Ahogy a múlt vasárnap esti pekingi tüntetés a szigorú Covid-korlátozások ellen elérte a tetőpontját, több tüntető kiabálta azt, ami kimondhatatlan – hogy a kínai kormányzó kommunista párt és vezetője, Hszi Csin-ping tűnjön el a színről.
Néhány tüntető gyorsan rájuk szólt.
„Ne izgassátok fel túlságosan az embereket (…) nem mondtuk, hogy bárkinek is le kellene lépnie” – mondta az egyik vezető tüntető a tömegnek megafonon.
A közösségi médiában megjelent bejegyzések és szemtanúk beszámolói szerint a jelenet az egész országban megismétlődött a hétvégén, amikor a Hszi-féle zéró-Covid-politikával torkig lévő tiltakozók a határokat feszegették azzal, hogy változásért emeltek szót egy olyan országban, ahol az ellenvélemények számára drámai mértékben beszűkült a tér Hszi egyre tekintélyelvűbb kormányzása alatt.
Nehéz volt felmérni a hangulatot Kína 1989 óta legnagyobb demonstrációin, miután mindenki tudta, hogy a hatóságok és kameráik folyamatosan figyelnek.
Néhányan konkrét sérelem ellen tiltakoztak, például lakónegyedük lezárása miatt; mások tágabb céllal, minden Covid-korlátozás megszüntetése érdekében. Néhányan több szabadságot, demokráciát szorgalmaztak, és akadtak, akik a haragjuknak adtak hangot Hszi és a kormányzó párt iránt.
Nem világos, hogy a Covid-korlátozásoknak a héten felgyorsult enyhítése kioltja-e a frusztráció lángját, amely a kínai anyaország legjelentősebb nyilvános kihívását lobbantotta fel Hszi 2012-es hatalomátvétele óta.
Volt egy szó, amely újra és újra előkerült a közösségi médiában közzétett bejegyzések és a szemtanúk beszámolói szerint: a zijo. Ez szabadságot jelent, és egyaránt értelmezhető a Covid-korlátozások alóli felszabadulás követeléseként és felhívásként a politikai szabadságra, vagyis kihívásként a vezetéssel szemben.
„Szabadságot akarunk, nem Covid-teszteket” – volt a közös rigmus.
A vasárnap esti pekingi tömegben sokan azt kiabálták: „Adjátok vissza a szabadságot az embereknek, vessetek véget a bezárásoknak!”
Ez kiváltotta néhány ember aggodalmát a tömegben – mondja egy, a Reuters által idézett szemtanú.
„Ne üvöltsd ezt – kiáltotta egy férfi. – Ne mondj őrültségeket. Nem beszélünk politikáról. Jó, törvénytisztelő állampolgárok vagyunk.”
De miután Hszi a zéró-Covid-politika bajnoka, elemzők szerint még a Covid-korlátozások elleni kritika is az ő vezetésének bírálata.
„Bizonyos szinten ezek a demokrácia legszimplább értelemben vett kitörései voltak. Nyilvánvalóan nem a demokrácia szervezett politikai rendszere, hanem csak azoknak az embereknek a demokratikus megnyilvánulása, akik ki akarták fejezni, mit gondolnak és mit éreznek” – mondja John Delury, a kínai tanulmányok professzora a Yonsei Egyetemen.
Ehhez kapcsolódóan: Kínában megtorpant a lezárás elleni tiltakozás, rendőrök lepik el az utcákat
Hídember
Rendkívül ritka Hszi vagy a Kommunista Párt nyilvános kritikája.
„Az átlagkínai tudja, hogy rendkívül veszélyes a Kommunista Párt vagy Hszi Csin-ping uralmát név szerint megkérdőjelezni bármilyen nyilvános kontextusban” – mondja Delury.
„Van egy nagyon szigorú cenzúrarendszer, amely nagymértékben támaszkodik az öncenzúrára, de az elnyomás vaskeze is jelen van, hogy kikényszerítse ezt” – teszi hozzá.
Röviddel a Kommunista Párt októberi kongresszusa előtt, amikor Hszi bebiztosította a harmadik ciklusát, egy férfi Hszit és a Covid-ellenőrzést bíráló transzparenseket akasztott ki az egyik pekingi hídon, mielőtt a rendőrség elvitte volna.
Az akcióval a címlapokra került, hídemberként emlegették. Néhány tüntető a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy bátorsága megihlette őket, és a transzparensein szereplő szavakat kántálták.
De sokan az utcán lévők közül a jelek szerint meg akarták mutatni a hatóságoknak, hogy ismerik az ellenszegülés határait.
„Annak ellenére hogy mindenki azt akarta, hogy Hszi lemondjon, a fő szónok tudta, mit kell mondania, és azt mondta a rendőröknek, hogy mindannyian ugyanazon az oldalon állunk, és megakadályozta, hogy a bámészkodók bármit is kiabáljanak bárkinek a lemondásáról” – mondja a 22 éves pekingi Filip Kvin, aki a nézője volt a vasárnapi eseményeknek.
A Reuters egyik szemtanúja szerint a tüntetők azt is hangsúlyozták, hogy nem külföldi erők vagy szervezetek állnak mögöttük, spontán módon jelentek meg.
Kína a 2019-es hongkongi demokráciapárti tüntetésekért részben a külföldi beavatkozást tette felelőssé.
„Annak kinyilvánításával, hogy spontán módon cselekszenek, azt jelzik a kormánynak, hogy tudják, hol van a vörös vonal, és nem lépték át” – mondja Diana Fu, a Torontói Egyetem politikatudományi docense.
Pekingben Kvin azt mondta, nem akarja, hogy a dolgok túl messzire menjenek, de büszke is azoknak a bátorságára, akik az utcára vonultak, és hiszi, hogy ennek hatása van.
„Remélem, hogy a tömeg a biztonságos oldalon marad, és nem kér olyan dolgokat, amelyek túlságosan kilógnak a sorból” – mondta.
„A világ tudni fog rólunk (…) Úgy gondolom, hogy ez óriási hatással lesz az elkövetkező Covid-ellenes intézkedésekre.”
