Emberek ezrei vonultak utcára újra Tbilisziben, miután a népharag és a nemzetközi figyelmeztetések ellenére jóváhagyták a széles körben bírált jogszabályt. A demonstráción részt vett az észt, a litván, a lett és az izlandi külügyminiszter is.
A tiltakozók a Rusztaveli úton vonultak a parlament épülete elé, ahol a magas rangú külföldi vendégek is felszólaltak.
„Olyan jövőt akarok a georgiai népnek, ahol garantált a helye Európában” – mondta a litván diplomácia vezetője, Gabrielius Landsbergis.
„Együtt kezdtük el ezt az utat; nemzeteink jól tudják, mit jelent Moszkva nyomása alatt lenni. Soha nem fogunk benneteket magatokra hagyni, viszont mindannyiunknak formálnunk kell saját nemzetünk sorsát” – tette hozzá.
Észt kollégája, Margus Tsahkna hangsúlyozta, hogy a georgiai nemzet úgy döntött, hogy európai irányba indul el. „Mi mindannyian mindent meg fogunk tenni ezen út folytatása érdekében” – közölte.
Tórdís Kolbrún Gylfadóttir izlandi külügyminiszter kijelentette: „Ma itt állok, nem vagytok egyedül, tisztelünk benneteket.”
Észtország, Lettország és Litvánia Georgiához hasonlóan a volt Szovjetunió része volt 1991-ben bekövetkezett összeomlása előtt.
A négy nyugati külügyminiszter az orosz mintára bevezetni kívánt törvényt ellenző georgiai államfővel is találkozott szerdán. Szalome Zurabicsvili ezt követően arról beszélt, hogy a kormány „nem hallotta meg sem az emberek hangját, sem barátai tanácsait, sem senki más figyelmeztetéseit, és a maga útját követte”.
„Georgia túlélése forog ma kockán” – figyelmeztetett.
Ehhez kapcsolódóan: Georgiai elnök: Az ország túlélése forog kockán a „külföldiügynök-törvény” elfogadásával
Zurabicsvili telefonon beszélt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is, aki támogatásáról biztosította Georgia európai jövőjét, és aláhúzta, hogy meg kell találni a legjobb megoldást annak érdekében, hogy orvosolni tudják minden oldal legitim aggályait.
Az elnöknek tíz napja van a vétó benyújtására, a kormánypártnak azonban megvan a szükséges többsége a parlamentben a felülírásához.
Irakli Kobakidze georgiai kormányfő azzal vádolta a tiltakozókat, hogy „egy politikai kisebbség agendáját követik”, és rendkívül felelőtlenül viselkednek.
A miniszterelnök emellett bírálta az Egyesült Államokat, azt állítva, hogy hamis nyilatkozatokat tesz a kérdéses jogszabályról.
Megszavazta a georgiai parlament azt a törvényt, amely ellen hetek óta tízezrek tiltakoztak
James O’Brien amerikai külügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy veszélybe kerülhet a kétoldalú kapcsolat a törvény jogerőre emelkedésével, és kérdések merülhetnek fel a Georgiának szánt támogatások kapcsán is.
„Sötét nap ez a georgiai demokrácia számára” – írta közös levelében tucatnyi amerikai törvényhozó.
A georgiai fővárosban a parlament 84:30 arányú jóváhagyása ellenére folytatódtak a demonstrációk. A rendőrség erőszakkal oszlatta fel a tömeget egy helyen, többeket őrizetbe vettek, sokan megsebesültek, másokat helyszíni tudósítások szerint már az előállításukat követően vertek meg.
A külföldi befolyásról szóló törvény keddi elfogadását az Egyesült Államok, az Európai Unió és számos jogvédő elítélte. Ennek értelmében minden egyes szervezetnek nyilvántartásba kellene vetetnie magát pénzbírság terhe mellett, amennyiben finanszírozásuk legalább húsz százaléka külföldről származik.
Az ellenzék orosz törvényként hivatkozik a jogszabályra, ugyanis Moszkva hasonló intézkedést fogadott el a független sajtó és a Kremllel szemben kritikus szervezetek megbélyegzésére.
Sokan úgy gondolják, hogy a törvény a tekintélyelvűség irányába mozdítaná az országot, és sértheti az európai uniós csatlakozási törekvéseket. Hetek óta tömegtüntetések zajlanak Tbilisziben és más városokban.
Ehhez kapcsolódóan: Miért robbantott ki tüntetéseket a „külföldi befolyás” visszaszorítását célzó törvény Georgiában?
A kormányzó Georgiai Álom, amely az ország EU-, illetve NATO-ambíciói ellenére szorosabbra fonta a kapcsolatot Oroszországgal, elsősorban azzal érvel, hogy a törvényre az átláthatóság és az „álliberális értékek” elleni küzdelem érdekében van szükség.
Az Európai Unió figyelmeztetett, hogy a törvény komoly akadályt jelenthet az integrációs folyamatban. A közösséghez való csatlakozásnak a kormány Nyugat-ellenes retorikai fordulata ellenére is igen magas a támogatottsága a tavaly óta EU-tagjelölt országban.
A NATO szóvivője „rossz irányba tett lépésként” hivatkozott a törvényre, amely távolabb viszi Georgiát az euroatlanti integrációtól.