Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Orbán jó ember” – A drávaszögi magyarokat nem érdekli, mit mond az ellenzék


Orbán Viktor miniszterelnök (b2) és Andrej Plenković horvát miniszterelnök (b3) a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ kollégiumának avatásán Eszéken 2019. november 28-án

A horvátországi Drávaszög választójoggal bíró magyarjai – várhatóan - szinte valamennyien Orbán Viktorra szavaznak az áprilisi voksoláson. A Duna, a Dráva és a horvát–magyar határ által körbezárt terület magyarsága hálás Orbánnak az állampolgárságért és a kapott támogatásokért. A magyarországi ellenzék szava nem jut el hozzájuk, s ha mégis, akkor nem érdekli őket.

„Húsz éve megosztott volt a drávaszögi magyarság, ha arról vitatkoztunk, melyik magyarországi párt vagy politikus szimpatikus nekünk. Ennek már nyoma sincs, ma mindenki Orbán Viktort támogatja. A 2004-es népszavazáson Gyurcsányék leszavazták, hogy állampolgárságot kaphassunk. Akkor úgy éreztük, a baloldal elárult minket. Orbán viszont megadta a magyar állampolgárságot, és 2017 óta nagyon sok támogatást kapunk. Ezért szavazunk rá, és nem is érdekel minket, hogy ki az ellenzék Magyarországon, meg hogy mit akar.”

Így foglalta össze földijei álláspontját a csakis magyarok lakta, 450 lelkes Csúza főutcáján Pinkert Ilona. Az őstermelőként hat hektáron gazdálkodó középkorú asszonyt a református lelkészlak előtt állítottam meg. Vele volt még hat helybéli ismerőse, a vasárnapi református istentiszteletről jöttek. Arról kérdeztem őket, hogy a horvátországi Drávaszög magyarjainak hány százaléka szavaz az április 3-i parlamenti választáson, és melyik pártösszefogásra adják le levélvoksukat. Erre reagált elsőként Pinkert Ilona, a többiek pedig egyetértő bólogatással hallgatták. Az asszony becslése szerint a drávaszögi magyarság háromnegyede kért magyar állampolgárságot, s a többség élni is fog választói jogával, és mindenki Orbánra voksol.

A magyarországi ellenzék szerint az ország irányítói gyanús körülmények között gazdagodtak meg. Pinkert Ilonát és falubeli ismerőseit ez nem zavarja, az asszony a társaság szószólajaként ekképp fogalmazott:

„Felénk az a közmondás járja, hogy önérdek nélkül nincsen közérdek. Ezt mi teljesen normálisnak tartjuk.”

Megfaggattunk a drávaszögi falakban csaknem félszáz magyart, és a válaszok Pinkert Ilonát erősítették. A 140 lelkes Sepsén az utcán ballagó, 65 éves Sipos Zoltán nem titkolta, hogy a Fideszre szavaz áprilisban, amiképp a nyugdíjas férfi három felnőtt gyermeke is, akik közül kettő Németországban él. Sipos barátja, a hetvenesztendős szabó, Böjtös József is Orbánékat ikszeli be. De azok is Orbánnak drukkolnak, akik nem akarnak szavazni. Mint például a sepsei kőműves, a 42 éves Guzmann Ádám:

„Orbán a mi emberünk, ő megmondi az igazat. Többször eljött hozzánk, és szépen beszélt. De én nem szavazok. Van állampolgárságom, ám arról, hogy ki vezeti Magyarországot, szerintem nem nekem kell döntenem.”

A Sepsén lakó géplakatos, a 36 esztendős Keresztes Endre és felesége eddig nem igényelte a magyar állampolgárságot. A családfő nem titkolta, hogy ha szavazna, Orbánt támogatná:

„Az ellenzéknek nem bocsátom meg, hogy az állampolgárságunk ellen voltak. Most meg azt mondják, ne szavazzunk a magyarországi választáson, mert nem ott adózunk. A Boszniában élő horvátok is szavazhatnak a horvát választáson. Ezt mi elfogadjuk, ide akarnak tartozni, mi meg Magyarországhoz.”

A férfi később hozzátette:

„Tudom, hogy Magyarországon iszonyú erős az ellentét a fideszesek és az ellenzékiek között. A testvérem és a nagybátyám már Magyarországra élnek. Az egyik imádja Orbánt, a másik gyűlöli. Ez még a viszonyukat is megrontja.”

A drávaszögiek Fidesz-pártiságát izmosítja, hogy a magyar kormány az elmúlt tíz évben százmilliárdokkal segítette a határon túli magyarságot. A deklarált cél az volt, hogy a szomszédos országokban élő nemzettársaink szülőföldjükön boldogulhassanak.

Trianon óta a határon túli magyarság létszáma – az elvándorlás és az asszimiláció miatt – folyamatosan csökkent. Ez a folyamat a rendszerváltás és Kelet-Európa uniós csatlakozása után újabb lendületet kapott a külföldi munkavállalási lehetőségek hatására. Horvátországban 1910-ben még hetvenezer, 1921-ben már csak 52 ezer magyar élt. 1991-ben Horvátország kilépett a jugoszláv államszövetségből, akkor 22 ezren vallották ott magukat magyarnak.

Szerbia azon a nyáron megtámadta Horvátországot, a Drávaszög nagy részét elfoglalta, ami elől sokan Magyarországra menekültek. A szerbek kiűzése után, 2001-ben 16.600 magyarja volt Horvátországnak. 2011-re már csak 14 ezren maradtak, közülük nagyjából hatezren éltek a Drávaszögben. Nincs friss adat a magyarság lélekszámáról, ám a kérdezett drávaszögiek úgy vélik, azóta legalább ezren elmentek innen Nyugatra, mivel a térségbe továbbra sem érkeztek fejlesztési források, kevés a perspektivikus munkahely és alacsonyak a fizetések.

Az Orbán-kormány ezen az állapoton kívánt változtatni, így jutott támogatás – többek között – a vállalkozóknak, az iskoláknak, a diákoknak, a kultúrházaknak, az egyházaknak és az egyesületeknek. Az első Orbán-kormány idején Kromer József volt a most hétszáz lelkes Vörösmart polgármestere. A nyugdíjazásáig az eszéki rádió magyar adásánál dolgozó hetvenesztendős férfi büszke rá, hogy az ő polgármestersége idején újították fel faluja „lerongyolt” kultúrházát a magyar kormány pénzéből. Orbán népszerűsége azóta töretlen Vörösmarton.

A vörösmarti szőlőhegyen egy borozóban felszolgálóként dolgozó Takács Attila dicséri a kormányt, mert mindkét gyermeke támogatáshoz jutott, lévén hogy magyar iskolában tanulnak:

„Nagyjából 2500 eurót kap minden első és ötödik osztályos gyerek után a szülő – mondta a 43 éves férfi. – Ezt a pénzt arra költjük, amire akarjuk. Az a kitétel, hogy eredményesen be kell fejezniük a magyar iskolát, ha kimarad a gyerek, akkor kell visszafizetni a pénzt. Az itteni magyar iskola is kap pénzt tanszerekre, felújításra, kirándulásokra.”

Ugyanakkor az egyik csúzai pedagógus azt mondja, sok magyar család mégis inkább horvát iskolába küldi a gyermekét, gondolván: ez a könnyebb érvényesülés útja. Egy felmérés szerint a drávaszögi magyar középiskolások és egyetemisták fele külföldön akar élni.

Takács Attila a gyermekeinek adott oktatási támogatás miatt hálás a magyar kormánynak
Takács Attila a gyermekeinek adott oktatási támogatás miatt hálás a magyar kormánynak

Csúzán a Piros Csizma Restaurant teraszán vidám férfikvartett sörözött. Elmondták, hogy számukra azért megnyerő Orbán politikája, mert támogatja a horvátországi magyarok vállalkozásait. Egy cég három év alatt 25 ezer eurót kaphat eszközvásárlásra, amihez 25 százalékos önrészt kell biztosítani.

„A családunknak 25 hektáros gyümölcsöse van – kezdte a húszesztendős Horváth Martin. – Mi eddig húszezer eurót kaptunk gépvásárlásra. Én is a gyümölcsösben dolgozom, egyszer majd én veszem át a szüleimtől a vállalkozást.”

Dobó Tivadar negyven hektár szántón gazdálkodik. A középkorú férfi is pályázott már meg sikerrel magyarországi támogatást gépvásárlásra.

„Orbán jó ember” – mondta Dobó Tivadar meggyőződéssel.

Amikor szóba került, hogy Magyarországon az Orbán-rendszert sokan a korrupció miatt támadják, Dobó Tivadar röviden szól.

„Tőlünk nem loptak” – reagált könnyedén.

Az asztalnál ülő 23 éves Lázár Kevin – aki egy borászatban dolgozik – ezt hallva megemlítette, hogy a drávaszögiek nemigen tudnak arról, miért bírálja a magyar ellenzék a Fideszt:

„A miniszterelnökünk jóban van Orbán Viktorral, ezért a mi tévénk csupa jót mond Orbánról. Persze azért tudjuk, hogy otthon mivel vádolják Orbánt, de minket ez nem érdekel.”

A csúzai Piros Csizmában beszélgető férfiakat nem érdekli, hogy mit mond és mit akar a magyar ellenzék
A csúzai Piros Csizmában beszélgető férfiakat nem érdekli, hogy mit mond és mit akar a magyar ellenzék

A drávaszögi magyar gazdák közül volt, aki elpanaszolta, hogy a horvát kormány pályázati forrásaihoz nehéz a hozzáférés, ezért is hasznos a magyarországi segítség, hiszen gépeik egy része már elaggott. (Találkoztam Sepsén olyan őstermelővel, akinek a kombájnja 55 éves.) A támogatáshoz jutó drávaszögi gazdák elárulták, hogy a kapott pénzt és az önrészt igyekeznek nálunk elkölteni, hogy vásárlásaikból a magyarországi kereskedőknek legyen hasznuk és az áfa a magyar költségvetést gyarapítsa.

A drávaszögiek közül többen is úgy vélekedtek, hogy a határon túli magyarság mindenhol kiáll Orbán Viktor mellett. Mehetünk bárhová, Erdélybe, Kárpátaljára, Felvidékre, vagy elég, ha átgurulunk a Vajdaságba, ott is szinte mindenki őt akarja kormányfőnek. Vagyis Drávaszög cseppben a tengerként modellezi a határon túli magyarság választói hajlandóságát.

Szerbiában, a négy és fél ezer lelkes Bezdán, ahol a lakosság több mint fele magyar, az utcán tíz emberből mind a tíz azt ígérte, hogy a Fideszre szavaz.

„Orbán megvette a vajdasági magyarságot” – összegezte a bezdániak véleményét a vendéglátásban dolgozó, 23 éves Pernyák Attila.

„A mi családunkat is megvette, anyám tízezer euró támogatást kapott egy falusi ház megvásárlására azzal az indokkal, hogy egyedül neveli a két testvéremet. A támogatásokkal akarják elérni, hogy a magyarok maradjanak a szüleik földjén. Hogy végül maradunk-e, azt nem tudom, de hogy a választáson ezek a pénzek Orbánnak dolgoznak, az biztos.”

  • 16x9 Image

    Ungár Tamás

    Ungár Tamás a Szabad Európa pécsi tudósítója. Újságíró pályáját a Békés Megyei Népújságnál kezdte 1983-ban, majd a Népszabadság Pécsett élő, dél-dunántúli munkatársa volt 1988-tól 2016-ig, a lap bezárásáig. Azóta nyugdíjas szabadúszóként a független lapoknak dolgozik.

XS
SM
MD
LG