Vlagyimir Putyin elismételte eddigi álláspontját, miszerint kizárólag hazája feltételeinek teljesítése esetén kész a fekete-tengeri ukrán gabonaexport biztosítását célzó megállapodás újraélesztésére.
Az orosz elnök török kollégájával, Recep Tayyip Erdoğannal találkozott előző nap Szocsiban, a közös sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozatok viszont szertefoszlatták a szerződés feltámasztásában bízók reményeit.
Moszkva júliusban jórészt mondvacsinált okokból visszautasította az ukrajnai gabonaexportot lehetővé tevő, tavaly nyáron kötött szerződés meghosszabbítását, azóta pedig az orosz megszálló hadsereg nagy erőkkel bombázza a kikötői létesítményeket és gabonaraktárakat a Fekete-tenger és a Duna partján.
Oroszország azt állítja, hogy a nemzetközi közösség nem tartja be arra vonatkozó vállalásait, hogy nem gördít akadályokat az orosz élelmiszer és műtrágya exportja elé.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország nem elégedett a gabonamegállapodás újraélesztését célzó új ENSZ-javaslattal
Putyin ismét azt hangoztatta, hogy amennyiben a Nyugat teljesíti ezeket a feltételeket, országa „napokon belül” visszatérhet a megállapodáshoz.
Erdoğan reményét fejezte ki, hogy hamarosan áttörés jöhet az ügyben, és arról számolt be, hogy újabb javaslatcsomagot dolgoztak ki az ENSZ-szel közösen a rendezés érdekében.
„Hiszünk abban, hogy rövid időn belül olyan megoldásra fogunk jutni, amely megfelel az elvárásoknak” – mondta.
Korábban Annalena Baerbock német külügyminiszter is megszólalt, és cinikusnak nevezte az orosz elnök „játszmáját” a gabonaalkuval. „Csak Putyin a felelős azért, hogy a teherszállítók ismét nem hajózhatnak szabadon” – mutatott rá.
Ukrán kollégája, Dmitro Kuleba leszögezte, hogy Oroszországnak sem jogi, sem politikai alapja nem volt a megállapodás felmondására.
Közvetlen büntetőintézkedések nincsenek érvényben az orosz gabonaexportra vonatkozóan, bizonyos orosz pénzintézetek, cégek és személyek ellen ugyanakkor rendeltek el szankciókat, amelyek nehezítik a szállítást Moszkva szerint.
Az Egyesült Államok elutasította az orosz panaszt. „Amikor kiszállt a megállapodásból, Oroszország több gabonát exportált magasabb áron, mint valaha” – mutatott rá az amerikai diplomácia vezetője.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikai külügyminiszter: Oroszország a gabonával próbálja zsarolni a világot
António Guterres, az ENSZ főtitkára előző csütörtökön megküldte „konkrét javaslatait” a megállapodás feltámasztására vonatkozóan, a Kreml azonban nem elégedett az abban foglaltakkal.
Moszkva egyik legfőbb követelése, hogy az Orosz Mezőgazdasági Bank részt vehessen a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerben, amelyből tavaly nyáron kizárták.
Az ENSZ és Törökország közvetítésével tető alá hozott alku közel egy éve alatt mintegy 33 millió tonnát exportáltak a világszervezet adatai alapján, ennek több mint fele kukorica, míg a negyede búza volt.
A gabonamegállapodást felügyelő isztambuli közös koordinációs központ adatai szerint az Ukrajnából származó termények 57 százalékát fejlődő országokba szállították, elsősorban Kínába, ahova nagyjából a teljes export negyede jutott.
Ehhez kapcsolódóan: Nem tudják az ukrán gazdák, hogy mi lesz az általuk megtermelt gabonával
Ankara többször a blokád feloldására szólította fel Moszkvát, hangsúlyozva, hogy ez a megállapodás kulcsfontosságú szerepet játszik a globális élelmezésbiztonság és a térség stabilitása szempontjából is.
Az élelmiszerárak megugrottak az orosz kilépés hírére, azóta azonban visszaestek, ami jelzi, hogy jelen pillanatban még nincs szó válságos helyzetről. Az újraélesztés kudarca azonban később drámai hatással lesz szakértők szerint az olyan országokra, mint például Szomália és Egyiptom.
