Az Európai Tanács elnökének írt levelében a magyar miniszterelnök a decemberi csúcson vitát sürget az EU Ukrajnával kapcsolatos stratégiai céljainak kiigazításáról, jelezve, hogy enélkül nem lát lehetőséget a konszenzusra a bővítési folyamat jövőjéről. A többi vezető, talán az egyetlen Robert Fico kivételével, nem támogatja a stratégiaváltást.
Őszinte és nyílt vitát szorgalmaz az EU Ukrajnára vonatkozó jelenlegi stratégiai céljainak elérhetőségéről a Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének írt, november 16-i keltezésű levelében a magyar miniszterelnök. Információink szerint bár a levél címzettje csak a későbbiekben dönti majd el, hogy eleget tesz-e a magyar kérésnek, a tagállamok túlnyomó többsége, talán az egy Robert Fico kivételével, nem támogatja az ukránstratégia Orbán által sürgetett felülvizsgálatát.
Ettől függetlenül diplomaták is elismerték, hogy a magyar miniszterelnök racionális érveket hoz fel kérése mellett a levelében. Ukrajna egyébként több szempontból is napirenden lesz az EU-csúcson, méghozzá stratégiai döntések formájában. A tagállamok vezetőinek ugyanis – egyhangú – döntést kell hozniuk az ukrán tárgyaláskezdésről és az Ukrajnának javasolt ötvenmilliárd euró összegű támogatási csomagról is. Az más kérdés, hogy ez valószínűleg már nem lesz összekötve a hétéves keretköltségvetés félidei felülvizsgálatával, amelyhez jelenleg nem fűlik a foguk a tagállamoknak, és egyébként is kínálkoznak áthidaló megoldások.
Orbán levelében az Európai Tanács december 14–15-i ülésén javasolja a stratégiai vita megtartását az általános megközelítésről és az Ukrajnával kapcsolatos uniós politikákról. „A stratégiai vita magába kell hogy foglaljon egy visszamenőleges értékelést és a rendelkezésre álló opciók előremutató áttekintését” – írja a Szabad Európa birtokába jutott levélben a magyar kormányfő.
Orbán úgy véli, hogy ha az Európai Tanács nem jut konszenzusra az Ukrajnára vonatkozó jövőbeni stratégiáról, akkor nem lesz abban a helyzetben, hogy kulcsfontosságú döntéseket hozzon a javasolt biztonsági garanciákról vagy az Ukrajnának nyújtandó további pénzügyi támogatásról, nem tudja tovább szigorítani az uniós szankciós rezsimet, vagy megállapodni a bővítési folyamat jövőjéről.
„A vita eléggé sürgős” – húzza alá a levél írója.
Ehhez kapcsolódóan: Nem volt szükség Orbánra a költségvetési alku kisiklatásához
Bár a miniszterelnök általánosságban ejt szót a bővítésről, a szöveg alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy elsősorban a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával való megkezdésére céloz, amelyre az Európai Bizottság novemberben javaslatot terjesztett elő.
A magyar miniszterelnök nem tesz említést a levélben az ukrajnai magyar kisebbség jogairól, egy lapunknak nyilatkozó EU-diplomata szerint nyilvánvalóan azért, mert Charles Michel már több ízben világossá tette: az unió nem fog konfliktusokat importálni a bővítéssel, a probléma rendezése az Európai Tanács pozitív döntésének egyértelmű előfeltétele. Brüsszelben biztosak abban, hogy Kijev még a decemberi csúcs előtt megnyugtatóan rendezni fogja az ügyet.
Orbán azonban nem áll meg itt: a háború kontextusában szükségesnek tartja az oroszokkal szembeni szankciós politikák hatékonyságának és a tagállamok gazdaságára gyakorolt hatásainak felmérését is az Európai Tanács részéről. Úgy véli, hogy világos képet kell alkotni arról, mit tett ténylegesen az EU a szankciók negatív hatásainak enyhítése érdekében a tagállamokban.
A kormányfő a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az állam- és kormányfők által októberben elfogadott konklúziók abból indultak ki, hogy a stratégia működik. Szerinte a terepen kialakult helyzet megkérdőjelezi ennek az értékelésnek a helyénvalóságát, mivel az Ukrajna által a nyáron indított ellentámadás érdemben nem változtatott a harctéren kialakult erőviszonyokon. Ez szerinte szükségessé teszi gondolkodási idő beiktatását és „céljaink és eszközeink potenciális kiigazítását”.
Az Európai Tanácsnak szerinte mérleget kell vonnia a jelenlegi ukrán politikák végrehajtásáról és hatékonyságáról, ideértve a különböző segélyprogramokat. „Világos képet kell tudni alkotni a támogatás mértékéről a hadi felszereléseket is ideértve, de hasznosságukról, hatásukról és a folyamat során jelentkező olyan kihívások kezeléséről is, mint például a széles körű és rendszerszintű korrupció Ukrajnában” – írja a miniszterelnök.
Orbán felteszi a kérdést, hogy vajon „reálisan még mindig elérhetőnek tartjuk-e” a – szerinte kezdettől kitűzött – célokat, amelyek Ukrajna győzelmét és Oroszország katonai vereségét irányozták elő azzal a szándékkal, hogy alapvető politikai változásokat indítsanak el Oroszországban.
„Vajon ez a stratégia fenntartható-e az Egyesült Államok erőteljes támogatása nélkül? Készpénznek vehetjük-e az Egyesült Államok folytatólagos támogatását? Hogyan képzeljük el Európa biztonsági architektúráját a háború után? Hogyan tudjuk összeegyeztetni Ukrajna ambiciózus európai aspirációit stratégiai érdekeinkkel és a politikai és gazdasági realitásokkal mind az EU-n, mind Ukrajnán belül?” A magyar kormányfő többek között ezeknek a kérdéseknek a megvitatását szorgalmazza a decemberi csúcson.
