Egy független vizsgálat szerint a volt kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev alapítványa legalább ötmillió dollárt fizetett egy 2021-es dokumentumfilmért, amely igyekezett tisztára mosni a tekintélyelvű vezető imázsát.
A Qazaq: History of the Golden Man című dokumentumfilmet Igor Lopatonok Kreml-barát amerikai–orosz filmes rendezte, az interjút Nazarbajevvel pedig az Oscar-díjas Oliver Stone amerikai filmrendező készítette, aki korábban Vlagyimir Putyin orosz elnökről, Fidel Castro kubai vezetőről és Hugo Chávez venezuelai elnökről is készített dokumentumfilmet.
Nazarbajev, aki harminc éven át vasszigorral vezette Kazahsztánt, beszél gyermekkoráról, politikai karrierjéről, a Szovjetunió összeomlásáról és a független Kazahsztán megalakulásáról.
A dokumentumfilmet számos filmes szakértő kritizálta, egy pedig „hagiográfiai ódának” nevezte, amely Nazarbajev személyi kultuszát erősítette.
A felvételekből egy nyolcrészes minisorozat és egy játékfilm is készült, amelyeket 2021-ben mutattak be. A filmen 2019 vége óta dolgoztak, miután Nazarbajev lemondott az elnöki tisztségről, bár továbbra is jelentős politikai befolyással rendelkezett Kazahsztánban.
Az oknyomozó újságírók globális hálózata, az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) és a vlast.kz kazah hírportál március 5-én közzétett vizsgálata szerint Nazarbajev személyesen is részt vett a film elkészítésében.
„Nazarbajev állandóan szerkesztette volna a filmet, próbálta javítani a róla alkotott képet” – mondta az OCCRP-nek a filmet forgató stáb egyik tagja.
Nazarbajev az oknyomozó újságírók információi szerint elégedett volt a film végső vágásával.
A Nazarbayev Fund – egy jótékonysági alapítvány, amelyet Nazarbajev 2010-ben hozott létre, és amelynek elnöke lánya, Dariga Nazarbajeva – a vizsgálat szerint legalább ötmillió dollárt fizetett Lopatonoknak és Stone-nak.
Lopatonok és Stone korábban tagadta, hogy a kazah kormánynak köze lett volna a projekthez. Sem Nazarbajev, sem a lánya nem válaszolt az újságírók megkeresésére.
Lopatonok beleegyezett, hogy beszéljen az OCCRP-vel és a Vlasttal, de a múlt hónapban készült interjú közben egyre dühösebb lett, amikor az újságírók filmjei finanszírozásáról faggatták.
„Utánatok fogunk menni, ismerünk titeket. A forrásaitoknak is utánamegyünk. Tönkreteszünk titeket, a hitelességeteket” – fenyegette meg őket Lopatonok.
2021-ben Lopatonok nem volt hajlandó válaszolni a Szabad Európának a Nazarbajev-filmek finanszírozására vonatkozó kérdésére, mondván, hogy nem nyilatkozik, mert a Szabad Európa „külföldi ügynök”.
Moszkva arra használja az úgynevezett külföldi ügynökökről szóló törvényt, hogy megbélyegezze és megbüntesse azokat a kormánykritikusokat, akik külföldről kapnak pénzt.
A kazah minta
A Nazarbajevről szóló dokumentumfilmet mindössze egyszer, 2021 decemberében mutatták be a kazah állami televízióban.
A következő hónapban az olajban gazdag közép-ázsiai országban véres, országos zavargások törtek ki, emberek tízezrei vonultak utcára, hogy tiltakozzanak Nazarbajev volt elnök, a társadalmi igazságtalanság, a gazdasági egyenlőtlenség, a korrupció és a személyi kultusz ellen.
A hatóságok szerint legalább 238 embert öltek meg, amikor a tüntetéseket erőszakkal feloszlatták. A demonstrálók többségét az állambiztonsági szolgálatok gyilkolták meg. A lakosság gazdasági sérelmei voltak a tüntetések főbb okai, amelyek az üzemanyagárak emelése miatti békés tiltakozással kezdődtek.
Sok kazah úgy gondolta, hogy a Nazarbajev belső körei és az általa kiválasztott utódja, Kaszim-Zsomart Tokajev elnök közötti hatalmi harc nagy szerepet játszott az erőszak szításában.
A tüntetéseket követően Tokajev kormánya kiszorította Nazarbajevet, családját és szövetségeseit a politikából és az üzleti életből. Nazarbajev több rokona és támogatója jelenleg börtönben ül.
Lopatonok és csapata azóta más autoriter vezetőknek, köztük az azerbajdzsáni Ilham Alijevnek és a belarusz Aljakszandr Lukasenkának is hasonló filmeket ajánlott – derült ki a vizsgálatból.
„A kazah film talán adott egy mintát Lopatonoknak arra, hogyan közelítsen más diktátorokhoz. Ők maguk vagy hozzájuk közel állók biztosítanák a finanszírozást, ő pedig jó színben tünteti fel őket egy sztár interjúkészítővel, Oliver Stone-nal közösen” – írták az oknyomozó újságírók.
A megszerzett dokumentumokból kiderül, hogy a Stone-interjú javasolt témái között szerepelt Azerbajdzsán „sikere” az Alijev család „dinasztikus uralma” alatt.
Alijevet, aki 2003-ban került hatalomra azzal, hogy néhai apjától átvette az elnökséget, széles körben bírálták, amiért keményen fellép ellenfelei ellen, súlyosan korlátozza a szabadságjogokat, és felhasználja politikai hatalmát saját családja gazdagodására. Felesége tölti be az alelnöki tisztséget.
Alijevnek adott ajánlatában Lopatonok azt írta, hogy a tervezett film „egyedülállóan pozitív hatással lenne az elnök és Azerbajdzsán megítélésére”. Hozzátette, hogy az Alijevről szóló film elkészítése 15 millió dollárba kerülne. Nem tudni, hogy Alijev reagált-e az ajánlatra.
Lopatonok Lukasenkáról szóló dokumentumfilmjének forgatása már megkezdődött Belarusz különböző helyszínein, például Lukasenka gyermekkori lakóhelyén. Azt tervezték, hogy minden helyszínen interjút készítenek Lukasenkával. A forgatásokat azonban leállították, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Az 56 éves Lopatonok Kelet-Ukrajnában született. 2008-ban emigrált az Egyesült Államokba, ahol megalapította a Grading Dimension Pictures nevű, alig ismert hollywoodi vállalkozását. Amióta megszerezte az amerikai állampolgárságot, Lopatonok gyakran fejtette ki határozottan Kreml-párti nézeteit.
Nem világos, hogy Lopatonok és Stone mikor találkozott először, de két, Ukrajnáról szóló filmben dolgoztak együtt: a 2016-os Ukrajna lángokban, majd a 2019-es Revealing Ukraine (Ukrajna leleplezése) című filmben.
A dokumentumfilmek Moszkva-barát képet adnak a 2014-es ukrajnai Euromajdan-forradalomról, amely Viktor Janukovics oroszbarát elnök megbuktatásához vezetett.
A 77 éves, négyszeres Oscar-díjas Oliver Stone-nak is születtek ellentmondásos produkciói, köztük a 2017-es, Putyin-interjúk című minisorozata, amelyet a The New York Times alákérdezősnek és „kínosan engedékenynek” minősített az orosz vezetővel szemben.
Bírálták Stone szoros barátságát és támogatását is a szintén ellentmondásos venezuelai vezetővel, Chávezzel.
