Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Profit nélküli üzletmenetre állhatnak át a benzinkutak az árkorlátozás miatt


Az autósok örülhetnek, a benzinkutak elbúcsúzhatnak a profittól (Képünk illusztráció)

A benzinkutakra tolta a kormány az üzemanyagok árkorlátozás költségeit, ami elviszi a profitjukat. Olyan nagy az infláció, hogy valamit tenni kellett. Az árkorlátozás kissé fékezheti a fogyasztói árak emelkedését, így kis szerencsével elkerülhető az a forgatókönyv, hogy novemberben hétszázalékos pénzromlásról szóljanak a hírek.

Leginkább a kis- és nagykereskedőket érinti a kormány mai bejelentése, amely szerint legfeljebb 480 forintban rögzítik hétfőtől a 95-ös benzin és az alapdízel literenkénti árát. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb nagykereskedő, a Mol és a benzinkutak fogják kifizetni a kormányzati döntés számláját.

A bejelentés hírére a Mol-részévek árfolyama a Portfolio.hu szerint beszakadt. Az elmúlt órákban 2,6 és 6,3 százalékos mínuszban vannak a legnagyobb magyar olajcég papírjai a Budapesti Értéktőzsdén.

„A beszerzési költséget nem lehet befolyásolni, az adók és járulékok, illetve a jövedéki adó mértékét sem lehet hirtelen módosítani az uniós szabályozás miatt. Csak a kis- és nagykereskedelmi árrést lehet csökkenteni, vagyis ezek a cégek fogják lenyelni az árrögzítés költségeit” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

A szakértő szerint a Molt mint legnagyobb nagykereskedőt és többek között a Shellt, az OMV-t, az Aviát és a Lukoil márkanév alatt futó franchise-benzinkúthálózatokat, továbbá az Auchant érinti az új szabályozás. Virovácz szerint a nagyobb cégeknek ez kevésbé fog fájni, ám a kisebb kúthálózatoknak már komolyabb problémát okozhat.

Szívnak a multik

Ezek azonban nagyrészt külföldi cégek, így a politikai kommunikációban aligha kell védeni őket. Az biztosnak látszik, hogy az olcsó kutakat nagyon mélyen fogja érinteni az üzemanyagárak szabályozott rendszere. Tipikusan ilyen az Auchan és a Lukoil, amelyek olcsó áraikkal vonzották be az autósokat.

„A rögzített árazás miatt viszont nőhet a többi benzinkút forgalma, sőt a határ mentén lévő töltőállomásokon elindulhat a tankolási turizmus is” – fogalmazott Virovácz Péter. A szakértő biztos abban, hogy a kormány nem hasraütésszerűen döntött a 480 forintos árszintről. Kiszámolta, hol van a kis- és nagykereskedők marzsa, mit bír el a rendszer.

„Olyan szintet kellett meghatározni, amellyel biztonságosan fenntartható az üzemanyag-ellátás, nem okoz veszteséget a kereskedőknek. Veszteséggel nem lehet benzint eladni, mert az előbb-utóbb üzemanyaghiányhoz vezethet” – mondta a szakértő.

Virovácz Péter szerint a 480 forintos rögzített és a jelenlegi árszint közötti különbséget a kereskedők profitja jelentheti, akik most minimális haszonnal vagy nyereség nélkül módon értékesíthetik a következő három hónapban az üzemanyagot.

Meg kell állítani az inflációt

A jelenlegi 506–512 forintos átlagárakkal számolva a 480 forintban maximalizált üzemanyagárak összességében hatszázalékos árcsökkenésnek felelnek meg. Ugyanakkor statisztikai szempontból a hivatalos október havi átlag az irányadó, ami 487 és 499 forintot jelent a benzin és a dízel esetében.

A Központi Statisztikai Hivatal fogyasztói kosarában az üzemanyagok hatszázalékos súllyal szerepelnek.

„Azt lehet mondani, hogy a kormányzati döntésnek köszönhetően az inflációs indexet 0,1 százalékponttal csökkentheti az üzemanyag árának befagyasztása. Ez nem tűnik jelentősnek, de talán elég lehet arra, hogy a fogyasztói árak emelkedése ne érje el novemberben a hétszázalékos szintet” – hangsúlyozta Virovácz Péter.

Ahogy beszámoltunk róla, októberben már 6,5 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Rég volt ilyen magas az infláció, a kormánynak valamit tennie kellett ez ellen.

„A nyersolaj árában tapasztalható idei drasztikus áremelkedés begyűrűzik az üzemanyagárakba, így azok világszerte folyamatosan növekednek” – mondta a Szabad Európának Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetikai szakértője.

Hortay szerint a kedvezőtlen tendencia egyre nagyobb kihívások elé állítja a háztartásokat és a vállalatokat, ezért a magyar kormány – Európában másodikként – árplafon bevezetése mellett döntött. „Az öt százalékot meghaladó azonnali árcsökkenést jelentő intézkedés egyfelől közvetlenül csökkenti a háztartások terheit, másfelől mérsékli a vállalatok termelési költségeit, így a végfogyasztói árak növekedését” – tette hozzá.

Bezárják a nyerészkedő kutakat

A kormány nem tartja diszkriminatívnak, hogy egyéb üzemanyagokra nem terjed ki a 480 forintos korlátozás, mert így is „a társadalom 98 százalékának problémáját tudja kezelni”. A Telex.hu tudósítása szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón elmondta, hogy bezárják azokat a benzinkutakat, amelyek nem tartják be az árstopot.

A rezsiárakkal kapcsolatban a kormány azt állapította meg, hogy Európában nagyon súlyos a helyzet, a földgáz ára például négyszáz százalékkal emelkedett. Az európai országok nem tudták elkerülni a rezsiválságot, Magyarország viszont fenntartja a szabályozott árat, mert a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak is ez az érdekük.

A kormány a benzinárakat is tanulmányozta. Magyarország még mindig az olcsóbbak közé tartozik a kontinensen, alig van pár ország, ahol kevesebbe kerül az üzemanyag, mint nálunk. Gulyás Gergely szerint az infláció viszont nagyban függ a benzinártól, ezért maximalizálja a kormány az üzemanyagok árát.

Az ellenzék elengedte a témát

Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó az ellenzéki előválasztás óta eltelt időszakot elemezve beszélt arról a Szabad Európának, hogy az ellenzék két olyan ügyet is veszni hagyott kommunikációjában, amire reagálnia kellett volna. Az egyik a negyedik járványhullám, a másik pedig a benzin ára.

Ruff Bálint úgy fogalmazott, hogy mivel a benzinár egy része adó, a kormányzatnak lenne mozgástere beavatkozni a drágulásba. Noha voltak egyéni akciók, például a Jobbik részéről, de az elmaradt, hogy az ellenzék közösen kiálljon és országos akciót szervezzen, lépéskényszerbe hozva a kormánypártot.

Ehelyett a kormányfő kétszeresen is nyerhet a helyzeten: egyrészt besöpri a többletet az adókból, másrészt amikor hatósági árat hirdet, ismét az emberek érdekeinek védelmezőjeként léphet fel – mondta a Szabad Európának nyilatkozva már november elején a szakértő.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, Napi Gazdaságnál, Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule össztöndíjasa volt Berlinben.

XS
SM
MD
LG