Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Némely bútoromtól meg kell váljak, hogy tüzeljek” – Túlélni ott, ahova még a kormány adományfájából sem jut


Tapasztott sárkunyhó a szabolcsi Magyon, a Kauzsay-tanyán. Ketten élnek itt, szociális tüzelőt mégsem kapnak

Bérkiegészítés véradásból, eltüzelt bútorok az otthon melegéért. De vannak olyanok, akiknek még ez sem jut. A magyarok harmada létminimum alatt él, vagyis inkább túlél egyik napról a másikra. A kormány 11 éve oszt szociális tüzelőt, de csak olyanoknak, akik olyan településen laknak, ahol nem élnek többen ötezer főnél. Idén télen is ötmilliárdot szánt a programra a kormány, ami 180 ezer háztartásnak összesen háromheti tüzelőre elég. Szakemberek szerint tízszer ennyi pénz kellene ahhoz, hogy senki se fagyjon meg a házában. A statisztikák szerint az elmúlt négy évben csaknem ezer ember fagyott meg. Hogyan lehetséges, hogy éppen a legelesettebbeknek nem jut a kormány adományfájából? Élettörténetek onnan, ahol csak az aznap létezik, a holnap nem.

Ez a cikk az új tényfeltáró videós műsorunk, a Szabadon leirata alapján készült.

„Kezit csókolom! Nagyon örülök. Szentkirályi Alexandra, örülök a találkozásnak. Jó szándékkal jöttünk, mert pakoltuk egy kicsit a fát, ami most idejön, úgyhogy reméljük, hogy ez segítség lesz most a télre” – mondta mosolyogva a kormányszóvivő rönkpakolás közben. Szentkirályi Alexandra egészen Heves megyéig ment fát rakodni, hogy a Fidesz ötmilliárdos szociálistűzifa-programját népszerűsítse Facebookon.

2011 óta ugyanis minden, ötezer fő alatti település pályázhat ingyenfára a szegényeinek. Azt, hogy ki kapja meg a tüzelőt, a helyi önkormányzatok döntik el. Ez elméletben jól hangzik, mi viszont elmentünk, és megnéztük, hogy mi a valóság, hogy mi jut ebből a legelesettebbeknek ott, ahova már Szentkirályi Alexandra és a kormány keze nem ér el.

(A teljes riportot az alábbi videóra klikkelve érheti el.)

A hátrahagyottak

A Szabolcs megyei Magy külterületén, a Kauzsay-tanyán már évtizedekkel ezelőtt megállt az idő. A közvilágításnak tíz éve lőttek, busz jobb napokon is csak háromszor jár. Hivatalosan csupán 13 család lakik a település kieső részén, ami negyven-ötven embert jelent gyerekekkel együtt. A helyiek szerint itt már réges-rég véget ért az állami és az önkormányzati gondoskodás.

„Hát menjetek be, és beszél magától a ház!” – mutat a viskójára Varga László, aki beteg feleségével havi kilencvenezerből próbál túlélni napról napra. Lyukas lavórban mosnak, a plafonjuk panorámás, és örülnek, hogy nem borult még rájuk a kunyhó.

„Hát így se vagyunk, se kint se bent. Ez egy kunyhó. A tetőt már én csináltam rá, ilyen kis kócokból, de szinte mindenhol beázik. Itt látszanak is a gombák, nőnek a plafonból, száraz gombák”

– monda a férfi, majd leszakított egy gombát a plafonból. Ha mindez még nem lenne elég, azt a lyukat is megmutatta, amin kilátni az égre.

Gomba nő a tetőből
please wait
BEÁGYAZÁS

No media source currently available

0:00 0:00:50 0:00

„Azt gondoltam, hogy ha csinálok egy kályhát, akkor a csövet kirakom, mert ha ezt itt kiütöm, akkor kiborul az egész fal. Úgyhogy nincs kémény”

– magyarázta Varga László. De se kályha nincs, se tüzelő, csak a lyuk, de az stabilan, és úgy tűnik, mindörökké. Varga László felesége csaknem három éve kapott sztrókot, kilenc hónapig volt kórházban. Hogy a férje fedezni tudja a kórházi költségeket, 540 ezerért eladta a házukat. A pénz nagy része elment az asszony kezelésére meg az életre. Így végül ötvenezerért ezt a kunyhót vették meg, ami a volt családi házuktól csupán néhány utcával van arrébb.

Kérdésemre, hogy kaptak-e az elmúlt években szociális tüzelőt, a férfi azt mondta: nem, és azért nem, mert az önkormányzatnál azt mondták nekik, hogy nem ide vannak bejelentkezve.

Varga László a két éve vásárolt kalyibát nem íratta a nevére, nehéz is lett volna, hiszen akitől megvette, már annak sem volt a nevén. Arra, hogy ki volt az eredeti tulaj, meg már végképp senki sem emlékszik. Meg amúgy is: többe került volna a papírozás, mint maga a romhalmaz. Így aztán Vargáék most se tüzelőre, se szociális étkeztetésre, se betegszállításra nem jogosultak.

A magyi Kauzsay-tanyán a polgármester szerint 13 család él, ebből hat család igényelt idén szociális tüzelőt
A magyi Kauzsay-tanyán a polgármester szerint 13 család él, ebből hat család igényelt idén szociális tüzelőt

A jogszabályok mögé bújva

A falu polgármestere szerint a megoldás pofonegyszerű lenne, de nem neki kell lépnie az ügyben. Czirják István elmondása szerint a jogszabályokat be kell tartani.

„Aki nem magyi lakos, és tartózkodási helyre sincs bejelentkezve, az önkormányzatnak nincs lehetősége semmilyen segítséget nyújtani. Legalább tartózkodási helyre jelentkezzenek be, mert ha tudják dokumentálni vagy igazolni, hogy életvitelszerűen ott élnek, akkor már minden jellegű szociális juttatásban jogszerűen részesülhetnek”

– mondta Czirják István polgármester, aki korábban még nem ragaszkodott ennyire a jogszabályok betartásához. A Szabad Európa birtokába jutott magyar államkincstári dokumentumokból kiderült: 2016-ban és 2018-ban is visszafizetési kötelezettsége volt a magyi önkormányzatnak az államkincstár felé, mert megkapta az államtól szociális tüzelőre a támogatást, állítólag meg is vették, de nem osztották ki maradéktalanul a rászorulóknak.

A Habitat for Humanity szakpolitikai munkatársa szerint azonban egy-két köbméter tűzifa kiosztásának nem kellene hogy akadálya legyen az, hogy nem teljesen tisztázott a jogviszonya egy-egy ingatlannak. Feldmár Nóra azt mondta: a tűzifaprogram elosztási rendszere kifejezetten igazságtalan. Nyugat-Magyarország szegényei sokkal több tűzifa-támogatást kapnak, mint a keleten élők.

„Van egy szempontrendszer, ami alapján meghatározzák, hogy maximálisan egy település mennyi összegre pályázhat. Ilyeneket kell elképzelni, hogy a nyugdíjas lakók száma, a közmunkások száma, a hátrányos helyzetűek száma, tehát hasonlók. Egy példa, ha egy településen nagyon sok a nyugdíjas, de azoknak a nyugdíjasoknak egy jó része rá van csatlakozva a gázra, és gázzal fűt, akkor ők nem fogják a végén a szociális tüzelőt igénybe venni, míg tulajdonképpen az ő fejrészük is megérkezik a településre”

– mondta Feldmár Nóra.

A Kauzsay-tanyán korábban az is gondot okozott, hogy sok fantomlakos romba dőlt házakba volt bejelentkezve
A Kauzsay-tanyán korábban az is gondot okozott, hogy sok fantomlakos romba dőlt házakba volt bejelentkezve

A Kauzsay-tanyán élők többsége, még ha kaptak is, akkor sem az adományfából melegedtek az elmúlt években. Ugyanis fát kértek, szenet kaptak.

„Egy évben csak egyszer kapunk szenet, hát de azzal nem értünk száz forintot sem, mert a mi kályhánkban nem ég, ezért odaadtuk olyannak, akinek van kazánja”

– mondta egy magyi asszony, aki azt kérte ne írjam le a nevét.

A helyi roma önkormányzat elnöke szerint azért kaptak szenet a rászorulók, mert azt könnyebb az önkormányzatnak a 25 kilós zsákokban kiszállítania. Az elnök asszony azt mondja: a valódi szociális tűzifaprogramban mindenki részt vesz itt, csak kicsit másképp, mint az államiban: leginkább fejszével, fűrésszel és biciklivel.

„Ha tetszik, ha nem, ha nem akarnak megfagyni, akkor elmennek, kivágják és hazaviszik, hazatolják biciklivel a fát, mert nem fagyhatnak meg. Így oldják meg azokat a napokat, amikor nincs pénz, nincs fa. Nyilván bárki megtenné ezt a családjáért”

– magyarázta Tóth Istvánné.

Kivágok egy szál fát, két szál fát, és akkor hazaviszem
please wait

No media source currently available

0:00 0:00:26 0:00

A kormány idén is ötmilliárdot szánt a szociális tűzifaprogramra, amelyre csak az ötezer fő alatti települések pályázhattak. Az LMP politikusa szerint ez édeskevés.

„Ez az ötmilliárd forint egy nagyon minimális összeg, hiszen egy városi sportcsarnokra például messze nem elég ez a pénz, ezt tudjuk. A mostani konzultáció is nyolcmilliárd forintba került, tehát ez annál is lényegesen kisebb összeg. Na most ezt szánja a kormányzat Magyarország összes rászorulójának az összes településen, ami ingyenesen átvehető szociális tűzifa lenne”

– fejtette ki Szendefy Mária, az LMP országos elnökségének tagja.

Csakhogy a Belügyminisztérium szerint ennyi pénz nincs rá. Szerettük volna megtudni, hogy a nagyobb települések miért nem pályázhatnak fára, hiszen ott is élnek szegények. A minisztérium válaszában azt írta:

„Az ötezer fő lakosságszám feletti települések száma 311, a rászorulóknak még tényleges segítséget jelentő átlagos támogatási mérték figyelembevételével a program kiterjesztése ezekre a településekre akkora költségvetési forrást igényelne, ami a központi költségvetésben egész egyszerűen nem áll rendelkezésre” – írta válaszában a Belügyminisztérium.

Ha minden rászoruló az államtól kapna szociális tüzelőt, abba beleroppanna a központi költségvetés
Ha minden rászoruló az államtól kapna szociális tüzelőt, abba beleroppanna a központi költségvetés

A Hatos

Tatabánya nem pályázhat a kormány szociális tüzelőprogramjára, mert csaknem hetvenezren lakják. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének a városban olyanok, akik rászorulnának a tüzelőre. Antal a Hatos-telepen él. Épp fát tolt haza biciklin, amikor összefutottam vele.

„Tele van a f*szom a rendőrökkel így is. Buzik, mert ezért is ugatnak a fáért, holott a főnök adta. Itt a rendőrök rá vannak állva a fára, nemhogy a drogos g*ciket meg a jogosítvány nélkül száguldozókat kergetnék”

– mondta ingerülten a férfi, aki hatósági áras tüzelőt is vett már, csak azt nem tudja, mikor érkezik meg. A lánya és az unokája is vele él. Előnyugdíjasként 74 ezret kap. Mellékesként meg a vérét adja – ahogy ő mondja – jó pénzért.

„Kétszázhuszonötszörös plazmaadó vagyok. Az aranyfokozatot már elértem, tízezret kapok egy plazmaadáson, hát húsz perc alatt hol keres maga annyit?”

– kérdezte büszkén Antal, majd tovább pakolta a fát a biciklijéről, hogy behordja abba a lakásba, amelyet tizenvalahány évvel ezelőtt tört fel önkényesen, de azóta már legálisan lakik a Hatos-telepen.

Antal pénzért adja a vérét, alkalmanként tízezret kap érte
Antal pénzért adja a vérét, alkalmanként tízezret kap érte

A Hatos lakásainak energetikai korszerűsítésére 2020-ban nyert a város háromszázmillió forintot. Ez az itt élők hőérzetén azonban nem sokat változtatott. Idén is fűtenek mindennel, amivel csak tudnak – mondja az egyik nő, aki a gyerekeivel sétál az utcán.

„Négy gyerek mellett tüzelni kell folyamatosan, pláne most, hogy jönnek a hidegek. Hidegek a falak, penészesedik. Ha nem tüzelsz, akkor meg szinte megfagysz a házban, kint jobb idő van, mint bent. Úgy fűtünk, hogy édesapám folyamatosan segít, máskülönben nekem se lenne fám. Meg némely bútoromtól meg kell váljak, hogy tüzeljek”

-mondta az asszony.

A 25 ház nem létező lakói

Tatabányán azonban a Hatos-telepnél is van rosszabb hely. Ámit Adél a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális munkása. Nemrég térképet is rajzolt arról a 25 Ház nevű furcsa településrészről, ahol hivatalosan senki sem él, a valóságban viszont legalább százan.

„Általában a két szegregátumban élők költöznek ide folyamatosan, illetve Borsodból szoktak még nagyon sokan jönni. Azok a családok költöznek ki, akiket vagy kilakoltatnak, vagy egyszerűen olyan szociális helyzetbe kerülnek, ami belekényszeríti őket ebbe a helyzetbe”

– mondta a Málta szociális munkása.

A 25 Ház papíron nem is létezik, mint ahogy az itt élő emberek sem
A 25 Ház papíron nem is létezik, mint ahogy az itt élő emberek sem

Az egykori bányásztelepen a házakat már régen elbontották, az önkormányzat pedig bérbe adta a zártkerteket. Vízért több száz métert kell tolni a biciklit a közkúthoz. Az iskolába járás szintén kihívás, mert a legközelebbi buszmegálló is messze van mindentől. Ennek ellenére folyamatosan vannak beköltözők. Setét Kálmán is újonnan visszatérő lakó a 25 Házba, alig néhány napja költözött be.

„Hát a közvilágítás nincs fönt, nekünk van áramunk, aki fizeti itt a villanyt, annak van, akinek nincs, az meg szerintem lopja”

– mesélte a férfi, aki bármit megtesz, hogy a családja ne fázzon.

„Ami ingyen elvihető, én mindent elhozok mindig, ha kell, Pestre is felmegyek érte. Fáért? Fáért, hát azért. A bútorokért, hát most a legjobb, összetördeljük, rádobjuk, a tűzben már lobog, mint az állat.”

Setét Kálmán igényelt és reményei szerint kap is másfél köbméter szociális tűzifát a várostól, amit az önkormányzat a saját költségvetéséből fizet. Csak nem erre a házra kapja, mert ide nem lehet bejelentkezni.

Közben a város alpolgármestere is befutott, akitől a nemrég ideköltöző Setét Kálmán érdeklődött, hogy meddig maradhatnak a víkendházas övezetben. Lusztig Péter alpolgármester azt mondta: nem kell félniük.

„A Hatos-telepen majd építünk lakásokat, és akkor átköltöztetjük magukat. De most magának nyugodtan mondom azt, hogy nem fogjuk magát innen elzavarni. De én azt nem mondhatom magának, hogy maga jogszerűen lakik itt. Maga hétvégén idejön, és egy kicsit gondozza a kertjét, jó?”

– kacsint az alpolgármester.

Az önkormányzat szemet huny, így van tető az itteniek feje fölött, akiknek mindössze 17 és fél forintot kell fizetniük évente az ingatlanok négyzetméteréért. Évente. Cserébe viszont papíron az itt élők hajléktalanok.

„A jogszabályi probléma az, hogy itt tulajdonképpen nem lehet bejelentkezni, tehát azok, akik itt élnek, azok hajléktalannak vannak minősítve, nincs bejelentett lakcímük, és mivel életvitelszerűen nem lakhatnának itt, sőt utcanevek sincsenek, így úgy vannak nyilvántartva mint lakás nélküliek, azok pedig nem pályázhatnak semmiféle támogatásra.”

Tatabánya sem pályázhat a kormány szociális programjára, így a város a sajátjából összesen hétmilliót szán a szegényei tüzelőjére.

nincs tamogatas.mp4
please wait
BEÁGYAZÁS

No media source currently available

0:00 0:00:26 0:00

Bálint nem vár senki segítségére. Megoldja magának okosba’.

„Nem kapunk szociális tűzifát. Úgy oldjuk meg, hogy kimegyünk az erdőbe, és kivágjuk saját magunknak, mert semmilyen ellátást nem kapunk. Az is benne van a dologban, hogy elkapnak a rendőrök, de sajnos nem tudunk máshogy fűteni. Van három gyerekünk, köztük egy csecsemő, aki nem fagyhat meg”

– mondta a férfi.

Bár a Belügyminisztérium nem tud arról, hogy rendszerszintű visszaélések lennének a szociálistüzelőanyag-programban, az Országos Roma Önkormányzat elnöke szerint sokszor olyanok kapják meg, akik nincsenek rászorulva.

„Eljuttatják a szociális fát a rászoruló családoknak, de mennyiségileg nem annyit visznek nekik, amennyi jogosan járna. Tudok olyan esetről is, hogy a megspórolt fát a polgármester saját maga vagy a közvetlen családja kapja. Sok ilyen van sajnos”

– mondta Varga Zoltán, az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettese.

A Magyar Szociális Fórum adatai szerint tavaly télen 118 ember fagyott halálra Magyarországon. Az elmúlt négy évben a statisztikák szerint csaknem ezer ember halt meg a hidegben, szakemberek szerint azonban a valóság még ennél is sokkal szomorúbb.

  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt. 

XS
SM
MD
LG