Október 15. a javítás világnapja, ugyanis a fejlett országokban kis erőbefektetéssel is elképesztő mennyiségű gépet és elektronikai eszközt tudna megjavítani a lakosság. Meglepő lehet, de úgy tűnik, hogy a legnagyobb arányban a nem működő laptopokat, lámpákat és varrógépeket tudják az emberek kis segítséggel maguk is megjavítani.
Ha nem működik az otthoni kenyérpirító vagy be se kapcsol a tízéves porszívó, nagy a kísértés, hogy az ember meggyőzze magát arról: ne vacakoljon vele, dobja ki, tulajdonképpen kellett is már egy új.
De a mosógépre már nem feltétlenül mondják ezt ilyen könnyedén, az autójukra pedig már szinte biztosan nem. Alapjáraton ugyanis ilyenkor mindenki azt mérlegeli, hogy a javításra fordított idő és pénz milyen arányban van a termék értékével. Ráadásul nem is feltétlenül lehet mindenki biztos benne, hogy a holmija javítható-e.
Ebből következik, hogy akinek kiugróan sok pénze van, az kevesebbre fogja értékelni, és tisztító helyett pár év után ki is dobhatja akár a mások éves fizetésébe kerülő luxuszakóját.
Az alacsonyabb jövedelműeknek viszont sokkal nagyobb az ösztönzőjük arra, hogy utánanézzenek a javítási lehetőségeknek. Másoknak etikai vagy környezetvédelmi ösztönzőik lehetnek arra, hogy ne dobják el azt az eszközt, amely némi ráfordítással még teljesen megfelelhet a céljaiknak.
Miközben a kapitalizmus egyik körülménye egy komoly ellenösztönzőt is behoz a rendszerbe: a reklámok folyamatos szőnyegbombázása mindenkit arra ösztökél, hogy a legújabb termékek fogják csak kielégíteni az igényeit, és hogy az új holmiktól divatossá és vonzóvá fog válni.
Általában könnyebb megjavítani, mint gondolná
A nemzetközi Open Repair Alliance elsősorban környezetvédelmi motivációból szervez közös javítási napokat minden ősszel. Ezeken a tagszervezetek szakembereinek vagy egyes közösségek érdeklődő tagjainak segítségével a résztvevők megjavíthatják elhozott holmijukat, ráadásul ráláthatnak más háztartási eszközök gyakori hibáira és azok megoldására is.
Így ráadásul később is jobban fel fogják tudni mérni, hogy egy eszköz vajon mekkora erőfeszítéssel javítható. A szervezet szerint az emberek jellemzően súlyosan felülbecsülik egy adott javítás tényleges költségeit.
Emellett a szervezet részletes adatokkal és egyszerűbb javítási módszertannal is igyekszik segíteni szerte a világon a dolgaikat megjavítani szándékozókat.
A javítási találkozók adataiból válogatva látszik, hogy a lakosság által behozott eszközök elsöprő többsége biztosan és gazdaságosan javítható. Jelentős részük ráadásul ott helyben, persze nyilván ilyenkor sok eszközhöz kellhet olyan cserealkatrész vagy szerszám, amely helyben pont nincs, de egyébként bárki számára elérhető.
A járvány előtt értelemszerűen felfutóban voltak a közös javítási napok, 2019-ben például a behozott holmik negyede volt csak javíthatatlan.
Az adatbázis egyik legérdekesebb része alighanem az, hogy az emberek milyen eszközüket gondolták javíthatónak, és milyen arányban sikerült tényleg helyre is hozni.
Leginkább kávéfőzőket, hifiket és porszívókat szerettek volna az emberek megjavítani. A legjobb arányban viszont a lámpák, a laptopok és a varrógépek bizonyultak biztosan helyrehozhatónak. De például a behozott mobiltelefonok voltak az ötödik, a projektorok a hatodik, a tabletek a nyolcadik legjavíthatóbbak.
A legkevésbé a teáskannák és a kamerák rendbehozásával próbálkoztak sikeresen, bár ezek is több mint fele volt javítható.
Önt persze mindez valószínűleg nem érinti, hiszen eddig is megjavította, amit meg lehetett. Önbevallásos alapon ugyanis elvileg az emberek kétharmada inkább megjavítja a dolgait, mintsem hogy rögtön újat vegyen.
De elképzelhető, hogy az emberek rosszul emlékeznek, ha azt sejtik, hogy környezetvédelmi elkötelezettségükre is rákérdezhet egy adott felmérés kérdése.
Amikor az Eurobarometer 2019-ben csak arra kérdezett rá, hogy az elmúlt hat hónapban megjavított-e bármilyen eszközt a válaszadó, az európai polgárok lényegesen kevésbé lelkes barkácsolónak tűntek. Különösen például a magyarok, akiknek alig ötödük javított vagy javíttatott meg bármit, ahelyett hogy rögtön újat vett volna.
A mozgalomhoz szinte bármilyen közösség csatlakozhat, több magyar szervezet és cég is megtette már. Ennek az a fő előnye, hogy a nemzetközi szervezettől szakmai és szervezési segítséget, bevált módszereket kaphatnak az érdeklődők.
