340 ember volt bejelentve egy szabolcsi falu romos házába. A lakcímet kiárusító férfi Ukrajnából szerezte a kuncsaftokat. Az egyik kamu lakos és a lakcímnepper segítője is elmesélte, hogy ment a biznisz. Szerintük a kormányhivatal és a polgármester is tudott az ukránok fiktív betelepítéséről. Az öt évig jól jövedelmező üzletet a hatóságok csak a 2018-as választások után kezdték el felszámolni. A ház tulajdonosa azonban azt mondja: a lendület azóta kifulladt, és még mindig 150 ember él papíron a házban.
A cikkünkben szereplő interjúalanyaink neveit kérésükre megváltoztattuk.
Kis Ukrajna - Modernkori honfoglalás
Vásárosnaményban két dolgot biztosan tudnak az emberek: az egyik, hogy a megye minden falujában akad legalább egy cigicsempész, a másik, amiről kevésbé beszélnek, hogy Szabolcsban nincs olyan falu, ahova ne lennének fantomlakosok vagy, ahogy errefelé hívják őket "ukránok" bejelentve, persze csak fiktíven.
Anasztázia születése jogán ukrán, nyolc éve e mellé még magyar állampolgár is. Fiktív lakos volt Szabolcsban több mint öt évig. Most a Bereg metropoliszában, Vásárosnamény egyik legszélső aszfaltozott utcájában él egy takaros kis házban. Amolyan mediterrán polgáriban: tisztességes udvar, amerikai konyha, padlófűtés.
A nappaliban két gyereket parkoltat, az udvaron meg hat autót. A harmincas éveit taposó nő éppen ebédet főz, amikor megérkezem. Húsleves illata lengi be a házat. Kiegyezek vele egy kávéban, miközben elmondja azt a történetet, ami róla, a magyar bürokráciáról és az ország legpofátlanabb lakcímnepperéről szól.
A szabolcsi álom
Anasztázia 23 évesen egyszerűsített honosítási eljárásban kapta meg a magyar állampolgárságot 2012-ben.
Az okmányirodába ő úgy járt be, mint te haza
Élt is a lehetőséggel az addig Ukrajnában élő nő, aki már fiatalon egyedül nevelte a gyerekét. Nem volt eleresztve, ezért magyar társadalombiztosítást akart a vérszegénységgel küzdő gyerekének meg magának, plusz egy autót. Használtat. Mert az fele annyiba kerül Magyarországon, mint Ukrajnában. Ezekhez azonban igazolt lakcím is kellett, ami neki nem volt. A boldogulásának kulcsa M. Krisztián volt.
"A kinti ukrajnai ismerősöm felajánlotta ingyen, hogy bejelent. Tényleg ingyen jelentett be. Úgyhogy lett ez a lakcím, amit Krisztián intézett nekem. Utána cserébe hoztam neki több embert, akiket ő már pénzért jelentett be. Ötvenezret fizettek neki fejenként"
– mesélte a Szabad Európának Anasztázia, aki így lett a Kisvárdához közeli Tornyospálca lakója, ahol valójában soha nem élt egy napot sem. Az ukrán-magyar nő havonta egyszer ment a kamu lakcímre a postájáért. Közben egy ukrajnai szupermarketben dolgozott, onnan szerzett féltucatnyi kuncsaftot Krisztiánnak, aki mindig minden akadályt megugrott a kisvárdai kormányhivatalban.
"2013-ban, amikor engem bejelentett, akkor azt mondta, hogy nincsenek sokan a házban. Dehát tőlem, már akkor is lehetettek százan! Bementünk a kisvárdai okmányirodába, és simán bejelentettek. Az ügyintézővel biztos, hogy együtt rendezték ezt. Krisztián bennfentes volt, mert az ügyintéző a gyerekemet nem akarta bejelenteni, de aztán gyorsan elrendezték azt is. Az okmányirodába ő úgy járt be, mint te haza. Őt úgy ismerték, Krisztiánt" – mondta az asszony.
A valódi lakó meghalt, a szellemek maradtak
M. Krisztián tíz évig élt Ukrajnában, onnan ismerte Anasztáziát is. A hét gyerekes férfi kimondottan szegény volt, ezért is kezdett bele élete bizniszébe: a fiktív lakcím kiárusításába. Az édesanyja tornyospálcai háza éppen kapóra jött neki. Az elhanyagolt, lepusztult házban akkoriban csak az anyja élt, ráadásul az ingatlan egy semmibe vezető utca utolsó előtti portájaként szem előtt sem volt. Anasztázia számára csak akkor derült ki, hogy a férfi üzlete beindult, amikor egyre több időbe telt mire a levélkupacban megtalálta a neki címzett borítékokat.
Krisztián édesanyja két éve halt meg tüdőgyulladásban a fűtetlen és áram nélküli házban. A villanyvezeték már akkor is le volt vágva a rendszerről, amikor lakták. Kerítés nincs, de a postás még mindig lelkesen hordja a leveleket a szellemlakosokkal zsúfolt házba. A nem létező kerítés egyik csonkjára rágumizva találtam meg a M. Krisztiánnak címzett leveleket.
Pedig a tornyospálcai Hajnal utcai házban ma már nem él senki. Pontosabban csak két macska és egy kutya. A néhai tulajdonos húga naponta egyszer elbiciklizik a portához, és enni ad a jószágoknak.
A tanács is tudta! És a tanácsot, miért nem b*szták meg? Hát, azok kapcsolatba vannak az okmányirodával
Félóra téblábolás után így futottam bele én is az asszonyba, akit nevezzünk most Mónikának. Névtelenséget kért tőlem, miközben egy falba vert százas szegen lógó, tömött csíkos szatyorra mutatott a teraszon.
"Ezeket mind a postás hozza, de annyi van... Alexeyenko , na ilyen nevekkel van tele"
-mondta a ház új tulajdonosa, miközben szemezgetett a levelek közül, amelyek felét a NAV küldte.
Mónika egy másodpercig sem tagadta, hogy ő is nyakig benne volt a tutiban.
"Krisztián szólt, hogy majd jönnek ide autóval az emberek. Úgy is lett. Beültem a kocsijukba, és átmentünk Várdába a kormányhivatalba, sok olyan volt közöttük, akik egy mukkot nem beszéltek magyarul, pedig magyar állampolgárok is. Én nem fizettem le senkit, csak én kaptam pénzt az aláírásért"
-mesélte az asszony, akkoriban mennyire olajozottan ment minden. Bár utólag már bánja, hogy akciósan adta a lakcímet.
"Én nem kértem érte 50 ezret, mint Krisztián. Harmincat, húszat kaptam. Ha egy jött, akkor olyan 25-öt kértem. Hát, de jó volt na, mert pénz szűkében van az ember mindig."
Az asszony szerint 2013-2018 között soha senki ment ki a házhoz ellenőrizni, hogy valóban ott laknak-e ezek az emberek. Pedig tudott róla a postás és a postamester is. Csodálkoztak, de nem szóltak egy szót sem.
"A tanács is tudta! És a tanácsot, miért nem b*szták meg? Hát, azok kapcsolatba vannak az okmányirodával" -fakadt ki az asszony.
Cinkos, aki néma
Anasztázia és Mónika egybehangzóan és egymástól függetlenül állították azt, hogy a faluban mindenki tudott arról, hogy a lakcímre több százan vannak bejelentkezve. Tudta a postás, a hivatalnokok és a zsinórban negyedik ciklusát nyerő tornyospálcai polgármester is. A törvény szerint a lakcímmel szavazati jog is jár. Anasztáziának is voksolnia kellett Lukácsi Attila László függetlenként induló polgármesterre.
"Szólt Krisztián, hogy mennünk kell szavazni, mert amíg ez lesz a polgármester, addig jó lesz, addig nem dobálják kifelé az embereket a lakcímről. Az a 340 ember nem egy nap alatt jelentkezett be oda. Nem egy nap alatt létesítettek nekik lakcímet. Hogy valakit is számon kértek volna a hivatalokban emiatt, azt nem tudom. Vagy a polgármester hol van? Füstre akasztották? Hát mindenki tudott róla. Azt nem csak Krisztián tudta, aki bejelentette az embereket. Hát tudták, ugye, a kormányablakban, tudta a polgármester"
-magyarázta Anasztázia.
Tudta is meg nem is, mégsem tett semmit
Lukácsi Attila László 15 éve független polgármester a faluban. 2014-ben egyedül indult a választáson, legutóbb már kihívója is volt, de így is a voksok 92 százalékát zsebelte be. A polgármester azt mondta: hivatalosan nem tudott a fiktív lakosokról, de nem hivatalosan tudott.
"A kormányhivataloknál kellett bejelenteni a lakcímeket, nem itt nálunk. Az meg butaság, hogy el kellett menniük szavazni. Egyik sem jött el szavazni arról a lakcímről. Ezek az emberek se országgyűlési, se önkormányzati választásokon nem szavaztak. Se jelöltre, se pártra, se rám"
– magyarázta Lukácsi Attila László, aki azt is elmondta a Szabad Európának, hogy a tapasztalata megfigyelésen alapult.
"Kíváncsi voltam, hogy mozdulnak, vagy van-e egyáltalán valami mozgás arról a lakcímről, és akkor megfigyeltem, hogy senki nem jött onnan szavazni"
-tette hozzá a polgármester. Lukácsi Attila László évekkel ezelőtt tudott az általa vezetett falu fiktív lakosairól, az önkormányzat egyik ügyintézője mondta el neki "kvázi érdekességként",aki látta a lakcím-nyilvántartásban, hogy mennyien élnek a Hajnal utcai házban. Arra a kérdésre, hogy tett-e bármilyen lépést azért, hogy a címen bejelentett fiktív lakosok miatti jogsértés megszűnjön azt válaszolta: "nem vagyunk hatáskörrel rendelkezők ez ügyben".
Lukácsi Attila László véleménye szerint, ha M. Krisztián nem lett volna annyira hülye és csak 8-10 embert jelent be a házba, akkor soha senkinek nem tűnt volna fel a csalás. A polgármester úgy tudja, bár mostanában kezd kimenni a divatból a fiktív lakcímezés, de a környező településeken mindenhol vannak ukrán-magyar kettős állampolgárok hasonló módon bejelentve, mint ahogy Tornyospálcára.
A több, mint 50 éves szovjet-magyar paktum létjogosultsága
Miután a Fidesz 2010 májusában átütő többséggel vitte át a parlamentben a honosításra vonatkozó törvényjavaslatát, Tornyospálcán is robbanásszerűen megnőtt a falu lélekszáma. 2012-ben csak 2500-an éltek itt, miután felpörgött a lakcímbiznisz 2017-ben már majdnem 3000-nél járt a lélekszám-mutató. Az új betelepülők nagy részét azonban sosem látta senki.
Tornyospálca statisztikai felemelkedése nem új keletű a keleti országrészben. Az elmúlt tíz évben az ukrán-magyar határmenti - egyébként szemmel láthatóan is elnéptelenedő - falvak sokaságát tuningolták fel ukrán fantomlakosokkal. Az újmagyarok a fiktív lakcímekkel már szociális juttatásokat is igényelhetnek, a kis- és nagypolitika általában cserébe szavazatokat vár.
A honosítás óta az ukrán nyugdíjbizniszbe is egyre többen szállnak be. Ebben az a trükk, hogy az átlagosan Ukrajnában 20 ezres kisnyugdíjjal rendelkező újmagyarok néhány tízezer forintért megveszik a magasabb jövedelmet igazoló hamis papírokat Kárpátalján, akár évtizedekre visszamenőleg. Sokan így lesznek egyszerű gyári munkásból gyárigazgatók, persze csak papíron. És ezeket a dokumentumokat nyújtják be a magyar államnak, amikor lakcímet létesítenek úgy, hogy van, aki egyetlen percet sem dolgozott életében Magyarországon. A magyar állam pedig fizet is mint a katonatiszt, méghozzá az 1963-as, szovjet- magyar szociális egyezményre hivatkozva. Magyarország nagyságrendileg évi tízmilliárdot fizet így ki az újmagyar-ukrán nyugdíjasoknak.
A bebukottak
Anasztázia élete 2017-ben rendeződni látszott. Ukrajnában megismerkedett egy férfival, akivel úgy döntöttek eladják mindenüket és Vásárosnaményban vesznek egy romos házat, amit felújítanak majd. 2018-ban költöztek be az új otthonukba és az asszony akkor jelentkezett át a tornyospálcai fiktív címéről ide. A boldogsága azonban alig egy évig tartott. A rendőrök 2019. szeptember 18-án akadtak a nyomára - meséli.
„Tudtam, hogy miért akarnak kihallgatni. Akkor már hallottam, láttam a tévében, hogy ez a majom Gyurcsány elment a házhoz. Videó, tévé, minden volt ott, újságba ki voltak rakva, persze senkit sem talált meg a média közülünk, de akkor már tudtam, hogy az a lakcím, az bukta. Bementem és elmondtam, hogy hogy történt. Mérges voltam, mert mondtam, hogy nem engem kell emiatt kérdezni, hát mondom, kérdezzék meg a kormányablakban, aki ott ült és aki csinálta ezeket".
Anasztázia bírósági ügyének végére gyorsan pontot tettek a hatóságok, és a nőt költségvetési csalás miatt ítélték el. A jogerős ítélet szerint:
"a fiktív magyarországi lakcím létesítést követően továbbá Ön rendszeres haszonszerzésre törekedve a finanszírozó előtt magyarországi lakcímének fiktív voltát elhallgatta. 2013. 07. 31. - 2018. 02. 06. napjáig összesen 2.774.614,- forint összegű társadalombiztosítási ellátást (családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás és egyszeri anyasági támogatás, támogatott egészségügyi ellátást) vett igénybe, melyre nem volt jogosult"
– áll az ítéletben, amit februárban el is kezdtek behajtani az asszonyon. Anasztázia mindezek ellenére hálás és háláját iksszel fejezi ki, és ezzel nem ő az egyedüli ilyen kárpátaljai.
"Nem nagyon ismerek olyan kárpátaljai magyart, aki nem Orbánra szavaz. Aki az állampolgárságot megkapta, az mind rá szavaz. Az biztos, hogy az emberek 80 százaléka emiatt hálás neki. A magyarok mindig az mondják rám: négyévente átjövünk ukránból Orbánért, és megszavazzuk nektek a nyomorúságot. De, rólam ez lepereg, mert én az állampolgárságomat köszönhetem Orbánnak."
De nem csak Anasztáziát ítélték el. Az unokaöccse bizniszébe örömmel beszálló Mónika is büntetést kapott. A közmunkából élő asszony szerint még így is megérte a feketézés, hiszen az ukránokon többet kerestek, mint amennyi bírságot az utóbbi hónapokban fizetnie kellett. Összesen 180 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.
A nepper, és egyben értelmi szerző M. Krisztián is 180 ezres pénzbüntetést kapott, de mivel ő nem tudta kifizetni még részletekben sem a bírságot, ezért Nyíregyházán közmunkában dolgozta le.
Mónika szerint a 2018-as választások után nagy lendülettel szállt rájuk a rendőrség, csak a lendület azóta kifulladt, és a Hajnal utcai házban még mindig többen laknak, mint a valóságban.
Arról, hogy M. Krisztián és segítői hogyan jelenthettek be egy lakcímre 340 embert és ez kinek a felelőssége, kerestük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt és a Kisvárdai Járási Hivatalt is. De, egyelőre nem reagáltak a kérdéseinkre.
