennek hátterében pedig az állt, hogy „Havasi Bertalan (a miniszterelnök sajtósa – KAÁ.) telefonált, hogy az MTI nem fotózhat a szavazáskor, és arra kérte az MTI-t, hogy hívják vissza a fotóst. Virágvölgyi a kérést megtagadta, mondván nyilvános eseményről van szó és az MTI független hírügynökségként ott szabadon fotózhat. Tóth-Holló Tamás (az MTI akkori főszerkesztője, jelenleg a Magyar Nemzet főszerkesztője – KAÁ.) azt mondta, hogy ez nem olyan nagy kérés, felhívta a helyszínen lévő kollégát és visszahívta” – mondta a Szabad Európának az MTI egyik fotósa. A hírügynökség sokáig nem is tudott kiadni képet Orbán szavazásáról, ami az MTI-vel szerződéses viszonyban álló külföldi hírügynökségek miatt is kellemetlen volt. Az MTI végül a Magyar Nemzettől kapott fotókat közlésre, Virágvölgyi még aznap beadta felmondását. Ősszel pedig felmondtak a helyszínen lévő, végül dolgavégezetlenül távozó fotósnak is – bármiféle hivatalos indoklás nélkül, tette hozzá forrásunk.

A 2014-es választások után kezdett a kormány még jobban odafigyelni a közmédiára, ekkor döntöttek a közszolgálati cégek (MTV, Magyar Rádió, MTI, Duna Tv) összevonásáról, az M1 hírcsatornává alakításáról.

Ezek a változások az MTI fotószerkesztőségét sem hagyták érintetlenül. Az elkészült kényes fényképről már nem volt elég a fotószerkesztőség vezetőjének szava. „Érzékeny téma esetén az MTI főszerkesztőjének, valamint a Miniszterelnöki Kabinetirodának is el kell küldeni ellenőrzésre a fotókat és a képaláírásokat” – mondta a Szabad Európának egy fotós, aki ezekben az években az MTI-nél dolgozott. Amikor arra kérdeztünk rá, hogy mi számít érzékeny témának, azt mondta, a „kormányközeli események, Orbán Viktorral kapcsolatos témák” mindenképpen ide tartoznak. „Amikor az MTVA-ba megindultak a nagy pénzek, akkor nálunk is megjelentek a Fidesz emberei, akiknek nem volt szakmai tapasztalatuk, mégis ők mondták meg, mi mehet és mi nem” – tette hozzá.

Menekültválság, mint fordulópont

Ez után a fordulópontot a 2015-ös menekültválság jelentette mindkét forrásunk szerint. A fotósok utasításba kapták, hogy gyerekről, nőről ne készítsenek fotót, mert az úgysem fog megjelenni, a képaláírásokban pedig nem használhatták a menekült szót. „Egyértelmű utasítás volt, hogy csak életerős férfiakat fotózhatunk” – mondta egyik forrásunk. Másikuk ezt azzal egészítette ki, hogy a férfiakat sem volt szabad elesettnek ábrázolni, de eleinte néhány nőt, gyereket ábrázoló képet még sikerült így is becsempészni a hírfolyamba. „Itt kezdődött meg a hanyatlás” – tette hozzá.

Az MTI fotóarchívuma visszaigazolja a forrásaink által elmondottakat. Mai szemmel egészen szokatlan ilyen fotót látni az MTI képei között:

Fatima nevű gyermekét tartja kezében az Srí Lanka-i menekült nő, akit a Kelebia Határrendészeti Kirendeltség járőrei 2011. január 26-án hajnalban fogtak el két férfival együtt az 53-as főúton, Tompa külterületén. A láthatóan állapotos nő jelezte, hogy elfolyt a magzatvize, ezért azonnal mentőt hívtak az asszonyhoz, akit kórházba szállítottak, a két férfi pedig idegenrendészeti őrizetbe került. A babát és szüleit hamarosan a debreceni menekülttáborba szállítják tovább.
Fatima nevű gyermekét tartja kezében az Srí Lanka-i menekült nő, akit a Kelebia Határrendészeti Kirendeltség járőrei 2011. január 26-án hajnalban fogtak el két férfival együtt az 53-as főúton, Tompa külterületén. A láthatóan állapotos nő jelezte, hogy elfolyt a magzatvize, ezért azonnal mentőt hívtak az asszonyhoz, akit kórházba szállítottak, a két férfi pedig idegenrendészeti őrizetbe került. A babát és szüleit hamarosan a debreceni menekülttáborba szállítják tovább.

De egy 2015 január 9-i fotósorozat is menekültként hivatkozik a magyar határ mentén embercsempészekre várakozókra.

Afgán menekültek az ideiglenes szállásukon Szabadka határában 2015. január 9-én. A menekültek embercsempészekre várnak, hogy illegálisan átlépjék Magyarország határát, amely egyben az EU schengeni határvonala is.
Afgán menekültek az ideiglenes szállásukon Szabadka határában 2015. január 9-én. A menekültek embercsempészekre várnak, hogy illegálisan átlépjék Magyarország határát, amely egyben az EU schengeni határvonala is.

Pár nap elteltével már „illegális migráció” címke alatt határsértőkről, illegális bevándorlókról és migránsokról szólnak a képaláírások, a fotókon pedig szinte csak férfiak láthatók sokszor kerítés mögött, rendőrök társaságában. Innentől kezdve aztán egyre gyakoribbak lettek a korlátozó utasítások forrásaink szerint.

Egy polgárőr koszovói határsértőkre felügyel Ásotthalmon 2015. január 29-én.
Egy polgárőr koszovói határsértőkre felügyel Ásotthalmon 2015. január 29-én.

Koronavírus: „nem megfelelően jeleníti meg”

Ahogy a híradásokban, úgy a képeknél is érzékeny téma a koronavírus-járvány. Az MTI fotóit nézegetve az a kép alakul ki az emberben, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés hibátlanul zajlik. A képek szerint a kórházak jól felszereltek, az egészségügyi dolgozóknak minden védőfelszerelés már a kezdetektől a rendelkezésére állt; rengeteg adomány érkezik rendszeresen a kórházakba, melyeket katonák is védenek.

Míg a védőfelszereléseknél a képaláírások rendre feltüntették, hogy azok Kínából érkeztek, addig a védőoltások első adagjairól már nem derült ki, hogy azokat az Európai Unió készletéből kapta Magyarország. Itt is előfordult azonban, hogy hiba csúszott a rendszerbe. 2020. március 25-én egy sorozat részeként olyan fotót közölt az MTI, melyen egy pár, a Szent László Kórháznál földre dobott gumikesztyű látható. A közölt képet az MTI később visszavonta, a fotószerkesztőség vezetőjét pedig felmentették szerkesztői posztjáról. Forrásunk szerint a felmentés oka az volt, hogy olyan képet engedett megjelenni, ami „nem megfelelően jeleníti meg a koronavírus elleni védekezést”. Az érintett szerkesztő fotósként továbbra is az MTI-nél dolgozik.

A miniszterelnök és környezete

Szembetűnő változás az utóbbi években az Orbán Viktort ábrázoló fotóknál érhető tetten. Korábban kifejezetten feladata volt az MTI fotósainak, hogy fotózzák a miniszterelnök környezetét is „hogy látható legyen az utókor számára”. Ennek megfelelően az MTI archívumában még 2010 utánról is található fotó a focizás közben a földre került Orbán Viktorról; Mészáros Lőrinccel, Csányi Sándorral, Hernádi Zsolttal vagy épp Garancsi Istvánnal meccset néző Orbán Viktorról. Olyan, nyilvánosságot amúgy kerülő háttéremberek is felbukkantak a miniszterelnöki fotókon, mint Várhegyi Attila (a korábban hűtlen kezelés miatt elítélt volt politikus ma a média területén segíti a miniszterelnököt forrásaink szerint) vagy Gottfried Péter. Találtunk képet kávézó, pólóban nevetgélő, jegyzeteibe mélyedő vagy éppen előnytelenül grimaszoló Orbán Viktorról.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) résztvevőkkel beszélget a Fidesz-KDNP frakcióülésén a Park Inn Sárvár szállóban 2012. szeptember 5-én. Balra Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) résztvevőkkel beszélget a Fidesz-KDNP frakcióülésén a Park Inn Sárvár szállóban 2012. szeptember 5-én. Balra Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.

Az ilyen jellegű fotók aztán fokozatosan kikoptak az MTI kínálatából, ma már tilos például Orbán Viktor környezetét fotózni. A hírügynökségnél dedikált fotósa van a miniszterelnöknek, de többnyire a Miniszterelnökség fotósának anyagait kell átvenni az MTI-nél is. Ma már csak gondosan megválogatott képeket publikál a hírügynökség a miniszterelnökről, amin tárgyal, bejelent, kezet fog, vagy interjút ad valamelyik baráti médiumnak. 2014-ben még Habony Árpádról is közölt fotót az MTI, akit „miniszterelnöki tanácsadóként” jellemeztek, és korábban kormánytagok társaságában ábrázolták.

Egyik forrásunk arról számolt be, hogy más témáknál is kap az MTI fotókat a Miniszterelnökségtől vagy a Külügyminisztériumtól. „Ezeket a fotókat kötelező átvenni, pedig sokszor kifogásolhatók szakmailag, a leírásuk pedig hiányosak. Nem tüntetik fel például a képeken szereplő személyek nevét vagy titulusát, pedig az archívum a visszakereshetőség szempontjából ennek különös jelentősége lenne egy állami hírügynökségnél.”

Nem létező ellenzék

2010 előtt ugyanúgy feladatunk volt ellenzéki politikusokat és kormányellenes megmozdulásokat dokumentálni, mint a kormánypártiakat. Ez azonban mára teljesen kikopott az MTI kínálatából a kormányváltást követő években” – hívta fel figyelmünket az egyik fotós. Néhány keresést lefuttatva az MTI Fotóbank archívumában magunk is meggyőződhettünk erről. Ellenzéki politikusokról szinte csak kampányidőszakban és parlamenti felszólalás közben közöl fotót az MTI, de előfordul, hogy akkor sem.

2020. október 11-én időközi országgyűlési választásokat tartottak Tiszaújvárosban, aminek jelentőségét az adta, hogy ezen múlt a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmada. Míg a kampányidőszakban a Fidesz jelöltjéről, Koncz Zsófiáról 40 fotót közölt MTI (átadón, alapkőletételen, jótékonysági eseményen, a választókörzetben élő családok meglátogatása közben), addig az ellenzék közös jelöltjéről, Bíró Lászlóról egyetlen fotót sem találtunk.

Hasonlóan torzított képet tálal a hírügynökség nem kormánypárti tüntetésekről. Az ősz egyik meghatározó politikai eseménye volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak tiltakozása egyetemük átalakítása ellen. A hallgatók elfoglalták az egyetem épületét és hónapokon keresztül számos demonstrációt szerveztek. Ebből az MTI összesen két megmozdulásról közölt 10-11 fotót. A fényképeken kormányellenes feliratok nem látszódnak, csak tömegrészletek (amin nem látni, mennyien vettek részt a tüntetésen) illetve egy-egy felszólaló. Az október 23-i megmozdulásról pedig nem derül ki, hogy az egy kormányintézkedéssel szembeni demonstráció volt, mert a képaláírások szerint egy egyszerű ’56-os megemlékezés zajlott: „A Mindannyiunk szabadsága - megemlékezés 56-ról címmel rendezett demonstráció résztvevői vonulnak a Szabad sajtó úton 2020. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 64. évfordulóján. A tüntetést a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói szervezték.”

Az Index újságíróinak tömeges távozása után tartott tüntetésről 8 fényképet közölt az MTI (képleírások: Résztvevők az Index-ügy miatt szervezett tüntetésen a budai Várban 2020. július 24-én. A demonstrációt az Index főszerkesztőjének elbocsátása után szervezték).

De ugyanezt találtuk az utóbbi évek más, kormányellenes tüntetéseit ábrázoló képsorozatainál is: nagyjából 10 fotó, a képek leírásából pedig nem derül ki, hogy kormányellenes megmozduláson járunk. Amikor például Borkai Zsolt győri polgármester beiktatása ellen demonstráltak ellenzékiek, akkor az MTI nem írta le, miért zajlott a tüntetés.

Ellenzéki szimpatizánsok a Győri Közgyűlés alakuló ülése közben a városháza dísztermének ajtaján dörömbölnek 2019. november 7-én. Az alakuló ülés ideje alatt a terem ajtajait teremőrök tartották zárva.
Ellenzéki szimpatizánsok a Győri Közgyűlés alakuló ülése közben a városháza dísztermének ajtaján dörömbölnek 2019. november 7-én. Az alakuló ülés ideje alatt a terem ajtajait teremőrök tartották zárva.

Máskor azonban nem ilyen szűkszavú a fotószerkesztőség. A Mi Hazánk tavaly februári, miskolci megmozdulásáról 17 képet közölt a hírügynökség, ami ezúttal úgy fogalmazott a demonstráció okával kapcsolatban: „A településen január 29-én egy cigány nemzetiségű ember meggyilkolt egy 61 éves nőt.” Amikor pedig Niedermüller Péter lemondásáért szerveztek megmozdulást, akkor a képaláírásokban az MTI úgy fogalmazott: „A tüntetők az ellenzéki politikus azon kijelentése ellen tiltakoztak, amelyben »rettenetes képződménynek« nevezte a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat és nőket”, a kormánypárti narratívának megfelelően némileg eltorzítva a DK VII. kerületi polgármesterének szavait.

Az, hogy egy adott eseményről nem jelennek meg rendes fényképek, nem azt jelenti, hogy az MTI fotósai ne végeznék a dolgukat. Azok a fotók elkészülnek, csak nem kerülnek be a fotóbankba” – magyarázta egyik forrásunk.

Ugyanakkor azt is hozzátette „régebben tényleg mindenhol ott voltunk”, de az utóbbi években jelentősen lecsökkent azoknak az eseményeknek a száma, ahová küld fotóst az MTI.

Leépítés

Ahogy megváltoztak az elvárások, úgy kezdték lassan „leépíteni” az MTI fotószerkesztőségét is, számoltak be forrásaink. Ahogy az újságíróknak, szerkesztőknek is a forráshiányra hivatkoztak, úgy a fotósoknál is. Egyre kevesebb lehetőség volt nagyobb lélegzetű fotóriportokon dolgozni, mert olyan kevést pénzt fizettek érte, hogy nem érte meg heteket rááldozni, magyarázta egyik forrásunk.

A külsősöket teljesen leépítették „korábban nem volt olyan munka, amiért 10 ezer forintnál kevesebbet fizettek, aztán bevezették hogy 5 ezer forintot fizettek valamiért. Ebből nem lehet kijönni, pláne hogy a külsősök saját felszereléssel dolgoznak, amit karban kell tartani” – mondta egyikük.

Állandóan készenlétben kell lenni, mert nem lehet tudni, mikor csörren meg a telefon és küldenek el valahova. Emiatt nem lehet más munkát sem elvállalni, hiszen ha épp akkor küldenének valahová, amikor máshol dolgozom, a következő alkalommal már nem hívnak” – mondta másik forrásunk. Így a külsősök egy idő után már olyan keveset tudtak összeszedni az MTI-nél, hogy sorra más munka után néztek.

Az MTI-nél a kezdetek óta fontos volt a mindennapi élet archiválása, hogy az archívum alapján az utókor képet kaphasson az adott kor viszonyairól. Az MTI értéket teremtett, az archívum nemzeti érték, és fontos forrás az 50-es évektől kezdődően” – magyarázta az egyik fotós. Szerinte azonban mára ezt a feladatát egyáltalán nem látja el a hírügynökség, a szociális témák szinte teljesen kiszorultak a képanyagokból. „Ma már csak kézfogás és propaganda van benne” – fogalmazott. Másik forrásunk pedig azt mondta, hogy 2010 előtt komoly rang volt az MTI-nek fotózni. „Nehéz volt oda bekerülni, tisztelettel is néztek az MTI fotósaira. Mára teljesen tönkretették az MTI szakmai reputációját, és az eseményeken ma már furán néznek arra, aki ott dolgozik”.

Cikkünkkel kapcsolatban felmerült kérdéseinket elküldtük az MTI-nek. Ha válaszolnak, írásunkat frissítjük.

Az MTVA botrányával kapcsolatos összes cikkünket itt találja.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG