Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A NER az űrbe megy – forintmilliárdok és a magyar Elon Musk története


Sárhegyi Istvánnak 2017 elején még semmi köze nem volt az űrhöz. Az elmúlt években azonban a hazai űripar legmeghatározóbb alakja lett. Kiderítette: a Horn-kormány bérbe adta Magyarország egyetlen geostacionárius pályaszakaszát Izraelnek. Most oda lőnének műholdat.

2021-ben 9 milliárdot szán a kormány a magyar űripar fejlesztésére. A Nemzeti Űrstratégia megalkotásának és a nemzeti űripar fejlesztésének egyik mozgatórugója Sárhegyi István. A 26 éves jogász-közgazdász végzettségű üzletember 2017-ben ismerkedett meg az űrszektorban rejlő lehetőségekkel a Nemzetközi Űregyetemen. Azóta meredeken ível a pályája. Az első magyar geostacionárius műholdas és a Pille sugárzásmérő eszközt gyártó cégbe is bevásárolta magát. A jogász családból jövő Sárhegyi István édesapja a Nemzeti Választási Bizottság delegáltja volt évekig, édesanyja pedig Habony Árpád első médiacégeinek megalapításában segédkezett.

Sárhegyi István nagy Csillagok háborúja rajongó, de a Jedi lovagokon kívül korábban sosem érdekelte a világűr. A tőzsde, a befektetési alapok viszont annál inkább, ezért alapvetően közgazdásznak készült. Csak hát jogász családba született, a hagyományt pedig a szülei nyomására nem szakíthatta meg, így az ELTE Jogi Karán kötött ki. Ott találkozott először az űrjoggal, ami Amerikában létező fogalom, Magyarországon viszont egyáltalán nem.

„Nemzetközi jog szigorlat előtt felhívtam a barátomat, hogy mégis minek tanulunk ilyen marhaságokat, mint az űrjog? Hozzáteszem, ez nagyjából hat oldalt tett ki a 800 oldalas tankönyvben, de akkor sem láttam semmi értelmét. Teljesen ki voltam akadva” – mesélte a Szabad Európának a magát űrjogászként hirdető Sárhegyi István.

Szerencsés csillagzat

A fiatal joghallgatót még az egyetem befejezése előtt gyakornokként megtalálta egy lehetőség. Az egyik kollégája felajánlotta neki, hogy elmehetne helyette egy ösztöndíjjal három hónapra a Nemzetközi Űregyetemre.

„Mondtam neki, hogy haver nagyon sok Star Warst nézhettél, vagy nem tudom mi ment az agyadra, de ilyen nem létezik” – emlékezett vissza akkori kételyeire a fiatal szakember a Szabad Európa podcastjában. Aztán kiderült, hogy az International Space University nagyon is létezik. A kollégája végül maga helyett Istvánt ajánlotta be az Európai Űrügynökség ösztöndíjára. A joghallgatónak az Erasmus kimaradt a diákéveiből, így végül igent mondott a lehetőségre, mert hajtotta a kíváncsiság és a „miért ne”.

A Space-X vajon mi, Elon Musk vajon ki?

Sárhegyi István élete a Nemzetközi Űregyetemmel változott meg. Ahogy a Szabad Európának fogalmazott, a három hónapos képzés alatt interdiszciplináris oktatást kapott, ami azt jelenti, hogy több tudományterület alapjait kellett elsajátítania ahhoz, hogy sikerrel elvégezhesse az űrtanulmányait.

A történelmen és a biológián keresztül a fizikáig terjedt az órarend. Megtanították neki még a modern orvostudomány alapjait is, persze csak azokra a részekre fókuszálva, amelyek az űrtudományhoz szerveszesen és szorosan kapcsolódnak.

Mi a Nemzetközi Űregyetem?
A Nemzetközi Űregyetemet (International Space University) a világűr felfedezésére, kutatásának elősegítésére és az űripar fejlesztésére hozták létre még 1987-ben. Az egyetem egy vagy kétéves űrkutatási felsőfokú diplomai tanulmányokat is kínál az egész világon.

A fiatal jogász-közgazdász az írországi Corkban végezte el az Űregyetem három hónapos programját, ahol a kurzus végén 40 emberrel közös projektet dolgoztak ki.

„Az ír kormány megbízta az Nemzetközi Űregyetemet, hogy dolgozzunk ki nekik egy tervet arra, hogy hogyan tudja Írország felfejleszteni az űrprogramját. Milyen mérföldkövek kellenek ahhoz, hogy egy normális nemzetstratégiai programja legyen Írországnak ahhoz, hogy növelje a jelenlétét az űriparban”

– mesélte Sárhegyi István, aki társaival végül nem csak Írországnak, hanem több államnak is – köztük Magyarországnak is – elkészítették a stratégiai tervét az űr meghódítására.

Még ugyanabban az évben az egyetem delegáltjaként 2017-ben részt vett a Világűr Kongresszuson, ahol a Tesla és a Space-X atyja, Elon Musk tartott előadást háromezer ember előtt.

“Hogy őszinte legyek, én semmit nem tudtam erről a fickóról. Annyit tudtam, hogy a Tesla-t csinálja. De a Space-X-ről is csak néhány héttel azelőtt az Űregyetemen hallottam. Nem voltam nagy rajongója, annak ellenére, hogy ott verték egymást az emberek az előadása alatt, mint egy Beatles koncerten, csak nem tini lányok, hanem fiúk. Ütötték-verték egymást, csak hogy közelebb kerüljenek a nagymesterhez”

– emlékezett vissza Sárhegyi István a Szabad Európának adott mélyinterjújában. Végülis Elon Musk előadása tette fel a pontot az i-re, és miatta kezdett el hinni abban, hogy Magyarországon is ezzel kell foglalkoznia. Azt gondolta: ha a világ ebbe az irányba megy, akkor a magyarok sem maradhatnak ki belőle.

A miniszteri űrbiztos találkozása az űrjogásszal

2017-ben az űrkutatás a Fejlesztési Minisztériumhoz tartozott. Sárhegyi István hiába bombázta ötleteivel és javaslataival a tárcát, nem voltak vevők az elképzeléseire. 2018-ban azonban a minisztérium megszűnt, feladatait és területeit a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium vette át. Egy terület kivételével: az űr a Külgazdasági és Külügyminisztérium fennhatósága alá került, ahol már önálló miniszteri biztost kapott a terület – magyarázta Sárhegyi István.

“2018-ban az űrnek kifejezetten erős pozíciója lett Ferenc Orsolya miniszteri űrbiztos személyében, aki agilis és nagyon jól tolja ennek a témának a szekerét.”

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Űrtevékenységért Felelős Főosztályán alig tucatnyian dolgoznak, de a miniszteri űrbiztos asszony elképzelései egybevágtak Sárhegyi István javaslataival.

“Amikor először találkoztam Ferencz Orsolyával, már akkor láttam benne a víziót. Az övé egy kicsit államibb, az enyém inkább piaci jellegű volt, de ez nem okozott problémát. Nagyon szimpatikus volt, már az elején megértettük egymást” – idézte fel a lassan három évvel ezelőtti szakmai ismerkedésüket.

Űrbe lőtt milliárdok

A Nemzeti Űrstratégia kidolgozása nem csak egy iparág, hanem egy egész ökoszisztémát ölel fel: az ipart, a kutatást és az oktatást. Sárhegyi István szerint a stratégia kidolgozása előtt felesleges lett volna milliárdokat önteni a magyar űrszektorba, mert az idáig gyakorlatilag nem létezett, és az azt kiszolgáló iparág sem. Meglátása szerint így nem lehetett volna jól és eredményesen elkölteni az erre szánt pénzt. Az azóta eltelt időszakban nagyot változott a helyzet és a szakember szerint idén Magyarország kormányzati szinten már 9 milliárd forintot különített el az űrszektorra, ami még a visegrádi országokéhoz képest is minimális, de mindenképpen előremutató.

A nagy állami zászlóshajó projektek közül kettőt említett:

  • A kormány tervei szerint újra magyar űrhajóst vinnének az űrbe 2024-25 környékén.
  • 2024-ben pályára állítanák az első magyar úgynevezett geostacionárius műholdat.

Sárhegyi István szerint a magyar űrhajós kutatási, a műhold fellövése pedig ipari csúcs lehetne Magyarország számára. Az űrhajós-projekthez azonban az oroszok segítségére van szükség.

„Az oroszokkal már folynak a tárgyalások. Az persze mindig téma, hogy miért az oroszokkal barátkozunk ebben a témában, de ez nem putyini kérdés” – magyarázta az űrjogász, aki szerint az Interkozmosszal nem csak Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós miatt vannak jó kapcsolatai Magyarországnak, hanem azért is, mert Oroszországon kívül ma egyetlen ügynökség sem képes embert juttatni a világűrbe. Sárhegyi István szerint így a 2024-re kitűzött cél megvalósulásának az esélye óriási.

A NER is világkörüli pályára áll

A magyar kormány 2024-ben az Antenna Hungária, a 4iG Nyrt. és Sárhegyi István cégéből létrehozott konzorciummal, a CarpathiaSat Zrt.-vel juttatná geostacionárius pályára az első hazai kereskedelmi műholdat, amely kormányzati és tudományos-kutatási feladatokat is ellátna.

"Az, hogy a szüleimnek milyen kapcsolatai vannak, illetve, hogy ők mit csinálnak, az az ő dolguk. Én egy önálló személy vagyok. Támogatnak, természetesen mindenben, mert a gyermekük vagyok"

A több tízmilliárdos projektben a korábban Mészáros Lőrinccel is nagyban üzletelő Jászai Gellért is benne van. Jászai Gellért neve onnan is ismerős lehet, hogy közbeszerzésekből ő hizlalta fel a 4iG-t, és korábban Mészáros Lőrinc jobbkeze volt.

A CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt.-ben, amely ötmillió forint jegyzett tőkével és 365 millió forint tőketartalékkal jött létre, 51 százalékos többségi tulajdoni hányaddal és döntéshozatali befolyással rendelkezik a 4iG. A magyar állam az Antenna Hungária Zrt.-n keresztül 44 százalékos, míg a New Space Industries Zrt. pedig öt százalékos tulajdoni részhez jutott.

Ez utóbbi, a New Space Industries Zrt. tulajdonosa a most 27 éves Sárhegyi István, űrjogász. A fiatal szakember azt mondta a Szabad Európának: a tudása és a nemzetközi kapcsolatai révén került be ebbe a projektbe. Illetve ő volt az, aki évekkel ezelőtt felfedezett egy piaci rést.

„Az 1980-as években az ITU, amely az ENSZ egyik szervezete, adott Magyarországnak egy 36 ezer kilométerre lévő pályaszakaszt az űrben. Ez az úgynevezett Nyugati 4-es pályán van. De ezt igazából Magyarország, a Horn-kormány ideje alatt kiárusította. Nem eladtuk, bérbe adtuk. Egy izraeli magáncégnek. Ezt a szerződést utána egyébként a Gyurcsány-kormány kötötte meg 2004-ben 20 évre. Innentől kezdve 2024-től szabadul fel ez a pályapozíció, amit mi, a CarpathiaSat-tal szeretnénk hasznosítani"

– magyarázta Sárhegyi István, aki lapunknak azt is elmondta: nemrég egy másik cégén keresztül bevásárolta magát a Pille világhírű sugárzásmérőt gyártó cégbe.

A végtelenbe és tovább

Sárhegyi István, a fiatal űrtechnológiában utazó üzletember szülei szorosan kötődnek a Fidesz-kormányhoz. Az édesanyja Bártfai Beatrix ügyvédként az államnak és korábban Habony Árpádnak is dolgozott. Évekkel ezelőtt részt vett az Orbán Viktor háttérembereként ismert Habony médiacégeinek az alapításában is. Édesapja Sárhegyi Zoltán jogász, aki évekig a Fidesz delegáltja volt a Nemzeti Választási Bizottságban.

A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda százmilliós megbízásokat nyert el különféle állami szereplőktől, de a szülők más cégei is kaptak állami megbízásokat 2010 után.

Habony Árpád a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodát bérelte fel az azóta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak ajándékozott Modern Media Group Kft. megalapítására.

A Sárhegyi és Társa Ügyvédi Irodát bízták meg a sukorói telekcsere ügylettel kapcsolatban az állam képviseletében. A hazai és nemzetközi bíróságot is megjárt perben a magyar állam csaknem kétmilliárd forintos keretszerződést kötött Sárhegyiékkel és a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Irodával.

A különböző közbeszerzéseken is sikeresen pályázott és nyert az édesapja nevét viselő iroda. 2015-ben 96 millió forintért szerződtek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel jogi szolgáltatások nyújtására. A kaszinókoncessziós szerződéseket is ők készítették elő a minisztériumnak 48,8 millió forintért, de még ugyanebben az évben 120 millióért dolgoztak a GSM-R mobil kommunikációs projekt szerződésein

Sárhegyi István édesapjának ügyvédi irodája pedig több olyan intézmény támogatói között is felbukkan, amelyek előszeretettel hivatkoznak arra, hogy magánadományokból tartják fenn magukat. Az ügyvédi iroda támogatja például a Békemeneteket is szervező CÖF-öt, és a Jösz-t (Joghallgatók Önképző Szervezete).

A magyar Elon Musk

A fiatal űrjogász két évig dolgozott azon, hogy feltárja a jogi környezetet, és kiderítse mikor jár le a magyar műholdpálya Izraelnek bérbeadott szerződése. Sárhegyi István azt is elmondta: a szülei mindig, mindenben támogatták, de keményen megdolgozott a sikeréért.

„Az, hogy a szüleimnek milyen kapcsolatai vannak, illetve, hogy ők mit csinálnak, az az ő dolguk. Én egy önálló személy vagyok. Támogatnak, természetesen mindenben, mert a gyermekük vagyok. Igazából nem fognak vissza, bármilyen őrült ötleteim is vannak, de még egyszer elmondom: az, hogy ők mit csinálnak egyébként, mit dolgoznak, kiknek és hogyan, az az ő dolguk” – magyarázta a szakember, aki ennek ellenére jogászként maga is aktív munkatársa a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Irodának.​ „A függetlenség nem azt jelenti, hogy megtagadom a szüleimet. Nem azt jelenti, hogy soha nem beszélgetek velük, és azt sem, hogy ne lennék például munkakapcsolatba velük. De az, amit az űrszektorban csinálok, az az ügyvédi irodai működésüktől független” - magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy akkor is idáig jutott volna 27 évesen az űrbizniszben, ha a szülei nem állnának ilyen közel a tűzhöz, azt válaszolta:

„Miért? Elon Musk huszonvalahány évesen hogyan győzött meg befektetőket, hogy vásárolják fel a startupjait? Végül 100 millió dollárokat keresett rajta. Vagy hogyan győzte meg a világot arról, hogy a Tesla egy jó kocsi? Ez nem korfüggő, hogy kinek, mit hisznek el. Nekem ebben kőkemény munkám van, hogy idáig jutottam és remélem, hogy az interjú során az a kép kialakult rólam, hogy azért szakmailag egy felkészült személy vagyok. Nekem célom az, hogy ezt a szektort az égig emeljük”.

A Sárhegyi Istvánnal készült interjúnkat 2021. 02.06-án szombaton hallgathatják meg a Szelfiben, a Szabad Európa podcastsorozatában.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa, senior oknyomozó újságírója. 17 éve dolgozik a médiában, ebből 10 évet a legnagyobb televíziók; RTL Klub, Tv2, Hír TV, MTV hír - és hírháttér műsorainál, mint riporter, szerkesztő illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth Rádió és a Rádió C munkatársa volt.

XS
SM
MD
LG