A szerbiai Kolubara szénbánya egy percre sem zár be – a nap 24 órájában, az év 365 napján éjjel-nappal dolgoznak a gépek, hogy kinyerjék a fosszilis tüzelőanyagot a talajból.
Bár a világ nagy része lemond róla a környezetszennyezés miatt, Szerbia energiaellátásának hetven százaléka továbbra is a széntől függ.
Ez biztosítja az alacsony áramárat és több ezer munkahely fennmaradását a szegény balkáni országban.
A szén mellett Szerbia energiájának egynegyede vízerőművekből származik, a fennmaradó hányad pedig megújuló energiaforrásokból.
A Kolubarában évente kitermelt 26-27 millió tonna szén állítólag az ország villamosenergia-termelésének felét adja és több mint 11.000 dolgozó foglalkoztatását biztosítja.
Szerbiában lényegesen alacsonyabbak az áramárak, mint Európa nagy részén – júniusban egy kWh 0,096 euró volt, ami az Európai Unió 0,289-es átlagának harmada.
Szerbia populista elnöke, Aleksandar Vučić beszédeiben gyakran emlegeti az alacsony áramárakat.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azonban nyomást gyakorol Szerbiára az árak emelése érdekében – idén háromszor már meg is történt.
„Az eddig végrehajtott villamosenergia- és gázáremelések hozzájárultak a fiskális támogatások csökkentéséhez, és az elkövetkező években kulcsfontosságúak lesznek az alapvető energetikai beruházások finanszírozásához” – áll az IMF júniusi sajtóközleményében.
Ehhez kapcsolódóan: Környezetbarát tervezés nélkül 2050-ben három Földre lenne szükségünk
Isteni ajándék
Az eltávolodás a fosszilis tüzelőanyagoktól kulcsfontosságú vitatéma lesz az ENSZ jövő hónapban Dubajban megrendezendő, 2023-as klímaváltozási konferenciáján (COP28).
Ám az olyan helyeken, mint Szerbia, ahol évtizedek óta támaszkodnak a szénre, és korlátozottak az erőforrások a beruházásokra ahhoz, hogy átálljanak a zöldebb alternatívákra, a szén elengedése még mindig távoli projektnek tűnik.
„Évekig egyfajta isteni ajándéknak tekintettük a szenet energiatermelésünkben” – mondja Hristina Vojvodić, a megújuló energiaforrásokkal és a környezetszabályozással foglalkozó intézet (RERI) munkatársa az AFP-nek.
Szerbia 2020-ban fogadta el a kibocsátáscsökkentési tervet (NERP), és kötelezte el magát arra, hogy 2050-re teljesen szénmentes lesz. A szén részesedése az energiatermelésben azonban nem sokat változott azóta.
„Az országnak nem igazán áll szándékában felhagyni a szénnel. Készülnek ugyan tervek és stratégiák, de ha a szén elhagyásáról van szó, döntés még nem született” – mondja Vojvodić.
Hozzáteszi: Szerbia azt is megígérte, hogy 2030-ig akár a negyedével csökkenti szénfelhasználását.
„Ez lehet öt százalék, lehet húsz százalék. Semmit nem tudunk róla” – mondja az ügyvéd, akinek intézete tavaly elérte, hogy a belgrádi bíróság elismerte a hőerőművek egészségkárosító szerepét.
A bíróság arra is kötelezte az EPSZ-t, az állami tulajdonú villamosenergia-vállalatot, hogy csökkentse kén-dioxid-kibocsátását az egészségre és a környezetre jelentett veszély miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Mérföldkövet jelentő per: 32 európai országgal szállt szembe hat fiatal klímaaktivista
Szennyezés
2022-ben a szénből eredő kén-dioxid-kibocsátás a forrásoktól függően öt-hatszorosa volt a megengedett határértéknek az ország összes hőerőművében.
„Nincs semmi kifogásunk az ellen, hogy áttérjünk a zöldenergiákra, amelyek jobbak az egészség és a környezet szempontjából, és a bányászoknak is jobb munkakörülményeket biztosítanának” – mondja Vladimir Radosavljević, a Szerbiai Egyesült Szakszervezetek – Sloga ipari szektorért felelős alelnöke.
„De az energiaszektor nagyon sok embert foglalkoztat, különösen a nagy bányákban; a szénbányászat megszüntetése sok elbocsátáshoz vezetne” – teszi hozzá.
Vučić elnök 2021-ben kijelentette, hogy Szerbia „nem fog kifutni” hőkapacitásaiból, és azt ígérte a bányászoknak, hogy a következő három évtizedben mindenképpen lesz munkájuk.
Egyelőre nincsenek kilátásban elbocsátások. Szerbia a következő hónapokban új blokkot nyit meg kostolaci széntüzelésű erőművében, kínai finanszírozásnak, valamint a drmnói szénbánya bővítésének köszönhetően.
Az nem világos, hogy az új, B3-as blokk mikor nyílik meg.
Vojvodić azonban azt mondja: tudomást szereztek arról, hogy január óta folyik a próbaüzem.
„Erre néhány napja figyeltünk fel – az ott lakók telefonáltak, hogy rendkívül aggódnak, mert látják, hogy fekete füst jön a kéményből. Dokumentumokat kértünk, és kiderült, hogy teszteket végeznek.”
A B3-at kénmentesítő berendezéssel szerelték fel, de „a számok magukért beszélnek: a kibocsátás még így is magasabb” Szerbia vállalásainál – teszi hozzá.
Kolubarában arról beszélnek, hogy esetleg elköltöztetik a bányát és az azt körbevevő infrastruktúrát.
„Őszintén szólva nem tudjuk, hogy Szerbia tervezi-e bányái további bővítését” – mondja Vojvodić.
„Az építésügyi minisztérium új létesítményeket tervez, a bányászati és energiaügyi minisztérium szerint ez nem lehetséges, a környezetvédelmi minisztériumnak pedig nincs mondanivalója. Így hát nem tudjuk, mik a tervek.”
