A NATO vezetői abban reménykednek, hogy a szerdai csúcstalálkozón tettekre váltják az ukrajnai orosz invázió kiváltotta sürgető céltudatosságot, és betömnek minden rést, amelyet a pénz és a küldetés ütött a szövetség egységén.
Jens Stoltenberg főtitkár azt mondta, hogy a szövetség madridi találkozójára „a második világháború óta tapasztalt legsúlyosabb biztonsági válság közepette kerül sor”.
Oroszország inváziója a szomszédja ellen szétzúzta Európa békéjét, és arra késztette a NATO-t, hogy a hidegháború óta nem látott mértékben árassza el katonákkal és fegyverekkel Kelet-Európát.
A szövetség tagjai több milliárdos katonai és polgári segélyt is küldtek Ukrajnának. A harminc NATO-vezető közvetlenül hallgatja meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki valószínűleg még többet kér majd tőlük, amikor videón beszédet mond az egybegyűltekhez.
Joe Biden amerikai elnök, akinek országa a NATO katonai erejének zömét adja, kijelentette, hogy a csúcstalálkozó „összetéveszthetetlen üzenetet küld (…) arról, hogy a NATO erős és egységes”.
Újabb támaszpont, újabb korszerű fegyverek
„Előrelépünk. Bebizonyítjuk, hogy a NATO-ra most nagyobb szükség van, mint valaha” – mondta Biden. Bejelentette az amerikai katonai jelenlét jelentős növelését Európában, ideértve egy állandó amerikai támaszpont létrehozását Lengyelországban, két további haditengerészeti romboló állomásoztatását a spanyolországi Rotában, és két újabb F35-ös repülőszázadét az Egyesült Királyságban.
De feszültség is kialakult a NATO-szövetségesek között, mivel az energia és más alapvető áruk ára az egekbe szökött, részben a háború és az Oroszországgal szembeni szigorú nyugati szankciók miatt. Feszültséget okoz az is, hogyan fog véget érni a háború, és milyen engedményeket kell – ha kell egyáltalán – tennie Ukrajnának a harcok megszűnése érdekében.
A pénz is érzékeny kérdés lehet – a NATO harminc tagjából jelenleg mindössze kilenc teljesíti a szervezet célját, hogy a bruttó hazai termék két százalékát védelemre költsék.
Boris Johnson brit miniszterelnök, akinek országa tartja a célt, arra buzdította a NATO-szövetségeseket, hogy „nyúljanak mélyen a zsebükbe az elrettentés helyreállítása és a védelem biztosítása érdekében az elkövetkező évtizedben”.
A háború máris nagymértékben megnövelte a NATO haderejét Kelet-Európában, és a szövetségesek a csúcson várhatóan megállapodnak abban, hogy a szövetség gyorsreagálású erejét jövőre csaknem a nyolcszorosára, negyvenezerről háromszázezerre növelik. A katonák a saját országukban fognak állomásozni, de a küldetésük a NATO keleti szárnyának meghatározott országaira irányul, ahol a szövetség készleteket halmoz fel felszerelésből és lőszerből.
A hidegháború óta nem volt ekkora átalakítás
Stoltenberg szerint a NATO „a hidegháború vége óta kollektív védelme legnagyobb átalakításán megy keresztül”.
A vezetők a NATO új stratégiai koncepciójának közzétételére is készülnek, amely évtizedenként egyszer megfogalmazza a prioritásokat és a célokat.
Az utolsó ilyen dokumentum 2010-ben stratégiai partnernek nevezte Oroszországot. A szövetség most Moszkvát első számú fenyegetéssé nyilvánítja. A dokumentum bemutatja, hogyan közelít a NATO az egyes kérdésekhez a kiberbiztonságtól a klímaváltozásig – és Kína növekvő gazdasági-katonai hatóköréig.
A csúcstalálkozón először vesznek részt vendégként Japán, Ausztrália, Dél-Korea és Új-Zéland vezetői, ami Ázsia és a csendes-óceáni térség növekvő jelentőségét tükrözi.
Kína nem ellenfél, de...
Stoltenberg azt mondta, hogy Kína nem ellenfele a NATO-nak, de „kihívások elé állítja értékeinket, érdekeinket és biztonságunkat”.
Biden az észak-koreai nukleáris programról is ritkaságszámba menő megbeszélést tervezett Kisida Fumio japán miniszterelnökkel és Jun Szogjol dél-koreai elnökkel a csúcstalálkozó ürügyén.
A csúcs egy megoldott problémával indult, miután Törökország kedden beleegyezett abba, hogy feladja ellenkezését Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával szemben. Az invázióra válaszul a két északi ország megvált régóta fennálló el nem kötelezett státuszától, és csatlakozási kérelmet nyújtott be a NATO-hoz, hogy védelmet kapjon az egyre agresszívebb és kiszámíthatatlanabb Oroszországgal szemben, melynek hosszú közös határa van Finnországgal.
A NATO konszenzus alapján működik, Recep Tayyip Erdoğan török elnök pedig azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a skandináv páros csatlakozását, ragaszkodott hozzá, hogy változtassanak álláspontjukon a Törökország által terroristának tartott kurd lázadó csoportokkal szemben.
A három ország vezetőivel folytatott beható, legfelsőbb szintű megbeszéléseket követően Stoltenberg, a szövetség főtitkára kijelentette, hogy az akadályt sikerült elhárítani.
Stoltenberg szerint közel a bővítés
Törökország diadalként üdvözölte a keddi megállapodást, mondván: az északi országok megegyeztek abban, hogy fellépnek az Ankara által nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartott csoportok, köztük a Kurdisztáni Munkáspárt ellen, amelyet az Egyesült Államok és az EU is terroristacsoportnak tart, illetve annak szíriai ágával szemben. Közölte: megállapodás született arról is, hogy „nem vezetnek be embargós korlátozásokat a védelmi ipar területén” Törökországgal szemben, és „konkrét lépéseket tesznek a terrorista bűnözők kiadása érdekében”.
Stoltenberg azt mondta, hogy a harminctagú szövetség vezetői szerdán hivatalosan is meghívják a két országot a csatlakozásra. A döntést minden egyes nemzetnek ratifikálnia kell, de ő „teljesen biztos” abban, hogy Finnország és Svédország is tag lesz.
Stoltenberg közölte: arra számít, hogy a folyamat „meglehetősen gyorsan” befejeződik, de nem jelölt meg határidőt.
