Ukrajna elismerte, hogy súlyos veszteségeket szenvedett el az újabb harcok során, de Oroszország veszteségei állításuk szerint még nagyobbak. Az Egyesült Államok eközben újabb 33 milliárd dollárral támogatja az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát.
Olekszij Arestovics, az ukrán elnök tanácsadója arról számolt be április 29-én, hogy az orosz hadsereg kelet-ukrajnai támadása során több települést is elfoglalt a múlt héten. Azonban – mint mondta – az előretörést hatalmas áldozatokkal sikerült elérni, mivel az orosz erők még nem heverték ki a Kijev közelében elszenvedett korábbi vereséget. „Komoly veszteségeink vannak, de az oroszok veszteségei sokkal nagyobbak” – mondta Olekszij Arestovics elnöki tanácsadó.
Újabb amerikai segély
Miután a múlt hónapban kudarcot vallott az Ukrajna északi részén fekvő Kijev elleni támadással, Oroszország most megpróbálja elfoglalni a Donbász néven ismert két keleti tartományt. A kelet-ukrajnai újabb támadás miatt az Egyesült Államok több tízmilliárd dolláros segélyt ígért Ukrajnának, drámaian megnövelve az Egyesült Államok szerepvállalását a konfliktusban. Az Egyesült Államok és szövetségesei új nehézfegyvereket küldenek, köztük tüzérségi ütegeket. Washington szerint nem csupán az a cél, hogy Ukrajna visszaverje a mostani támadást, hanem az is, hogy meggyengítse az oroszok fegyveres erőit, hogy ne tudják újra fenyegetni szomszédjaikat.
Képeken a háborús pusztítás
„Szükségünk van erre a törvényjavaslatra, hogy támogassuk Ukrajnát a szabadságért folytatott harcában – mondta Joe Biden amerikai elnök az új szállítmányokról. – Ez a harc nem olcsó, de nagyobb árat fizetnénk, ha engednénk az agressziónak.”
Zelenszkij a Twitteren így köszönte meg a segítségnyújtást: „Köszönjük Joe Biden és az amerikai nép vezető szerepét Ukrajna támogatásában az orosz agresszió elleni harcban. Közös értékeket védünk – a demokráciát és a szabadságot. Nagyra értékeljük a segítséget. Ma nagyobb szükség van rá, mint valaha!”
Oroszország szerint a nyugati fegyverek Ukrajnába érkezése azt jelenti, hogy most proxyháború folyik a NATO és Oroszország között. Vlagyimir Putyin elnök a héten nem részletezett megtorlással fenyegetőzött, külügyminisztere pedig nukleáris háború veszélyére figyelmeztetett.
Nagy áldozatok árán nyomul előre az orosz hadsereg
Az ukrán kormány szerint Oroszország rakétákkal, tüzérséggel, aknavető bombákkal és repülőgépekkel bombázza a teljes frontvonalat a keleti, Donyecki területen. Brit jelentések szerint a harcok különösen hevesek voltak Lisicsanszk és Szeverodonyeck város körül. Az oroszok a megszállt Izjumtól délre, Szlavjanszk felé próbálták áttörni a frontot. „Az erős ukrán ellenállás miatt az orosz területi nyereségek korlátozottak voltak, az orosz erők jelentős áldozatok árán érték el” – közölte a brit védelmi minisztérium.
A háború legvéresebb harcai és legsúlyosabb humanitárius katasztrófája Mariupolban volt. A két hónapig tartó orosz bombázás a várost romhalmazzá változtatta. Ukrajna szerint még mindig százezer civil tartózkodik a városban, amely nagyrészt orosz megszállás alá került. Több száz civil az utolsó megmaradt védőkkel együtt föld alatti bunkerekbe menekült a Azovstal acélmű alatt. Zelenszkij hivatala közölte, hogy pénteken különleges hadműveletet terveznek a civilek kimenekítésére, de részleteket nem közölt.
Kijev sincs még teljes biztonságban
A fővárosban nagyrészt visszatért a normális élet, miután a lakosok hetekig metróállomásokon voltak kénytelenek meghúzni magukat a bombázások elől. A frontvonal, amely márciusban egészen Kijev külvárosáig ért, most több száz kilométerre van. A főváros sincs azonban még teljes biztonságban, 28-án Oroszország két rakétát lőtt ki rá, épp akkor, amikor António Guterres ENSZ-főtitkár is ott tartózkodott. A támadásban senki sem halt meg, de legalább négy ember megsebesült.
„Kijev továbbra is veszélyes hely, és természetesen továbbra is az oroszok célpontja. Még mindig elfoglalnák Ukrajna fővárosát” – mondta Vitalij Klicsko polgármester.
Csütörtökön Guterres ellátogatott Borogyanka városrészbe, Kijev egyik külvárosába, amelyet márciusban foglalt el az orosz hadserege. A kivonulás után számos meggyilkolt civil holttestét fedezték fel a lakóházak között. „Ártatlan civilek éltek ezekben az épületekben, ők fizették a legnagyobb árat egy olyan háborúért, amelyért egyáltalán nem felelősek” – mondta.