Bohózatnak minősítette az ellenzék a belarusz parlamenti választást
Aljakszandr Lukasenka leadja a szavazatát Minszkben 2024. február 25-én
Betöltötték a minszki parlamenti alsóház mind a száztíz képviselői helyét az előző napi, szigorúan ellenőrzött választás nyomán, amelynek kapcsán az Egyesült Államok csalást és a félelem légkörét emlegette.
A vasárnapi szavazást – amelyet a mára jóformán teljesen ellehetetlenített ellenzék bojkottált – erős biztonsági intézkedések közepette rendezték meg az Aljakszandr Lukasenka által már 1994 óta vaskézzel irányított országban.
A választási bizottság tájékoztatása alapján a részvétel csaknem 74 százalékos volt. Bizonyos jelentések szerint sokakat akaratuk ellenére, megfélemlítéssel kényszerítettek az urnához.
Mindössze négy – a kormány politikáját támogató – pártot jegyeztek be a hatóságok, körülbelül tucatnyi másiktól megtagadták a regisztrációt.
A választás bojkottját sürgette Szvjatlana Cihanouszkaja száműzetésben élő belarusz ellenzéki vezető, akit széles körben a 2020-as elcsalt elnökválasztás valódi győztesének tartanak.
„Nincsenek olyan emberek a szavazólapon, akik valódi változást kínálnának, mivel a rezsim csakis a maga számára kényelmes bábokat enged részt venni” – mondta Litvániából küldött videóüzenetében.
„Ezért ezen értelmetlen bohózat bojkottjára szólítunk fel” – tette hozzá.
Az amerikai külügyminisztérium is elítélte a volt szovjet tagköztársaságban megtartott „álválasztást”, sürgetve a politikai ellenfelek elnyomásának beszüntetését.
„A választásra a félelem légkörében került sor, amelyben semmilyen eljárás nem volt demokratikusnak nevezhető. A rezsim továbbra is több mint 1400 politikai foglyot tart fogva. Minden egyes független politikai szereplő vagy rács mögött van, vagy száműzetésben. Mindegyik független politikai párttól megtagadták a regisztrációt” – sorolták a kiadott közleményben.
„Az Egyesült Államok ismét az elnyomás beszüntetésére, a politikai foglyok mindegyikének szabadon bocsátására és a nyitott párbeszéd megkezdésére szólítja fel a Lukasenka-rezsimet” – írták.
Ez volt az első választás a 2020-as elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka megszerezte jelenleg is tartó, hatodik mandátumát. A csalások miatt akkor kirobbant tömegtüntetések során mintegy 35 ezer embert vettek őrizetbe.
A legalábbis kétséges legitimitású államfő vasárnap, voksának leadását követően arról számolt be, hogy 2025-ben is indulni kíván a posztért.
„Mondják meg (a száműzetésben lévő ellenzéknek), hogy indulni fogok” – üzente az állami média tudósítása szerint.
Az illetékes szervek adatai szerint rekordot döntött a február 20-án megkezdett korai szavazásban részt vevők száma, a regisztrált szavazók közel 48 százaléka már február 24-ig leadta a voksát. Az ellenzék úgy véli, hogy a korai szavazást a hatóságok az eredmények meghamisítására használják, ekkor ugyanis öt napig gyakorlatilag azt csinálnak az urnákkal, amit akarnak.
Lukasenka és Putyin üldözöttjei a politikai elnyomás áldozataira emlékeztek
1/11A Belarusz Népköztársaság fehér-vörös-fehér zászlaját viselő nő gyertyát helyez el a litvániai Vilnius városházájának lépcsőjén október 29-én. Összesen százharminckét gyertyát gyújtottak meg az 1937. október 29–30-án kivégzett belarusz értelmiségiek, költők, politikusok, művészek és tudósok emlékére
Litvániában és Oroszországban is megemlékezésekre került sor a politikai elnyomás áldozatainak emléknapja alkalmából, beleértve azokat is, akiket Sztálin alatt végeztek ki. A litván fővárosban belarusz száműzöttek, Moszkvában diplomaták és a betiltott Memorial jogvédő csoport tartott megemlékezést.
2/11A litvániai ünnepélyes megemlékezés résztvevői 2023. október 29-én. A belarusz értelmiség üldözése Joszif Sztálin szovjet diktátor elnyomó politikájának része volt. Az 1937. október 29–30-án történt gyilkosságok a kivégzett költők éjszakája (ночь расстрелянных поэтов) néven váltak ismertté
Litvániában és Oroszországban is megemlékezésekre került sor a politikai elnyomás áldozatainak emléknapja alkalmából, beleértve azokat is, akiket Sztálin alatt végeztek ki. A litván fővárosban belarusz száműzöttek, Moszkvában diplomaták és a betiltott Memorial jogvédő csoport tartott megemlékezést.
3/11A kivégzett költők verseit olvassák fel Vilniusban, miközben belarusz száműzöttek lengetik a fehér-vörös-fehér zászlót, amely a politikai aktivisták jelképévé vált, miután Belarusz 1991-ben elnyerte függetlenségét. A zászlót egy 1995-ös népszavazást követően lecserélték, de 2020–21-ben a kormányellenes tüntetők újra használni kezdték az Alekszandr Lukasenka elleni megmozdulásokon. A zászlót kitűző tüntetőket letartóztatták
Litvániában és Oroszországban is megemlékezésekre került sor a politikai elnyomás áldozatainak emléknapja alkalmából, beleértve azokat is, akiket Sztálin alatt végeztek ki. A litván fővárosban belarusz száműzöttek, Moszkvában diplomaták és a betiltott Memorial jogvédő csoport tartott megemlékezést.
4/11Egy gyermek nézi a litván fővárosban tartott megemlékezést. Vilnius lett az otthona több ezer belarusznak, akik a Lukasenka által a 2020-as, széles körben manipuláltnak tartott elnökválasztáson aratott győzelmet követően kirobbant tüntetések erőszakos leverése után hagyták el az országot
Litvániában és Oroszországban is megemlékezésekre került sor a politikai elnyomás áldozatainak emléknapja alkalmából, beleértve azokat is, akiket Sztálin alatt végeztek ki. A litván fővárosban belarusz száműzöttek, Moszkvában diplomaták és a betiltott Memorial jogvédő csoport tartott megemlékezést.
5/11Egy plakát Juli Taubin költőről, aki huszonhat éves volt, amikor a sztálini tisztogatások során kivégezték. A szovjet állam több millió szovjet állampolgárt ölt meg, kínzott meg, börtönzött be vagy száműzött
Litvániában és Oroszországban is megemlékezésekre került sor a politikai elnyomás áldozatainak emléknapja alkalmából, beleértve azokat is, akiket Sztálin alatt végeztek ki. A litván fővárosban belarusz száműzöttek, Moszkvában diplomaták és a betiltott Memorial jogvédő csoport tartott megemlékezést.
6/11Belarusz száműzöttek a vilniusi megemlékezésen
Litvániában és Oroszországban is megemlékezésekre került sor a politikai elnyomás áldozatainak emléknapja alkalmából, beleértve azokat is, akiket Sztálin alatt végeztek ki. A litván fővárosban belarusz száműzöttek, Moszkvában diplomaták és a betiltott Memorial jogvédő csoport tartott megemlékezést.
7/11Egy másik plakáton a szintén kivégzett Jurka Ljavonnü költő képmása látható
Litvániában és Oroszországban is megemlékezésekre került sor a politikai elnyomás áldozatainak emléknapja alkalmából, beleértve azokat is, akiket Sztálin alatt végeztek ki. A litván fővárosban belarusz száműzöttek, Moszkvában diplomaták és a betiltott Memorial jogvédő csoport tartott megemlékezést.
8/11Miközben a Litvániába menekült belaruszok gyertyát gyújtottak Vilniusban, október 29-én Oroszországban is megemlékeztek a szovjet elnyomás áldozatairól. Az eseményt a Nobel-békedíjas, hazájában 2021 óta betiltott Memorial jogvédő csoport szervezte. A Memorial jogvédő szervezet 2014-ben, a nemzetközi Memorial pedig 2016-ban került fel az Oroszországban külföldi ügynökként nyilvántartott nonprofit szervezetek listájára
Litvániában és Oroszországban is megemlékezésekre került sor a politikai elnyomás áldozatainak emléknapja alkalmából, beleértve azokat is, akiket Sztálin alatt végeztek ki. A litván fővárosban belarusz száműzöttek, Moszkvában diplomaták és a betiltott Memorial jogvédő csoport tartott megemlékezést.
9/11A diplomáciai képviseletek tagjai virágot visznek Moszkvában a Szövetségi Biztonsági Szolgálat épületének közelében lévő emlékműhöz a politikai elnyomás áldozatainak oroszországi emléknapja előestéjén. Az ünnepséget a Szoloveckij-kő nevű emlékműnél tartották, amely egy gránittömb a Szoloveckij-szigetekről, a szovjet kényszermunkatábor első helyszínéről. Az október 29-i eseményre a Kremlnek a másként gondolkodókkal szembeni kemény fellépése ellenére került sor, több mint húsz hónappal azután, hogy Oroszország teljes körűen megszállta Ukrajnát
Litvániában és Oroszországban is megemlékezésekre került sor a politikai elnyomás áldozatainak emléknapja alkalmából, beleértve azokat is, akiket Sztálin alatt végeztek ki. A litván fővárosban belarusz száműzöttek, Moszkvában diplomaták és a betiltott Memorial jogvédő csoport tartott megemlékezést.
10/11A Memorial oroszországi központú jogvédő társadalmi szervezet szerint két rendőrautó parkolt a Szoloveckij-kő közelében, és csak három vagy annál kevesebb emberből álló csoportokat engedtek át. „Ez a hozzáállás az elnyomás áldozatainak emlékéhez. Nem gyűlhetünk össze háromnál többen, ami az áldozatok emlékének megcsúfolása” – mondta Jan Racsinszkij emberi jogi aktivista
Litvániában és Oroszországban is megemlékezésekre került sor a politikai elnyomás áldozatainak emléknapja alkalmából, beleértve azokat is, akiket Sztálin alatt végeztek ki. A litván fővárosban belarusz száműzöttek, Moszkvában diplomaták és a betiltott Memorial jogvédő csoport tartott megemlékezést.
11/11A megemlékezésen Lynne Tracy, az Egyesült Államok oroszországi nagykövete is jelen volt. A Memorial 2007 óta rendezi meg a Nevek visszatérése nevű rendezvényt, amelynek során felolvassák a Sztálin alatt kivégzettek nevét. „A tömeges gyilkosságok és letartóztatások közepette, bárhol is történjenek, az emlékezés az egyes életek értékére különösen megrendítő” – áll a szervezet online nyilatkozatában
Litvániában és Oroszországban is megemlékezésekre került sor a politikai elnyomás áldozatainak emléknapja alkalmából, beleértve azokat is, akiket Sztálin alatt végeztek ki. A litván fővárosban belarusz száműzöttek, Moszkvában diplomaták és a betiltott Memorial jogvédő csoport tartott megemlékezést.
Previous slide
Next slide
A Vjaszna emberi jogi szervezet arról tájékoztatott, hogy sokakat rákényszerítettek a korai szavazásra, tanárokat, diákokat, katonákat, közszolgálati dolgozókat.
„A hatóságok minden eszközt bevetnek annak biztosítására, hogy olyan eredmény szülessen, amilyet akarnak – a televíziós propagandától a választók korai szavazásra kényszerítéséig” – mutatott rá Pavel Szapelka, a csoport munkatársa.
„Őrizetbe vételek, letartóztatások, házkutatások történnek a szavazás alatt” – tudatta.
Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett államban megerősítették a rendőri jelenlétet az utcákon, illetve a szavazóhelyiségeknél, ahol ráadásul most először eltávolították a függönyöket, a szavazólapot pedig már tilos lefényképezni, ugyanis korábban aktivisták ezzel próbálták elejét venni a csalásnak.
Gyorsreagálású biztonsági egységek alakultak az esetleges rendbontások megfékezésére, de nem történt ilyen.
Lukasenka előző héten mindenféle bizonyíték bemutatása nélkül azt állította, hogy a nyugati országok puccsot terveznek ellene, ezért megkettőzték a fegyveres járőrözést országszerte a „törvény és a rend” fenntartása érdekében.
Idén fordult elő először, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem kapott engedélyt választási megfigyelőmisszió küldésére Belaruszba.
