Húsznál is több Nobel-díjas írt alá egy levelet, amelyben több száz belarusz politikai fogoly, köztük a 2022-es Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki szabadon bocsátását kérik a minszki hatóságoktól.
A 27 korábbi díjazott, köztük Szvetlana Alekszijevics 2015-ös irodalmi Nobel-díjas író és Dmitrij Muratov 2021-es Nobel-békedíjas független orosz újságíró levelében megemlíti, hogy több mint ötvenezer belarusz vált „politikai elnyomás” áldozatává, amióta a tekintélyelvű Aljakszandr Lukasenka kihirdette saját győzelmét a Nyugat és az ellenzéki politikusok szerint elcsalt elnökválasztáson.
Ehhez kapcsolódóan: Bohózatnak minősítette az ellenzék a belarusz parlamenti választást
Több százezer állampolgár kényszerült elhagyni az országot, és ezreket kínoztak meg – tették hozzá.
„Köztük van több száz újságíró, professzor, oktató, orvos, zenész, munkás és diák, közéleti személyiség és jogvédő, ahogy a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki” – áll a március 20-án közzétett levélben.
„Az elmúlt évtizedekben Európa sehol nem tapasztalt olyan mértékű, politikai elnyomáshoz kapcsolódó humanitárius katasztrófát egy főre vetítve, mint Belaruszban” – folytatódik a levél, hozzátéve, hogy minden EU-tagország, különösen a szomszédos Lengyelország „azonnali intézkedéseket tesz a brutális elnyomás megállítására Belaruszban, és fokozza a nyomást az összes politikai fogoly szabadon bocsátása érdekében”.
Az országot 1994 óta vaskézzel irányító Lukasenka nem hajlandó tárgyalni az ellenzékkel, amelynek vezetői nagyrészt börtönben vannak vagy az ország elhagyására kényszerültek.
Március 21-ig Belaruszban 1411 bebörtönzött személyt ismertek el politikai fogolynak az emberi jogi szervezetek, de a politikai indíttatásból őrizetben tartott belarusz férfiak és nők valós száma ennél vélhetően sokkal magasabb.
Ehhez kapcsolódóan: Nagyüzem a belarusz bíróságokon – szakszervezeti vezetők és Nobel-díjas aktivista a vádlottak padján
A Nyugat nem hajlandó elismerni Lukasenkát Belarusz törvényes vezetőjének, és válaszul több hullámban vetett ki szankciókat a kormány és más szervezetek tisztviselői ellen, akiket azzal vádolnak, hogy segítették az ellenvélemények elhallgattatását és a megtorlást, sőt hasznot húztak belőle.
Ennek ellenére a Nobel-díjasok felszólították „a politikusokat, véleményvezéreket és minden jóindulatú embert, hogy támogassák a belarusz politikai foglyok szabadon bocsátásáért folytatott civil kampányunkat”.
„Az európai országok kereskedelmi érdekei nem írhatják felül a nemzetbiztonságukat és kötelességüket a Belaruszban áldozattá váló ártatlan emberek megmentésében, akárcsak a súlyos diszkriminációnak kitett nemzeti kisebbségek jogainak védelmében” – áll a levélben.
„Több ezer ártatlan ember élete függ az önök álláspontjától és – ami még fontosabb – tetteitől” – teszik hozzá.
