Csütörtök reggel találkoztak a NATO-tagországok nagykövetei és Svédország Budapestre akkreditált nagykövete – értesült a Szabad Európa. A találkozó apropóját az adta, hogy a NATO-tagokat egyre nagyobb aggodalommal tölti el Magyarország mélyülő kapcsolata Oroszországgal. „Ha jogos biztonsági aggályaink vannak, elvárjuk, hogy komolyan is vegyék” – mondta David Pressman nagykövet a Szabad Európának.
Hiába tart még mindig Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, az elmúlt napokban felgyorsultak az események a magyar–orosz kapcsolatok terén. Múlt pénteken Szijjártó Péter külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, e hét kedden pedig Orbán Viktor személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Pekingben.
Ezek voltak a közvetlen kiváltó okai annak a csütörtök reggeli megbeszélésnek, amelyen a NATO-országok nagykövetei és Svédország Budapestre akkreditált nagykövete vett részt – tudta meg a Szabad Európa.
A találkozóval kapcsolatban David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete azt mondta a Szabad Európának telefonon adott exkluzív interjúban, hogy fontosnak tartották az egyeztetést az Egyesült Államok NATO-szövetségeseivel. „Mindannyian aggódunk amiatt, hogy a magyar miniszterelnök találkozott Putyin elnökkel, miközben Oroszország agresszorként áll háborúban Ukrajnával” – fogalmazott.
Arra a kérdésünkre, hogy Svédország NATO-csatlakozásának magyar blokkolása vagy az orosz közeledés állt-e a megbeszélés fókuszában, a nagykövet azt mondta, elsősorban a Putyin-találkozó volt a téma.
„Aggasztó, hogy Magyarország úgy döntött, ilyen módon lép kapcsolatba Putyinnal. Ahogy az a nyelvezet is aggasztó, amivel a miniszterelnök Putyin ukrajnai háborúját jellemezte. Mindkettő megérdemelte, hogy megvitassuk.”
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját Putyinnal való tárgyalása során.
Arra a kérdésünkre, hogy a csütörtöki találkozónak milyen következményei lesznek Magyarországra nézve, a nagykövet nem akart válaszolni. Azokat az értesüléseket sem akarta kommentálni, miszerint a nyugati NATO-tagországok nem szívesen osztanak meg érzékeny információkat a magyarokkal, mert attól tartanak, hogy továbbadhatják az oroszoknak.
David Pressman nem kommentálta a VSquare múlt heti értesülését sem, miszerint az Egyesült Államok a politikai elithez tartozó magyarok ellen vetne ki újabb szankciókat. (Már tavasz óta rendre felmerül, hogy az Egyesült Államok kormányközeli embereket tiltana ki Amerikából. Áprilisban a budapesti székhelyű, orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank és magyar alelnöke került fel az amerikai szankciós listára.)
„Szövetségesként tekintünk Magyarországra, de ugyanakkor látjuk azt is, hogy Magyarország egyre mélyíti kapcsolatát Oroszországgal Ukrajnában vívott brutális háborúja ellenére. Fontosnak tartjuk, hogy ezekről a döntésekről fenntartsuk a párbeszédet a magyar kormánnyal és a magyar emberekkel is” – válaszolta a nagykövet a Szabad Európa azon kérdésére, minek kellene történnie ahhoz, hogy többé már ne szövetségesként tekintsenek Magyarországra.
Pressman ugyanakkor elmondta, hogy rendszeresen tárgyal a magyar kormány különböző minisztereivel a magyar–orosz kapcsolatokat érintő kérdésekről.
Megkérdeztük a nagykövetet arról is, nem tart-e attól, hogy ezek a magyar külpolitikát érintő kritikák visszafelé sülhetnek el, és a magyar kormány a saját javára fordíthatja, ugyanis rendre nemtelen külső támadásnak minősíti a hasonló bírálatokat, és áldozatnak mutatva magát arról beszél: azért támadják Magyarországot a nagyhatalmak, mert kiáll a „hagyományos értékek” védelme mellett. „Az Egyesült Államok és a szövetségeseink által felvetett biztonsági aggályokról a magyar kormány rendre azzal próbálja meg elterelni a figyelmet, hogy azt állítja: valójában a megosztó kulturális kérdésekben elfoglalt álláspontja miatt támadjuk. De ez természetesen nem igaz. Nem hiszem amúgy, hogy bárkit meggyőznének a kormány ilyen irányú próbálkozásai. De ha jogos biztonsági aggályaink vannak, akkor ezeket az aggályokat közöljük a szövetségeseinkkel, és elvárjuk, hogy komolyan is vegyék” – mondta David Pressman.
A találkozóval kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökségnek és a Külügyminisztériumnak is, ha kapunk választ, megírjuk.
FRISSÍTÉS: Pénteken reagált megkeresésünkre a Külügyminisztérium, Szijjártó Péter egy nyilatkozatának linkjét küldték el. A miniszter ebben arról beszél, hogy reméli a találkozón az amerikai nagykövet arról is beszámolt kollégáinak, hogy az Egyesült Államok 416 tonna uránt vásárolt Oroszországtól 2023 első felében.
