Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Nem foglalkoznak már a hatóságok a magyar cégek külföldi korrupciójával


Az aktív fellépés mértéke a hazai cégek külföldi korrupciójával szemben

Új tanulmány jelen meg arról, hogy az egyes országok milyen szigorral csaptak le az elmúlt négy évben a külföldön korrupcióval előrejutó cégeikre. Magyarország is visszaesett, pontosabban szinte megszűnt minden ilyesmi szigor, a jelentés szerint az ügyészség nálunk különösen problémás.

Az USA és az Egyesült Királyság a legaktívabb a hazai cégeik külföldi korrupciós ügyeinek ellenőrzésében, áll a Transparency International A korrupció exportja című, új tanulmányában. Ebben azt vizsgálták, hogy az egyes országok mennyire lépnek fel az ellen, amikor a cégeik külföldön használnak korrupciót az előrejutáshoz.

Súlyos probléma a külföldi vesztegetés

A több országban is jelen lévő cégek ugyanis alapvetően másképp tudnak viselkedni, ha eltérő üzleti kultúrával vagy ellenőrzési színvonallal találkoznak egy országgal arrébb.

Nekünk elég arra gondolni, hogy például a Magyar Telekom egykori vezetői, Straub Elek, Balogh András és Morvai Tamás, hogy megégették magukat a balkáni terjeszkedési módszereikkel. Az egész pedig ki sem derült volna, ha nem akarják bevezetni a céget a New York-i tőzsdére is.

Sagyibó Viktor itt, 2014-ben még a Microsoft Magyaroroszág kormányzati üzletágvezetője. A korrupciós botrány után a Miniszterelnökséghez ment dolgozni.
Sagyibó Viktor itt, 2014-ben még a Microsoft Magyaroroszág kormányzati üzletágvezetője. A korrupciós botrány után a Miniszterelnökséghez ment dolgozni.

Vagy fordítva is elég belegondolni a tavaly kirobbant Microsoft-botrányba. Itt az amerikai tőzsdefelügyelet csapott le az anyacégre, azt állítva, hogy számos országban lefizették a helyi politikusokat, hogy Microsoft-termékeket vásároljanak. A felügyelet végül 19 millió dolláros büntetést szabott ki a cégre, ami mai áron 5.9 milliárd forint.

Magyarországon az ügyészség, a NAV vagy a rendőrség beszerzése is a részletesen bemutatott példáik között szerepel.

Egyik említett esetben sem ítélték el végül a főszereplőket,

peren kívüli megállapodások születtek.

Globálisan sem elhanyagolható probléma, csak az elmúlt években olyan óriáscégek botrányai rázták meg a világot, mint az Airbus, a Rolls-Royce vagy épp az Ericsson óriási és rendszerszerű korrupciós gyakorlata.

Nem tökéletes a módszer, de nagy vonalakban segíthet

A korrupciót jellegéből fakadóan nehéz kutatni, már csak azért is, mert ha elég hatékonyan csinálják, akkor sosem derül ki.

A mostani tanulmányban a több országban jelen lévő cégek vesztegetési ügyeinek ellenőrzését úgy vizsgálták, hogy hány ilyen eljárás indult az elmúlt négy évben, hány fejeződött be büntetéssel és ezek milyen súlyúak voltak. Ezt korrigálták még azzal, hogy melyik ország mennyit exportál, a többet exportáló országok cégeinek ugyanis több lehetőségük és ösztönzőjük korrumpálni a helyieket.

Ez a megoldás sem tökéletes a helyzet teljes felderítésére, de azt segít mutatni, hogy

melyik ország mennyire aktív a cégeik ellenőrzésében

külföldön, ha korrupcióról van szó. A most vizsgált időszak 2016-2019 közti volt, 47 országot figyeltek meg, amelyek a világ exportjának 83 százalékát fedik le.

Magyarországon például egy ilyen ügy se indult el

A lista élén az USA és az Egyesült Királyság áll, ezeken a helyeken minden évben indul legalább egy nagyobb ilyen nyomozás. De például az USA-ban 2017-ben összesen 45 nyomozás indult.

Izrael és Svájc hatóságai számítottak egyébként még igen aktívnak. Nagy előrelépést mutatott be Spanyolország, ahol korábban alig törődtek hasonló ügyekkel. Visszaesést mutatott viszont Németország, Norvégia és Olaszország.

Azok országok eggyel érdekesebbek, ahol nem vagy alig törődnek az ilyen jellegű bűncselekményekkel. Itt kiemelt példa

Magyarország, ahol lényegében megszűntek a hasonló ügyek,

noha korábban még mutattunk minimális aktivitást. Az nem valószínű, hogy hirtelen megjavultak volna a vállalatvezetőink. Hiszen például lehet tudni, hogy az észak-macedón pénzügyi rendőrség nyomozott a kormánypárti médiánk balkáni terjeszkedése kapcsán hasonló ügyekben.

Nikola Gruevszki, az Észak-Macedóniában korrupciós és más bűncselekmények miatt elítélt volt miniszterelnök távozik a kaidatási tárgyalásáról 2019-ben. Magyaroroszág megtagadta Gruevszki kiadatását.
Nikola Gruevszki, az Észak-Macedóniában korrupciós és más bűncselekmények miatt elítélt volt miniszterelnök távozik a kaidatási tárgyalásáról 2019-ben. Magyaroroszág megtagadta Gruevszki kiadatását.

Egy másik hasonló jelentésben az OECD tavaly meg is jegyezte, hogy 2011 óta nem indult nálunk hasonló ügy. Szerintük ilyen hatósági hozzáállással

Magyarország azt kockáztatja, hogy "biztonságos kikötő" lesz azoknak a cégeknek, amelyek korrupcióval szeretnének előbbre jutni a régióban.

A Transparency International mostani jelentésében megjegyzik, hogy például hiába írtuk le a 2017-es pénzmosás elleni törvénybe, hogy Varga Mihályéknak létre kell hoznia egy adatbázist a cégek a mögött álló tényleges tulajdonosokról, ezt a valóságban azóta sem csináltuk meg.

Vagy, hogy azért se jelentik nálunk igazán a visszaéléseket, mert a törvényeink nem adnak tényleges védelmet a hasonló esetek bejelentőinek.

Osztrák cég esete nálunk
Ausztriánál említik a BEWAG (mai nevén Energie Burgenland) esetét, ami még mindig nem zárult le Ausztriában. Az osztrák cég szélerőművet szeretett volna építeni Bogyoszlón 2008-ban, aminek érdekében a vád szerint magyar szereplőkön keresztül kenték volna meg az Energiahivatal és az E.On akkori vezetését. Eszerint a Hochegger Kft. dr. J. László és B. Gabriella közreműködésével összesen több mint 1,3 millió eurót (mai áron 470 millió forintot) kapott magyar szereplők lefizetésére.

A jelentés készítői bírálják, hogy a központosított magyar ügyészségben hiányzik a fékek és az egyensúlyok rendszere. Vagy külön probléma szerintük, hogy nálunk a nyomozás legfeljebb két évig tarthat. Ez a nagy, nemzetközi hálózatok kibogozására biztosan túl szűk időkeret.

Kiemelték még, hogy nincs igazi önállósága az ügyészeknek, az ügyészség vezetése pedig el tudja téríteni vagy meg is tudja akadályozni a nyomozásokat az érzékeny ügyekben.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG