Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A város pusztulása volt az ára az oroszok mariupoli „győzelmének”


A súlyosan megrongálódott Kultúrpalota az ukrajnai Mariupol déli kikötővárosban 2022. április 15-én

Az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőző években Mariupol kikötővárosa hatalmas fejlődésen ment keresztül. Most a város romokban hever, az infrastruktúra kilencven százaléka elpusztult, a civil áldozatok száma óvatos becslések szerint is több ezer lehet.

Az Azovi-tengeren fekvő Mariupol, az egykori acélipari központ sokáig a posztszovjet ipari hanyatlás egyik szimbóluma volt. A város sorsa 2014-ben fordult meg, amikor Kelet-Ukrajnában kitörtek a harcok az Oroszország által támogatott szakadárokkal. Mariupolt rövid ideig a lázadók irányították, majd az ukrán erők visszafoglalták, így a kelet-donbászi régió legnagyobb városa került újra Kijev ellenőrzése alá.

Mariupol a Krím félsziget orosz megszállása miatt a fekete-tengeri partvidék legfontosabb ukrán városává vált. A főként orosz ajkúak lakta város modernizálására 2014 óta több mint hatszázmillió dollárt költött az ukrán állam, új utak, gyermekkórházak és parkok épültek. Ezzel párhuzamosan több mint százezer ember menekült el a közeli, szakadárok által ellenőrzött területekről, hogy Mariupolban kezdjen új életet.

Orosz ajkú ukrán mintaváros

„Jól éltünk, boldogan – mondta a 24 éves Maria Danyilova a Szabad Európának. Danyilova tavaly augusztusban költözött új lakásba a városban, miután férjhez ment. Családja többségéhez hasonlóan ő is a Metinvest acélipari óriáscégnél dolgozott, amely 2014 óta több mint kétmilliárd dollárt fektetett be két hatalmas mariupoli üzemébe. – Ez egy szabadon fejlődő város volt, amely mindent biztosított, amire vágytunk” – mondta, felidézve a hétvégi sétákat a szüleivel a felújított tengerparton.

A Metinvest 2014 után korszerűsítette két üzemét, az Azovstal és az Iljics Steel gyárat. 2020-ban fejeztek be egy kibocsátáscsökkentési projektet, amely a vállalat szerint Ukrajna történetének egyik legnagyobb környezetvédelmi projektje volt. A város fénykorában Ukrajna kohászati termelési kapacitásának több mint egyharmadát adta.

„Az elmúlt hét év alatt sikerült létrehoznunk az újjáéledő ukrán Donbász mintavárosát – mondta a Reutersnek Vadim Bojcsenko, aki 2015-ben lett polgármester. Bojcsenko büszkén beszélt az új utakról, a jobb tömegközlekedésről, a parkokról és más városrehabilitációs projektekről. – A parkok mindig tele voltak fiatalokkal, úgy kávéztak, gitároztak a gyepen, mint bármelyik európai parkban” – mondta.

Elveszett az elmúlt évek fejlődése

Most, két hónapnyi bombázás után a város romokban hever, az utcákon rögtönzött sírok sorakoznak. Mindenütt megfeketedett, szétbombázott lakóépületeket, a romok között kilőtt katonai járműveket látni. Feltételezések szerint több ezer civil halt meg a város bombázásában.

Mariupol stratégiai fontosságú célpont Oroszország számára, mivel rajta keresztül teremthető meg a szárazföldi összeköttetés a két elfoglalni kívánt terület, Donbász és a Krím félsziget között. Mariupol emellett fontos ipari és kikötőváros is, ám az ostrom a helyi hatóságok szerint az infrastruktúra jelentős részét helyrehozhatatlanul tönkretette.

„Minden, amit Mariupolba befektettek, megsemmisült” – mondta Olekszander Kubrakov infrastrukturális miniszter a Reutersnek. A harcok miatt leállt a munka a város hatalmas acélgyáraiban is, amelyek közül az egyik továbbra is a bekerített ukrán csapatok utolsó állása.

Civil épületeket, műemlékeket is támadtak

Mariupol már az oroszok által különleges katonai műveletnek nevezett invázió elején csatatérré vált: február 24-én a kora reggeli órákban orosz tankok és katonai járművek oszlopát látták Mariupol felé haladni, és a város külvárosában robbanások hallatszottak. A lakosok elmenekültek vagy óvóhelyekre rejtőztek a bombázások elől, amelyek hamarosan minden közművet elvágtak.

Március 9-én bombatalálat érte az újjáépítési terv keretében felújított gyermekkórház szülészeti szárnyát. A robbanás legalább három ember halálát okozta, és leszakította a homlokzat egy részét.

Danylova március 13-án szülei lakásának folyosóján húzta meg magát, amikor egy gránát becsapódott a fölötte lévő emeletre. Leköltöztek az alatta lévő lakásba, de néhány órával később egy közeli csapás újabb lökéshulláma kitörte a nappali ablakát, az ajtót pedig kilökte a zsanérokból. Danylova és férje a lakótömb fagyos folyosóján aludt, a földön összezsúfolódva a kutyájukkal és a szüleivel.

A hetek óta tartó harcok és a légitámadások történelmi nevezetességeket pusztítottak el, köztük az Azov Hajógyárat, a város legrégibb, 1886-ban alapított vállalkozását. Március közepén egy közvetlen csapás romba döntötte a szovjet építésű Donyecki Regionális Drámai Színház nagy részét, és az ukrán hatóságok szerint több száz civilt temetett maga alá, akik alatta húzták meg magukat.

Környezeti katasztrófa is fenyeget

Április 21-én, közel két hónapja tartó ostrom után Oroszország győzelmet hirdetett Mariupolban, bár a megmaradt ukrán erők az Azovstal alatti hatalmas, föld alatti komplexumban még tartják magukat.

„A város infrastruktúrájának kilencven százaléka így vagy úgy, de megsemmisült” – mondta a polgármester egy interjúban aznap. A Metinvest a Reutersnek elmondta, hogy még mindig vizsgálják az orosz bombázások által okozott károk teljes mértékét. A vállalat szerint komoly környezeti kockázatot is jelenthet, ha a bombázások olaj-, vegyszer- vagy iszaptároló gátakat is megrongáltak.

„Elkeserítő, hogy Mariupol, amely a közelmúltig olyan virágzó volt, romhalmazzá változott. Aggódunk minden egyes emberért, akit nem lehet elérni” – mondta a Metinvest. Danylova most Dnyipro régióban dolgozik, ahol a Metinvest más kitelepített dolgozóinak segít.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG