Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Nevetséges összeget kapunk” – Petíciót indítottak a rokonaikat otthon ápolók


Gál Ottóné 34 éves gyermekét ápolja salgótarjáni otthonukban 2018. szeptember 27-én (képünk illusztráció)
Gál Ottóné 34 éves gyermekét ápolja salgótarjáni otthonukban 2018. szeptember 27-én (képünk illusztráció)

Azok, akik akár napi 24 órában súlyosan beteg vagy fogyatékos hozzátartozójukról gondoskodnak, 40–74 ezer forint havi ápolási díjat kapnak rokonuk állapotától függően. Ez szerintük nagyon kevés, miközben minden drágul, például csak a pelenka egy hónapra harmincezer forint, amióta csökkent a támogatása. Akik meghalt testvérük gyermekét ápolják, egy fillért sem kapnak, csak egyenes ágon jár az ápolási díj. Petíciót indítottak, hogy legalább a minimálbérrel ismerjék el fizikai és lelki kihívásokkal teli munkájukat.

Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár a címzettje annak a petíciónak, amelyet annak érdekében indítottak a rokonaikat otthon ápolók, hogy az ápolási díj legalább a mindenkori minimálbér szintjére emelkedjen, nyugdíj mellett is lehessen ápolási díjban részesülni, és az ezzel töltött éveket pedig ne szolgálati időnek, hanem munkaviszonynak számolják el.

Zsuzsanna

Zsuzsanna 48 éves, 17 éve ápolja otthon 84 éves édesanyját, akinek fél oldala lebénult, súlyosan fogyatékos, mozgásában korlátozott. Pár lépést tud csak megtenni, azt is segítséggel. Fürdetni, pelenkázni és etetni kell. A legmagasabb ápolási díjat, 74 ezer forintot kap azért havonta, hogy lényegében 24 órában gondoskodik édesanyjáról, aki demenciában is szenved, ezért éjszaka is figyelni kell rá, ha felébred. Ebben kutyájuk segít neki, felébreszti, ha felkel az édesanyja.

Anyja nyugdíjának nagy része elmegy gyógyszerre, pelenkára, rezsire, élelemre már kevesebb jut, nagyon be kell osztania a pénzüket. Új ruha vagy fodrász már nem fér bele. A pelenka támogatása például jelentősen csökkent tavaly, háromezer helyett harmincezres költséget jelent havonta.

„74 ezer forint egy hónapra, az semmi pénz, pláne úgy, hogy tényleg egész nap, sőt még éjszaka is figyelni kell rá” – fogalmazott.

Idősek otthona több okból sem jöhet szóba. Édesanyja, amikor még tiszta mentális állapotban volt, azt kérte tőle, hogy ne adja otthonba. Most már ki sem tudná fizetni, és nem is biztos, hogy fogadnák, annyira sok gondoskodást igényel. Anyja nyugdíján felül még nagyjából havi kétszázezerbe kerülne, de ha nem fizet többmilliós beugrót, akkor többéves várólista van, legalábbis így tudja, de ezen nem is gondolkozik, mert megbeszélték, hogy otthon fogja ápolni.

Nyugdíja valószínűleg a megélhetéshez is kevés lesz, mert nagyon hosszú ideig csak az otthon ápolás után levont minimális járulékot számítják bele, közben pedig lényegében rámegy az élete anyja ápolására.

Éva

Éva 59 éves, 2015 januárja óta ápolja otthon 79 éves édesanyját Csepelen. Először az alapszintű összeget kapta, néhány éve, ahogy anyja állapota romlott, megkapta a középső, emelt díjat, ami most nettó 61 ezer forint. Szerinte ez nevetséges összeg. Ha nem lennének gyerekei, nem jönnének ki anyja 160 ezres nyugdíjából és az ápolási díjból.

Fürdetni kell, a vécén is segítségre szorul, nem demens, etetni még nem kell, de ezen kívül semmi mást nem tud elvégezni egyedül. Mozogni nagyon nehéz vele, sokszor elesett, nem hagyhatja magára, pedig dolgozhatna négy órában, de anyja állapota ezt nem teszi lehetővé.

A rezsi ötven-hatvanezer, plusz a gyógyszerek és egyéb kiadások, élelmiszerre már nagyon kevés marad, muszáj beosztással élniük. Fogalma sincs, hogy boldogulnának, ha nem kapnának segítséget gyerekeitől és a párjától.

Azt szeretnék elérni, hogy megkapják a minimálbért otthon ápolási díjként, ahogy a gyerekeiket gondozók is megkapták. Ez nagyon nagy segítség lenne. Nem érti, hogy akik nem a gyereküket ápolják, azoknak miért nem emelték fel a pénzét, pedig a munka ugyanaz. Harminc-negyvenezren vannak. Írt a Belügyminisztériumnak, azt a választ kapta, hogy nekik azért nem emeltek, mert ha meghal az ápolt rokonuk, könnyebben vissza tudnak térni dolgozni, mint azok, akik a gyereküket gondozzák otthon. Ezt a magyarázatot nem tudja elfogadni. Mondjuk 62 évesen ki fogja alkalmazni őt? Nem akarja bántani a gyermeküket otthon ápolókat, de ők fiatalabban kerülhetnek vissza dolgozni. A másik kérdés, hogy addig hogyan tudnak megélni, nem az, hogy utána mi lesz, kinek könnyebb vagy nehezebb visszatérni dolgozni.

Edit

Edit 62 éves, négy éve vette észre 71 éves férjén, hogy demenciás tüneteket produkál, de mivel nagyon sok más betegsége is volt, a neurológus nem nagyon foglalkozott ezzel. Elkezdtek súlyosbodni a problémák, éjjel elment otthonról, sokszor elesett, ezt nagyjából fél évig bírta, kénytelen volt férje otthoni ápolásába kezdeni. November óta tart, a legalacsonyabb ápolási díjat kapja, negyvenegyezer forintot.

Vállalkozásukat megszüntették, férje 184 ezer forint nyugdíjat kap 52 év szolgálati idő után. Ez egészül ki a negyvenezres ápolási díjjal, ebből élnek. Edit szerint ha nem lenne megtakarításuk, nagy bajban lennének. Így szerencsére nem éheznek, de nagyon meg kell gondolnia a kiadásokat.

2018-ban a gyermeküket otthon ápolók kiharcolták, hogy megkapják a minimálbért. Ennek a nettója 208 ezer forint, mert a bruttó ápolási díjból tíz százalék járulékot vonnak le. Ők gyakorlatilag ugyanazt a munkát végzik, többnyire 24 órában ápolják hozzátartozójukat. Nagyon sérelmezik ezt a helyzetet. A kezdeményezést és a petíciót Edit indította három hónapja, nem is maga miatt, hanem azért, mert látja, hogy mások még náluk is sokkal rosszabb körülmények között élnek a nagyon alacsony ápolási díj miatt.

Most tízezer körül van a petíciót aláírók száma. A cél ötvenezer, mert annak idején a gyermekesek negyvenezret gyűjtöttek. Ők körülbelül tízezren vannak, a többiek, akik felnőtt, idős hozzátartozójukat ápolják, harmincezer körül. A beteg rokon ápolása nagyon sok erőt kivesz belőlük, kevesen tudnak az ügyükkel foglalkozni, és nem is nagyon akarnak, annyira meg vannak már keseredve, ezért vállalta magára a kezdeményezést. Nem nyugszik bele, hogy olyan kevés pénzt kapnak a nagyon nehéz, olykor valóban 24 órás munkájukért, amiből lehetetlen megélni.

Olyanok is vannak, akik nem egyenes ági rokont ápolnak, hanem meghalt testvérük gyermekét, unokaöccsöt, unokahúgot gondoznak otthon.

„Ők például egy büdös vasat sem kapnak. Ezért is próbálunk harcolni, hogy ők is kerüljenek be ebbe a körbe, mert igenis ők is megérdemlik, hogy egy kicsit könnyebb legyen az életük” – fogalmazott Edit.

Mindenkinek írt már levelet, a miniszterelnöknek, a pártoknak, a Belügyminisztériumnak is. Utóbbi helyről érkezett válasz, ami szerinte lerázós duma volt, örüljenek az évi ötszázalékos emelésnek. A gyermekesek ápolási díjának, a gyodnak a minimálbérre emelését azzal indokolták, hogy ők később nehezebben térnek vissza a munka világába. „Ez baromság” – mondja Edit. Éppen fordítva igaz szerinte: a fiatalabbak mindig könnyebben találnak munkát, mint az ötven-hatvan évesek. Látszik, hogy fogalmuk sincs az egész helyzetről” – tette hozzá.

Egy másik jelentős problémája az otthon ápolást végzőknek, hogy ez alatt az idő alatt – mivel nagyon kevés ápolási díjat kapnak – a nyugdíjukon is meglátszódik majd, vagyis nemcsak most nyomoroghatnak rokonuk ápolása közben, hanem majd azt követően is, nyugdíjas éveikben – mondja Edit.

Nagyon kevesen aktívak közülük, akik teljesen kilátástalan helyzetben vannak, azok már annyira magukba vannak fordulva, hogy képtelenek kiállni magukért, nem is lehet tőlük ezt elvárni, ezért állt a kezdeményezés élére. Ha sikerrel is járnak, őt ez már nem fogja érinteni, a gyermekeseknek is hét évig tartott, mire kiharcolták a minimálbért, csak azért próbál segíteni, hogy a többi szerencsétlen, siralmas, borzalmas” helyzetben lévő sorstársának jobb legyen.

  • 16x9 Image

    Kertész Ádám

    Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
    Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.

XS
SM
MD
LG