Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Zsarolással fenyegette a kormány Norvégiát, csakhogy félreérthettek egy szerződést


Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatón Budapesten, 2021. július 7-én

Új szintre lépett a Norvég Alap körüli vita: Gulyás Gergely nemrég belengette, hogy a magyar kormány jövőre megvétózhatja a Norvégiát is érintő, Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló uniós szerződés megújítását. Norvégia erre közölte, hogy nem kell jövőre megújítani, és máskor sem, hiszen nincs lejárati dátuma.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy múlt heti kormányinfón azt hozta fel, hogy 2022-ben az Európai Tanácsnak meg kell újítania az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló nemzetközi szerződést. Mivel ehhez teljes egyetértésre van szükség, a magyar kormány végső esetben megvétózhatja.

Ezzel pont nehezen lehet Norvégiát zsarolni

A szerződés többek közt Norvégia és az EU gazdasági kapcsolatainak alapszerződése, 1994 óta van érvényben. A Népszava megkérdezte a norvég külügyet, mit szól a magyar kormány terveihez. A norvég külügy röviden fejtette ki az érveit:

Az eredeti, 1994-es EGT-szerződés nem tartalmaz semmilyen lejárati határidőt, így meghosszabbítani sem kell jövőre.

A szerződés nyilvános, itt el lehet olvasni több nyelven is, valóban semmilyen lejárati dátum nincs benne, sem 2022-es megújítási kitétel.

Vita a Norvég Alap körül

A magyar kormány a Norvég Alap, pontosabban az EGT és a Norvég Alapok miatt lengette be a zsarolást.

Leegyszerűsítve ezek olyan önkéntesnek minősülő támogatást jelentenek, amelyeket Norvégia, Izland és Liechtenstein ciklusonként fizet azért, hogy hozzáférjen az uniós közös piachoz. Norvégiához képest a másik két ország elenyésző összeget fizet.

Ezt a pénzt a szegényebb országok kapják, ahol az egy főre eső GDP alacsonyabb, mint az uniós átlag kilencven százaléka. A támogatás döntő részét az adott állam oszthatja szét, de egy kis részét (jelen esetben 77-ből nagyjából négymilliárd forintot) a civil társadalom támogatására kell fordítani. Ezt pedig szigorúan nem az állam osztja ki, hanem egy független civil alapkezelőt kell kiválasztani, nyílt pályázat és átlátható szempontrendszer alapján.

A norvég külügy szerint a magyar állam nem volt hajlandó elfogadni a szakmailag legjobb jelöltet, inkább lemondott a teljes összegről. A jelölt sajtóhírek szerint az Ökotárs lett volna. A magyar kormány viszont a Magyar Vöröskeresztet akarta, szerintük ugyanolyan jó jelölt, az Ökotárs pedig „Soros-szervezet”.

Maszkos, gépfegyveres rendőri rajtaütés az Ökotársnál
A vitában az első lépés az volt, amikor 2014 áprilisában a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter, Lázár János kifogásolta, hogy nem a kormány ellenőrzi a Norvég Alap civil célú támogatásait. Azzal érvelt, hogy az alap LMP-hez köthető szervezeteket támogat. Nem sokkal később már pénzügyi szabálytalanságokkal, sikkasztással gyanúsították meg a Norvég Civil Alapot kezelő Ökotárs Alapítványt. A Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott az Ökotárs és egy társalapítvány belvárosi irodájában, majd a civil szervezetek vezetőinek lakásán is. Az ügy beárnyékolta a magyar–norvég kapcsolatokat, Norvégia fel is függesztette támogatásai jó részét. A rendőrök egyébként sem jogi, sem pénzügyi szabálytalanságot nem találtak az alapítványnál. A 2014–2021-es támogatási ciklus idén véget ért, megegyezés viszont nem született a Norvég Alap civil részének elosztásáról.


A norvég fél a szerződés értelmében nem kommentálja külön a pályázókat. De Eriksen Søreide külügyminiszter megerősítette, hogy az egyezség amiatt nem születhetett meg, mert

„A donor országok mind a tizenöt kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni.”

Államadósságnak akarták tekinteni az önkéntes hozzájárulást

A magyar kormány bejelentette, hogy „jogi lépéseket tervez”, amiért Norvégia nem adja oda a támogatást. Kérdésre a norvég külügy erre elmondta, hogy szerintük teljesen egyértelmű a helyzet, és „nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben”.

Ezután a magyar kormány azt próbálta meg, hogy államadósságnak tekinti az elmaradt támogatást. Ezt kormányhatározatba is foglalták, meg is jelent az augusztus 6-i Magyar Közlönyben, hogy „Norvégia nem teljesíti szerződéses kötelezettségét”.

Norvégia erre a hírek szerint diplomáciai csatornákon jelezte a magyar kormánynak, hogy szerintük félreértik a helyzetet: a Norvég Alap pénze nem jár automatikusan Magyarországnak, mert az „önkéntes hozzájárulás az európai kohézió erősítéséhez”.

Ezután jött nemrég a zsarolás belengetése, amit a cikk első része tárgyalt.

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
XS
SM
MD
LG