Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Napelemfarm természetrombolással: vita a kecskeméti szolárparkról


Háttérben a kecskeméti Mercedes-Benz-gyár. A vezetéket a termőföldeken és az ökológiai folyosón keresztül vezetnék el az alállomásig
Háttérben a kecskeméti Mercedes-Benz-gyár. A vezetéket a termőföldeken és az ökológiai folyosón keresztül vezetnék el az alállomásig

Napelempark építését tervezik Kecskemét peremén, a Csukás-éri-főcsatorna partján fekvő természeti területen. A helyiek egy része kifogásolja a tervezett beruházás helyszínét, mert azzal nemcsak a zöldfelület csökken, hanem az ottani vizes élőhely ökológiai egysége is sérülhet.

A szolárparkot a kecskemétiek egy része szerint inkább barnamezős beruházásként, a közelben fekvő, 2007-ben bezárt városföldi honvédségi bázis területén kellene megépíteni. A fotovoltaikus erőmű lehetséges helyszínét vizsgáló dokumentumról először a Bács-Kiskun megyei közgyűlés tárgyalt november végén. A megvalósíthatóság érdekében előbb a megye területrendezési tervét, az ökológiai hálózat országos övezetének lehatárolását, valamint „a napelempark elhelyezésére szolgáló különleges övezetet” ábrázoló tervlapot kell módosítani.

A tervezett beruházás a Csukás-éri-főcsatorna mindkét oldalát érintené. Kép: Telephelyvizsgálat Red Flag Riport Kecskemét (0763/2 hrsz.)
A tervezett beruházás a Csukás-éri-főcsatorna mindkét oldalát érintené. Kép: Telephelyvizsgálat Red Flag Riport Kecskemét (0763/2 hrsz.)

A fideszes többségű megyei képviselő-testület nem gördített akadályt a változtatás elé, holott az MVM Zöld Generáció Kft. 2021 tavaszán készült hatástanulmányában kiemeli: a negyvenhektáros természeti terület beépítésre nem szánt övezet, ami az ökológiai hálózat magterületének és az ökológiai folyosó részét képezi. E szerint a Csukás-éri-főcsatorna partja olyan értékes és védendő élőhely, amely hosszú távon biztosítani képes a területre jellemző természetes élővilág fennmaradását, és több védett és közösségi jelentőségű fajnak ad otthont.

A jelenleg záportározóként hasznosított zónába telepítenék a 20 MW összteljesítményű szolárparkot, amely hat kilométer hosszú vezetéken keresztül csatlakozna a hálózatra. A telephelyvizsgálat megállapítja, hogy a beruházással a vizes élőhely ökológiai egysége sérülhet, a napelemek csökkentik a zöldfelületet.

Mintanapelempark lehetne, ha nem rombolnák vele a természeti területet

A projektgazda a Kecskeméti Energiaközösség. A társaság létrehozásáról és tagjairól (a kecskeméti önkormányzat és egyes közszolgáltató cégei, köztük a Termostar, a Bácsvíz, továbbá a Városi Alapkezelő Zrt., a DTKH és a hozzá tartozó Meritál Kft., illetve az MVM) 2022 februárjában döntött a városi közgyűlés. Ekkor már felmerült az MVM nagy kapacitású naperőműve telepítésének terve a Bácsvíz egyik területén, amiről az önkormányzati sajtó számolt be. Csakhogy a kecskeméti közgyűlés elé került előterjesztésben kiserőművi kapacitásról volt szó, nem mellesleg más helyrajzi szám (hrsz. 8683/360 és 361) szerepel a naperőmű helyeként, mint amiről a megyei közgyűlés (hrsz. 0763/2, 0759/4, 0759/26) tárgyalt.

Hat kilométer hosszú vezetéket (pirossal jelölve) fektetnének le a földbe. Kép: Telephelyvizsgálat Red Flag Riport Kecskemét (0763/2 hrsz.)
Hat kilométer hosszú vezetéket (pirossal jelölve) fektetnének le a földbe. Kép: Telephelyvizsgálat Red Flag Riport Kecskemét (0763/2 hrsz.)

Nem ez az egyetlen ellentmondás a szolárparkvitában. A kecskeméti képviselő-testület 2021-ben fogadta el egyhangúlag a város 15-20 évre szóló klímastratégiáját. A hosszú távra kijelölt feladatrendszer a város vezetőitől és szereplőitől elvárja, hogy számba vegyék a település lakóit érintő drasztikus éghajlati változásokat. Mivel Kecskemétnek jelentős természeti környezete nincs, előírták, hogy stratégiai cél minden zöldfelület, vizes élőhely és megmaradt természeti környezet védelme.

A klímastratégia az emberek létét szolgálja – nyilatkozta tavaly ősszel Gaál József környezetvédelemért felelős fideszes alpolgármester, aki a klímavédelmi dokumentumról elmondta, „hosszú időt igénylő elkészítésében százas nagyságrendű szakértő, civil szervezet vett részt”.

Kecskemét klímastratégiáját 2021. március 26-án hozták nyilvánosságra és bocsátották társadalmi vitára. A nem bennfentes résztvevők joggal gondolhatták, hogy mivel valódi egyeztetés előzte meg a döntéshozatalt, sikerül megvédeniük a város értékes ökológiai területeit. Arról azonban nem tudtak, hogy közben folyamatban van a napelempark tervezése a Csukás-éri-főcsatorna természeti területére. A megyei önkormányzat részére ugyanis 2021. április 8-ra már elkészült az MVM Zöld Generáció Kft. telephelyvizsgálati felmérése. Felmerül a kérdés, vajon egyeztetett-e Kecskemét és a megye vezetése az érintett szolárpark helyszínéről.

A napelempark építését vízgazdálkodási területen tervezik
A napelempark építését vízgazdálkodási területen tervezik

A kecsup.hu kereste az ügyben a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnökét, Rideg Lászlót (Fidesz), aki elmondta: a közgyűlés arról döntött, hogy megindítja a megye területrendezési tervének módosítását a napelempark elhelyezésére szolgáló megyei övezet felülvizsgálata érdekében. Arra a kérdésünkre nem adtak választ, hogy tárgyalt-e Kecskemét és a megye vezetése. A képviselő viszont hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat „nem beruházó a Kecskeméti Energiaközösség kérdéses projektjében, a konkrét helyszín kiválasztásában semmilyen módon nem vett részt”, mert „nem tartozik a megyei önkormányzat hatáskörébe sem a szóba jöhető helyszínek kijelölése, sem a beruházás engedélyezése”.

Természeti terület helyett rozsdaövezet

A fotovoltaikus erőmű elhelyezésére szánt városrészt Kecskemét 2017-ben nyilvánította természeti területté. Jellemző itt a jó minőségű termőföld és a gyepes, nádas-mocsaras, bokros-fás élőhely védett növényekkel és állatokkal, továbbá itt van lehetőség a Homokhátságon ma már kincset érő esővizet vízvisszatartás céljából tárolni.

A Csukás-éri-főcsatorna két oldala Kecskemét klímastratégiája szempontjából kiemelten értékes és védendő terület
A Csukás-éri-főcsatorna két oldala Kecskemét klímastratégiája szempontjából kiemelten értékes és védendő terület

Magyarországon jellemző, hogy természeti, illetve mezőgazdasági területekre telepítenek szolárparkokat, amit érdemben a kormány sem gátol. Annak ellenére így van, hogy az állami Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a barnamezős beruházások keretében megvalósítható naperőműprojekteket ösztönzi. A felhagyott ipartelepeken induló fejlesztések nemcsak környezetvédelmi szempontból, hanem a könnyebb hálózati csatlakozás miatt is előnyösebbek. Megkérdeztük az MVM-t, vizsgálták-e a barnamezős beruházás lehetőségét, de a megkeresésünkre nem érkezett válasz.

Az ellenzéki képviselők viszont egybehangzó érvekkel álltak elő a napelemparkvitában. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke és Lejer Zoltán, a Szövetség a Hírös Városért frakcióvezetője, a Környezetvédelmi Bizottság ellenzéki elnöke közös sajtótájékoztatójukon elmondták, támogatják a megújuló energiát, de szerintük ezért nem kellene termőterületeket kivonni a művelés alól.

Lejer Zoltán a napelempark alternatív helyszíneként a közelben fekvő, 2007-ben bezárt városföldi honvédségi bázist javasolja, ahonnan szerinte feleannyi kábelen keresztül lehetne az erőművet a hálózatra kötni – nyilatkozta a politikus a KecsUP-nak az ügy kirobbanásakor. Ráadásul 20 MW – háztartásonként 5 kW-os teljesítménnyel számolva – körülbelül négyezer kecskeméti háztartás napelemek által megtermelt villamosenergia-mennyiségének felel meg, csakhogy a kormány a lakosság számára szinte értelmetlenné tette napelembe fektetni – mutatott rá a szakbizottság elnöke.

A megyei közgyűlés ellenzéki képviselői is hasonló érveket hoztak fel. A momentumos Kecskés Mihály szerint a nyári aszály megmutatta, hogy a víztározót nem beépíteni, hanem védeni, fejleszteni kell. A jobbikos Szűcs Imre szintén a barnamezős beruházás lehetőségének kivizsgálását kérte számon a kormánypárti oldalon.

A háztartások kimaradnak

A Kecskemétre tervezett szolárpark vitája nem ért véget. Elindult a megye területrendezési tervének módosítása, és majd ha megjárta a szakhatóságokat a napelempark elhelyezésére szolgáló övezet felülvizsgálata, akkor kerülhet az ügy a kecskeméti közgyűlés napirendjére.

A frissen alakult Kecskeméti Energiaközösség napelemparkprojektje lehetne mintaértékű is, ha a MEKH irányelvét követnék. A természeti terület kiválasztásában az a szempont dönthetett, hogy itt egybefüggő tulajdonú terület van, és nem kell bíbelődni apróbb parcellákkal. Rossz üzenete van annak is, hogy az energiaközösség egy külső befektető, jelen esetben az MVM részére teremti meg a 20 MW teljesítményű napelempark egyszerűsített beruházásának a lehetőségét – nyilatkozta a kecsup.hu-nak egy, a város energiaszektorát jól ismerő forrás.

A szakember szerint ideális esetben egy energiaközösség tagjainak a saját lehetőségeiket kiaknázva a saját és közvetlen környezetük energiaellátását kellene biztosítaniuk a lehető leghatékonyabb módon. A tagok saját, erre alkalmas tetőzetüket és egyéb felületeiket is felkínálhatnák saját beruházásban, támogatási forrással vagy külső befektető bevonásával, és a megtermelt áramot közvetlenül saját felhasználásra lehetne betáplálni a hálózatba, a legnagyobb eredményt elérve.

  • 16x9 Image

    kecsup.hu

    Ez a cikk a Szabad oldal kezdeményezésünk részeként jelent meg. Ebben az együttműködésben az ország független szerkesztőségeinek írásait, tartalmait vesszük át, hogy azok saját olvasóikon túl egy szélesebb nyilvánossághoz is eljussanak.

    A kecsup.hu Kecskemét és környékének híreit, eseményeit követi. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG