Népszavazással csatlakozhat Oroszországhoz Dél-Oszétia, amely az oroszok segítségével a 2008-as háborúban szakadt el Georgiától. A régiót a legtöbb állam Georgia részének tartja, csak Oroszország ismeri el önálló államként, és a háború óta több ezer katonát állomásoztat ott.
A Jerusalem Post híradása szerint a dél-oszétiai szakadár államban népszavazást kezdtek szervezni, hogy csatlakozhassanak Oroszországhoz. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nem cáfolta a híreket, de azt mondta, Oroszország nem tett lépéseket a népszavazás kiírására. Csak úgy kommentálta a történteket, hogy „nem tud véleményt nyilvánítani Dél-Oszétia terveiről” – annak ellenére, hogy valójában a régióban ott állomásozik az orosz hadsereg, és Oroszország egyedüliként (illetve néhány más, el nem ismert kisállammal együtt) ismeri el független államként Dél-Oszétiát.
„Sem jogi, sem más lépéseket nem tettünk ezzel kapcsolatban, de tisztelettel kezeljük a dél-oszétiai nép véleménynyilvánítását” – mondta Peszkov.
Georgia nem ismeri el a népszavazást
David Zalkaliani georgiai külügyminisztert a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elutasította a népszavazás jogszerűségét. „Természetesen elfogadhatatlan bármilyen népszavazás megtartásáról beszélni (Dél-Oszétiában)... amikor ez a terület Georgiában megszállás alatt áll” – mondta. A tbiliszi kormánypárt egyik képviselője, Beka Davituliani pedig provokációnak nevezte a dél-oszétiai terveket, jelentette az Interfax hírügynökség.
Az iráni nyelvű népek csoportjához tartozó oszétok egy körülbelül hétszázezres nép, többségük (mintegy ötszázezer ember) az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia-Alánia köztársaságban él. A Georgiától elszakadt Dél-Oszétiában 1989-es adatok alapján nagyjából 65 ezres oszét közösség élhet.
Befagyott konfliktusok, szakadár szatelitállamok
Georgia 1991-es függetlenné válásakor a korábbi szovjet tagköztársaság más, kisebbségek lakta régiói, köztük Dél-Oszétia és Abházia is kikiáltotta függetlenségét, ám ezt a tbiliszi kormány nem ismerte el, az országban elhúzódó, polgárháború-közeli helyzet alakult ki. Oroszország sokáig békefenntartókat állomásoztatott a térségben az ENSZ egyetértésével, viszont amikor 2004-ben Georgia NATO-tagjelölt lett, Oroszország a teljes elszakadásban kezdte el támogatni Dél-Oszétiát és Abháziát. A konfliktus rövidesen nyílt háborúvá szélesedett, és az orosz hadsereg bevonult a két szakadár régióba, amelyek kikiáltották függetlenségüket.
A Fekete-tenger partján fekvő Abházia a mostani hírre reagálva is azt közölte, hogy támogatja Dél-Oszétia törekvéseit, de nem osztja annak célját, hogy Oroszországhoz csatlakozzon.
Moszkva a volt szovjet térségen belül több szakadár régióban is fegyveres jelenlétet tart fenn. Orosz csapatok állomásoznak a Moldovától elszakadt, oroszok lakta Transznyisztriában, békefenntartókén jelen vannak az orosz csapatok az örmények és Azerbajdzsán által is követelt Hegyi-Karabahban, és a 2022-es ukrajnai háború nyitánya is az volt, hogy a Kreml elismerte független államként a kelet-ukrajnai oroszpárti szakadár köztársaságokat.
