A 22 éves Krisztina a munkahelyén, a Dnyipropetrovszki terület egyik bányájában 2023. november 17-én
Miután több mint ezer dolgozója szállt be a harcba az orosz invázió ellen, hatalmas létszámhiánytól szenvedett egy kelet-ukrajnai szénbányászati vállalkozás. Úgy oldotta meg a helyzetet, hogy története során először engedett le nőket a tárnába.
Több mint százan éltek az ajánlattal.
„Azért vállaltam ezt a munkát, mert a háború miatt nincs más állás” – vallja be a 22 éves Krisztina.
Öt hónapja dolgozik technikusként 470 méterrel a föld alatt. Azokat a kis elektromos vonatokat szolgálja ki, amelyek több mint négy kilométerre szállítják a munkásokat a liftaknától – onnan, ahol leereszkednek a szénmezőkhöz.
A bánya egy hatalmas torony, több mint hatszáz méterrel a felszín alatt futó aknákkal. Látványosan emelkedik ki a sík tájból és a novemberi szürkeségből.
Vezetői azt kérték a Reuterstől, hogy ne nevezze meg a helyszínt, és tartsa titokban az interjúalanyok vezetéknevét.
Krisztina csak azután döntött úgy, hogy elvállalja a munkát, miután legyőzte a félelmét, és négyéves fiát, Deniszt otthon merte hagyni az édesanyjával. Lakóhelye, Pavlohrad száz kilométerre van a fronttól, de gyakran találják el orosz rakéták.
Ez a háborús üzenet nem az ellenségnek szól – miért írnak a katonák a lövedékekre?
1/11Szeparatisták az ukrajnai Luhanszki terület megszállt részén készülnek feliratos lövedékeket kilőni az ukrán állások felé 2022 márciusában. A gránátokra a „Csatlakozzatok az LNR népi milíciájához!” és „Az oroszok soha nem adják fel” üzenetet írták. Az LNR a Moszkva támogatta ukrajnai szakadár csoport által használt rövidítés, amely magát Luhanszki Népköztársaságnak nevezi
Ukrajnában az ellenségre kilőtt lövedékekre írt szöveg inkább pszichológiai gyakorlat a felgyülemlett feszültség levezetésére, mintsem az ellenségnek szánt üzenet. A közösségi média korában ráadásul a frontvonaltól messze lévők is részt vehetnek a ventilálásban.
2/11Egy ukrán katona lövedéket tölt Bahmut közelében 2023 februárjában. A szöveg: „Boldog szovjet hadsereg napját! Február 23.” Irina Ribakova, az ukrán hadsereg szóvivője a Szabad Európának elmondta, hogy az ilyen üzeneteket – amelyek olvashatatlan darabokra robbannak – nagyrészt a közösségi médiának szánják
Ukrajnában az ellenségre kilőtt lövedékekre írt szöveg inkább pszichológiai gyakorlat a felgyülemlett feszültség levezetésére, mintsem az ellenségnek szánt üzenet. A közösségi média korában ráadásul a frontvonaltól messze lévők is részt vehetnek a ventilálásban.
3/11Egy ukrán katona „Harkivért” feliratú gránátot visz az ukrajnai Donyecki területen 2023 augusztusában. Harkivot a 2022-es invázió óta szinte folyamatosan támadják az oroszok. „Annak valószínűsége, hogy az ellenség elolvassa, alacsony. Ezért fényképezik le és teszik közzé a közösségi oldalakon.” Ribakova szerint „ezek az üzenetek inkább az ukrán társadalomnak, mint az ellenségnek szólnak”
Ukrajnában az ellenségre kilőtt lövedékekre írt szöveg inkább pszichológiai gyakorlat a felgyülemlett feszültség levezetésére, mintsem az ellenségnek szánt üzenet. A közösségi média korában ráadásul a frontvonaltól messze lévők is részt vehetnek a ventilálásban.
4/11Egy ukrán katona készül aláírni egy Akatszija önjáró páncéltörő löveg gránátját a Donyecki területen 2023 júliusában. Ribakova szerint az üzenetküldés egyfajta ventilálás. „Néha ez csak egy átok, amit az ellenségnek címeznek, máskor az emberek halott testvérük nevét írják fel, így próbálnak bosszút állni”
Ukrajnában az ellenségre kilőtt lövedékekre írt szöveg inkább pszichológiai gyakorlat a felgyülemlett feszültség levezetésére, mintsem az ellenségnek szánt üzenet. A közösségi média korában ráadásul a frontvonaltól messze lévők is részt vehetnek a ventilálásban.
5/11Egy ukrán tüzérségi parancsnok november 4-én Donyeck térségében egy gránátot ír alá Valentin Diktar, a 2023 márciusában elesett bajtárs és barát emlékére
Ukrajnában az ellenségre kilőtt lövedékekre írt szöveg inkább pszichológiai gyakorlat a felgyülemlett feszültség levezetésére, mintsem az ellenségnek szánt üzenet. A közösségi média korában ráadásul a frontvonaltól messze lévők is részt vehetnek a ventilálásban.
6/11„Levél Zelenszkij ukrán elnöknek” feliratú tüzérségi lövedék az oroszbarát csapatok egyik állásánál az ukrajnai Donyecki területen 2022 októberében
Ukrajnában az ellenségre kilőtt lövedékekre írt szöveg inkább pszichológiai gyakorlat a felgyülemlett feszültség levezetésére, mintsem az ellenségnek szánt üzenet. A közösségi média korában ráadásul a frontvonaltól messze lévők is részt vehetnek a ventilálásban.
7/11Egy Ukrajna által zsákmányolt orosz rakétavető tüzel a Luhanszki területen lévő Kreminna közelében lévő orosz állások felé júliusban. A rakétavetőre „Da Vinci” feliratot fújtak, amely a márciusban a harcokban elesett egyik ukrán zászlóaljparancsnok hívóneve volt
Ukrajnában az ellenségre kilőtt lövedékekre írt szöveg inkább pszichológiai gyakorlat a felgyülemlett feszültség levezetésére, mintsem az ellenségnek szánt üzenet. A közösségi média korában ráadásul a frontvonaltól messze lévők is részt vehetnek a ventilálásban.
8/11A Kijevbe 2022 októberében becsapódott orosz kamikazedrón szárnyának egyik szárnycsúcsa, amelyen a „Belgorodért” és „Lugért” felirat olvasható. Az oroszországi Belgorodi területet 2023 tavaszán Kreml-ellenes milíciák támadták meg egy Ukrajnából indított betörés során. A Lug utalhat egy belgorodi orosz erőműre, amely egy ukrán csapás során rongálódott meg, vagy a szovjet és náci csapatok közötti második világháborús csata helyszínére
Ukrajnában az ellenségre kilőtt lövedékekre írt szöveg inkább pszichológiai gyakorlat a felgyülemlett feszültség levezetésére, mintsem az ellenségnek szánt üzenet. A közösségi média korában ráadásul a frontvonaltól messze lévők is részt vehetnek a ventilálásban.
9/11Ukrán katonák aláírnak egy gránátot: „Kreminnáért”. A 2022-es orosz invázió kezdete óta heves harcok folynak a kelet-ukrajnai városért. Több ukrán honlap kínálja fel, hogy díj ellenében egyedi üzeneteket ír az orosz állások felé kilövésre szánt lövedékekre. Az egyik oldal azt állítja, hogy 2022-es indulása óta több mint másfél millió dollárt gyűjtött az ukrán hadsereg számára
Ukrajnában az ellenségre kilőtt lövedékekre írt szöveg inkább pszichológiai gyakorlat a felgyülemlett feszültség levezetésére, mintsem az ellenségnek szánt üzenet. A közösségi média korában ráadásul a frontvonaltól messze lévők is részt vehetnek a ventilálásban.
10/11Amerikai zászlóval és „Dicsőség Ukrajnának” felirattal ellátott gránát november 4-én Donyeck térségében. Az adományozók körülbelül kétszáz dollárt fizetnek azért, hogy üzenetüket nagy kaliberű tüzérségi lövedékre írják, és kapjanak egy fényképet a frontvonalról személyre szabott lövedékükről
Ukrajnában az ellenségre kilőtt lövedékekre írt szöveg inkább pszichológiai gyakorlat a felgyülemlett feszültség levezetésére, mintsem az ellenségnek szánt üzenet. A közösségi média korában ráadásul a frontvonaltól messze lévők is részt vehetnek a ventilálásban.
11/11„Bohuszlav lakosai”,„Szeretettel” és „Harkivért”, illetve „A. Kravec hadnagy” szöveg látható a gránátokon 2022 júliusában Harkiv közelében
Ukrajnában az ellenségre kilőtt lövedékekre írt szöveg inkább pszichológiai gyakorlat a felgyülemlett feszültség levezetésére, mintsem az ellenségnek szánt üzenet. A közösségi média korában ráadásul a frontvonaltól messze lévők is részt vehetnek a ventilálásban.
Previous slide
Next slide
A munka érdekes, de nehéz – mondja. Az akkumulátorfedelek súlyosak, a gőz pedig kellemetlen lehet. A fizetés azonban jó, és ő kötelességének érzi, hogy maradjon: tegyen valamit azokért, akik harcolni mentek.
Imádott bátyja ugyanebben a bányában dolgozott. Két héttel az invázió kezdete után csatlakozott a hadsereghez – mondja Krisztina, és hozzáfűzi, hogy nagyon aggódik érte.
„A fiainkat a frontra vitték, most támogatnunk kell őket: nincs más, aki jelenleg a bányában dolgozhatna.”
Az egykor Európában az egyik legnagyobbnak számító ukrán szénipar a Szovjetunió összeomlása után évtizedekig hanyatlott, amikor hirtelen megszűnt a központilag irányított belső piac.
Az Oroszország támogatását élvező milíciák 2014-ben sok, szénben gazdag régiót foglaltak el Kelet-Ukrajnában. A 2022-es invázió után Oroszország még több bányára tette rá a kezét.
A DTEK, a bánya tulajdonosa és Ukrajna legnagyobb magán-energiavállalata arról számolt be, hogy húszezer bányászából csaknem háromezren harcolnak.
Negyvenkettő elesett a bánya és közeli ikercége ezer bevonult bányászából.
Jóllehet a háború előtt már dolgozott néhány nő a bányákban, a kormány megtiltotta, hogy föld alatti munkát végezzenek, mert fizikailag túlságosan megterhelőnek számít. Ez a politika a szovjet korszakból maradt fenn.
A tilalom háborús hatályon kívül helyezése után, jelenleg körülbelül négyszáz nő dolgozik a föld alatt a DTEK bányáiban – igaz, ez mindössze a teljes föld alatti munkaerő 2,5 százaléka.
„Mindent ugyanolyan jól csinálunk, mint a férfiak – kivéve, ha valami nagyon nehéz dologról van szó, amit nem tudunk felemelni” – mondja a 43 éves Natália, aki a vonatokat ellenőrzi technikusként.
Korábban egy elektronikai cikkeket árusító boltban dolgozott, amíg el nem veszítette az állását, amikor az invázió kezdeti sokkját követően több ukrán vállalkozás is bezárt.
Amikor elhatározta, hogy a bányában helyezkedik el, 19 éves fia már egy éve az egyik szomszédos bányában dolgozott.
„Tulajdonképpen én győzködtem arról, hogy ne menjen oda dolgozni” – emlékezik vissza. De azt mondja, most boldogan dolgozik a bányában, és azt tervezi, hogy a háború után is marad.
Ukrajnában nők dolgoznak a szénbányákban
1/11A negyvenhárom éves Natalja és a huszonkét éves Krisztina felkészül a műszakra a Dnyipropetrovszki terület egyik szénbányájában november 17-én. Mintegy ezer férfi – akik korábban ebben a bányában dolgoztak – most a fronton teljesít szolgálatot. Eddig negyvenketten haltak meg közülük. A munkaerőhiánnyal szembesülő bánya történetében először engedte meg, hogy nők is dolgozhassanak a mélyben
Mivel az ukrán férfiak nagy része, így a bányászok is a fronton harcolnak, kénytelenek nők dolgozni az ország szénbányáiban. A közel ötszáz méter mélyen végzett, nehéz fizikai munka komoly megterhelést jelent a női szervezet számára, de sokszor ez az egyetlen megélhetési lehetőség.
2/11Natalja és Krisztina elsétál a férfiöltöző mellett. Krisztina négy hónappal ezelőtt vállalta el a munkát, miután legyőzte aggodalmait, hogy édesanyjával otthon hagyja négyéves kisfiát. Szülővárosa, Pavlohrad száz kilométerre van a fronttól, de gyakran érik orosz rakéták
Mivel az ukrán férfiak nagy része, így a bányászok is a fronton harcolnak, kénytelenek nők dolgozni az ország szénbányáiban. A közel ötszáz méter mélyen végzett, nehéz fizikai munka komoly megterhelést jelent a női szervezet számára, de sokszor ez az egyetlen megélhetési lehetőség.
3/11A négyszázhetven méteres mélységben dolgozó Krisztina a bányavonatok karbantartásáért felel, amelyek négy kilométeren keresztül szállítják a munkásokat az emelőaknától a szénfúrásokig
Mivel az ukrán férfiak nagy része, így a bányászok is a fronton harcolnak, kénytelenek nők dolgozni az ország szénbányáiban. A közel ötszáz méter mélyen végzett, nehéz fizikai munka komoly megterhelést jelent a női szervezet számára, de sokszor ez az egyetlen megélhetési lehetőség.
4/11Egy nő kezeli a bánya liftjét. Ukrajna szénipara, amely egykor Európa egyik legnagyobbja volt, a Szovjetunió összeomlása óta évtizedes hanyatláson ment keresztül
Mivel az ukrán férfiak nagy része, így a bányászok is a fronton harcolnak, kénytelenek nők dolgozni az ország szénbányáiban. A közel ötszáz méter mélyen végzett, nehéz fizikai munka komoly megterhelést jelent a női szervezet számára, de sokszor ez az egyetlen megélhetési lehetőség.
5/11Krisztina a felszerelésére vár, mielőtt lemegy az aknába. Bár voltak kivételek, a szovjet korszak óta többnyire tilos föld alatt dolgozniuk a nőknek, mivel a munka fizikailag túlságosan megterhelő
Mivel az ukrán férfiak nagy része, így a bányászok is a fronton harcolnak, kénytelenek nők dolgozni az ország szénbányáiban. A közel ötszáz méter mélyen végzett, nehéz fizikai munka komoly megterhelést jelent a női szervezet számára, de sokszor ez az egyetlen megélhetési lehetőség.
6/11Egy női bányaipari alkalmazott ellenőrzi a fényszórókat. A tilalom háborús eltörlése után jelenleg mintegy négyszáz nő dolgozik a föld alatt, bár ez a teljes föld alatti munkaerőnek csak a két és fél százaléka. Egy magát megnevezni nem kívánó művezető elmondta, hogy mivel sok bányász meghalt vagy megsebesült, arra számítanak, hogy nők még jóval a háború befejezése után is fognak dolgozni a bányákban
Mivel az ukrán férfiak nagy része, így a bányászok is a fronton harcolnak, kénytelenek nők dolgozni az ország szénbányáiban. A közel ötszáz méter mélyen végzett, nehéz fizikai munka komoly megterhelést jelent a női szervezet számára, de sokszor ez az egyetlen megélhetési lehetőség.
7/11„Itt most csak nők vannak. Nem hagyhatjuk itt mindezt, és nem mehetünk más munkára, cserben hagyva a fiúkat” – mondta Krisztina. A bátyja ugyanebben a bányában dolgozott. Két héttel az orosz invázió kezdete után lépett be a hadseregbe – mesélte Krisztina, hozzátéve, hogy nagyon aggódik érte
Mivel az ukrán férfiak nagy része, így a bányászok is a fronton harcolnak, kénytelenek nők dolgozni az ország szénbányáiban. A közel ötszáz méter mélyen végzett, nehéz fizikai munka komoly megterhelést jelent a női szervezet számára, de sokszor ez az egyetlen megélhetési lehetőség.
8/11Natalja megméri egy vonat akkumulátorának hőmérsékletét. „Régebben egy mosógépeket árusító üzletben dolgoztam. Amikor kitört a háború, az üzlet bezárt. Láttam egy álláshirdetést, és átjöttem a bányába. Elvégeztem egy tanfolyamot, majd itt kezdtem el dolgozni” – mesélte
Mivel az ukrán férfiak nagy része, így a bányászok is a fronton harcolnak, kénytelenek nők dolgozni az ország szénbányáiban. A közel ötszáz méter mélyen végzett, nehéz fizikai munka komoly megterhelést jelent a női szervezet számára, de sokszor ez az egyetlen megélhetési lehetőség.
9/11Natalja munkában a föld mélyén. A bányászok rendszeresen ki vannak téve a levegőben lévő káros szennyező anyagoknak
Mivel az ukrán férfiak nagy része, így a bányászok is a fronton harcolnak, kénytelenek nők dolgozni az ország szénbányáiban. A közel ötszáz méter mélyen végzett, nehéz fizikai munka komoly megterhelést jelent a női szervezet számára, de sokszor ez az egyetlen megélhetési lehetőség.
10/11A két nő aknavonat-akkumulátort cserél. A bányászati környezet befolyásolhatja a mentális egészséget is: szorongást, depressziót, alvászavarokat válthat ki
Mivel az ukrán férfiak nagy része, így a bányászok is a fronton harcolnak, kénytelenek nők dolgozni az ország szénbányáiban. A közel ötszáz méter mélyen végzett, nehéz fizikai munka komoly megterhelést jelent a női szervezet számára, de sokszor ez az egyetlen megélhetési lehetőség.
11/11Natalja és Krisztina kapaszkodik a liftben. „Ez valóban férfiaknak való, nehéz munka – mondta Natalja, majd hozzátette: – Azt hiszem, a jövőben még több nő fog itt dolgozni”
Mivel az ukrán férfiak nagy része, így a bányászok is a fronton harcolnak, kénytelenek nők dolgozni az ország szénbányáiban. A közel ötszáz méter mélyen végzett, nehéz fizikai munka komoly megterhelést jelent a női szervezet számára, de sokszor ez az egyetlen megélhetési lehetőség.
