Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Miért jó Magyarországnak beállni a boszniai szerbek szélsőségesebb csoportja mellé?


Radovan Višković, boszniai szerb entitás miniszterelnöke, Milorad Dodik, Bosznia-Hercegozina háromtagú elnökségének szerb tagja és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Laktašiban, Banja Luka mellett, 2021. november 6-án.

Bosznia-Hercegovina az 1990-es évek óta nem állt ilyen közel a széteséshez és egy újabb polgárháborúhoz, miután a boszniai szerbek vezetője egyre látványosabban készíti elő az elszakadást. Orbán Viktor és a magyar állam ebben a helyzetben bejelentette, hogy elkezdte pénzelni az utóbbiakat. Helyi elemzők azt találgatják, hogy mit kaphatott ezért Orbán.

Orbán Viktor november 6-án váratlanul Boszniába repült a hivatalosan honvédségi luxusgéppel, hogy a jó eséllyel uniós szankciók elé néző Milorad Dodik boszniai szerb vezérrel tárgyaljon.

Ezt az útját a miniszterelnök inkább nem reklámozta a Facebookon, noha a külföldi útjait rendre alaposan, saját stábbal dokumentáltatja. A találkozó bizalmasságát az is jelezheti, hogy Bosznia szerb központja, az ellenzéki vezetésű Banja Luka nem volt megfelelő a beszélgetéshez. Miután Orbánék Banja Lukába repültek, még elautóztak a 20 km-re lévő Laktašiba, Dodik főhadiszállására.

Mire kellett két nagy gép?
Kecskemétről emellett aznap elindult egy másik magyar repülő, egy 140 főt szállítani képes Airbus is. Az a gép Belgrád érintésével szintén Banja Lukába ment, pár órát volt a reptéren, aztán Budapest érintésével tért vissza Kecskemétre, vette észre az Alfahír. A külügy kérdésre sem árulta el, hogy az a gép mit vagy kiket szállított. Goran Katić, a Szabad Európa balkáni szolgálatának újságírója szerint a látottak alapján összesen 11 tagú volt a magyar küldöttség és az egyik gépről ismeretlen rakományt is lepakoltak Banja Lukában.


A látogatásról a magyar fél nem sok konkrétumot árult el, és később sem válaszolt a Miniszterelnökség egy kérdésünkre sem a témában. Annyit lehetett megtudni hivatalosan, hogy Magyarország pénzt fog küldeni a boszniai Szerb Köztársaságba, a pénz célja pedig a szinte mindenre ráhúzható helyi gazdaságfejlesztés lesz.

Milorad Dodik beszél Orbán Viktorhoz és Pósa Krisztiánhoz, utóbbi a boszniai magyar nagykövet. Kicsit hátrébb Szijjártó Péter külügyminiszter. Laktaši, 2021. november 6.
Milorad Dodik beszél Orbán Viktorhoz és Pósa Krisztiánhoz, utóbbi a boszniai magyar nagykövet. Kicsit hátrébb Szijjártó Péter külügyminiszter. Laktaši, 2021. november 6.

A Szabad Európa balkáni szolgálata segítségével azonban jobban is ki lehet rajzolni, hogy mi járatban lehetett a magyar miniszterelnök.

Ehhez azonban először érdemes tisztába kerülni az elmúlt évtizedek legnagyobb válságát átélő Bosznia és Milorad Dodik aktuális helyzetével.

Dodik saját hadsereget szervezne

Milorad Dodik boszniai szerb vezető egykor még a legszélsőségesebb boszniai szerb politikai irányzatokhoz – különösen például a népirtás miatt jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését töltő Radovan Karadžićhoz – képest a mérsékelt, sőt liberális szárnyhoz tartozott az 1990-es években, még feltűnő nyugati támogatást is kapott.

De aztán fokozatosan egyre erősebb etnikai alapú és elszakadáspárti kampányokba kezdett. 2017-ben az USA már elkobozta minden amerikai vagyonát, és megtiltotta a vele való bármilyen üzletelést. Arra hivatkoztak, hogy Dodik aktívan próbálja szétzilálni a Bosznia helyzetét valamelyest rendező daytoni békeszerződést.

Két entitás, három elnök egyszerre
Bosznia-Hercegovina területén leginkább bosnyákok, horvátok és szerbek laknak. Az etnikai különbségek mellett a bosnyákok jellemzően muszlimok, a horvátok még leginkább katolikusok, a vallásos szerbek döntő többsége ortodox keresztény. A daytoni béke két nagy félre (entitásra) osztotta az országot, a Szerb Köztarságra, és a Bosznia-hercegovinai Föderációra. A közös államszervezet élén hármas elnökség áll, minden etnikum ad egy elnököt bele. A szerbek által adott egyik elnök jelenleg épp Milorad Dodik.


Az eset nem sokkal azután történt, hogy Dodik szerint meghívták Donald Trump 2017-es beiktatására, a szarajevói nagykövetség viszont ennek ellenére megtagadta tőle a diplomatavízumot. Később egyébként kiderült, hogy egy konzervatív és vallási csoportok által finanszírozott bálra hívták csak meg.

Milorad Dodik idén ősszel bejelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság önálló hadsereget, igazságszolgáltatást és adóztatást hoz létre, azaz lényegében kivonulnának Bosznia-Hercegovina alól. A bosnyák állam szétesése egyelőre beláthatatlan kockázatokkal járna.

Leginkább azért, mert egészen hasonlóan kezdődött az előző boszniai háború is. Vagy például amikor Dodik még 2009-2010 fordulóján felvetette a népszavazást a Szerb Köztársaság elszakadásáról, Stjepan Mesić akkori horvát elnök bejelentette, hogy ő ebben az esetben azonnal beküldené a horvát hadsereget az országba.

Milorad Dodik egyébként némi megszakítással 1998 óta miniszterelnök vagy elnök a boszniai Szerb Köztársaságban.

A két fő boszniai állami entitás, a sárga a boszniai Szerb Köztársaság, a zöld pedig Bosznia-hercegovinai Föderáció. A piros a Brčkói Körzet, egy még különlegesebb jogállású terület.
A két fő boszniai állami entitás, a sárga a boszniai Szerb Köztársaság, a zöld pedig Bosznia-hercegovinai Föderáció. A piros a Brčkói Körzet, egy még különlegesebb jogállású terület.

Dodik nem csak a daytoni békével nincs mostanában kibékülve, de az annak betartatását ellenőrző ENSZ-főképviselőkkel sem. Az előző főképviselőt, Valentin Inzkót egy szörnyetegnek nevezte, aki szerinte etnikai alapon gyűlöli a szerbeket.

Dodik "kispályás Orbán", Putyin érdektelen bábja a volt horvát külügyminiszter szerint
Dodik Orbán Viktorhoz hasonló szereplő, csak kisebb pályán játszik, írta le a Forign Policy-be Vesna Pusić korábbi horvát külügyminiszter. Szerinte mindkét szereplő demokratikus politikusnak indult, de fokozatosan belecsúsztak az egyre szélsőségesebb nacionalizmusba. Pusić szerint Orbánhoz hasonlóan Dodik is rettentően meggazdagodott a politikai pályafutása során, ami szükségszerűen autokratikus, önkényuralmi kormányzáshoz vezetett. Mint minden autokrata vezető a régióban, mindketten Oroszországban találták meg a védelmezőjüket. A fő különbség szerinte annyi, hogy Dodiknak nincs önálló állama, és csak azzal tud fenyegetni, hogy Putyin áll mögötte. Vesna Pusić szerint ezért az EU-nak semmit nem is érdemes Dodikkal tárgyalnia. A környék demokratikus fejlődésének kulcsa Putyin kezében van, vele kell kialkudni, hogy engedje el a nyugat-balkáni bábjai kezét. Őket szerinte egyébként is pontosan csak ilyen adunak szánja az orosz vezető.


A 2021-ben érkezett új főképviselő, Christian Schmidt sem nyerte el a szimpátiáját, akit viszont egy illegitim megszállónak tart. Ezt arra alapozza, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország egyedüliként nem támogatja a főképviselő munkáját. Schmidt helyzetértékeléséről egyébként alább olvashat bővebben.

Röviden szerinte Dodik tervezett lépései „elszakadással érnek fel, anélkül hogy kinyilvánítanák”.

„Ez nem pusztán az ország és a térség békéjét és stabilitását veszélyezteti, de – amennyiben a nemzetközi közösség nem ad megfelelő választ – a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés összeomlásához vezethet” – állítja Christian Schmidt, aki szerint a mélyebb megosztottság és a konfliktus kirobbanásának esélye is abszolút valós az országban.

Tüzérségi találatok után égnek a "Momo" és az "Uzeir" épületek Szarajevó belvárosában. 1992. június 8-án. Szarajevót 1992-től 1996-ig ostromolta először a jugoszláv, majd a boszniai szerb hadsereg. Nagyjából 14 ezer áldozattal járt az ostrom, köztük több mint ötezer civil erőszakos halálával.
Tüzérségi találatok után égnek a "Momo" és az "Uzeir" épületek Szarajevó belvárosában. 1992. június 8-án. Szarajevót 1992-től 1996-ig ostromolta először a jugoszláv, majd a boszniai szerb hadsereg. Nagyjából 14 ezer áldozattal járt az ostrom, köztük több mint ötezer civil erőszakos halálával.

Milorad Dodik nemrég bejelentette, hogy "lesz*rja", ha újabb amerikai szankciókkal büntetik. Ha pedig a nyugati világ katonai erővel avatkozna be, akkor majd ő is idehívja nem megnevezett "barátait", hogy megvédjék.

Azt is elmondta októberben, hogy az USA, Németország és az Egyesült Királyság szerinte a "muszlim érdekekért" dolgozik. És ha lesznek is európai szankciók egyes boszniai szerb politikusok ellen, az szerinte nem lesz uniós szintű, mert lesz olyan EU-s ország, ami ezt megakadályozza majd.

Orbán váratlanul odament pénzt ígérni

Az Orbán-kormányok 2010-2019 közt szinte tudomást sem vettek Milorad Dodik létezéséről, miközben Bosznia-Hercegovina állami képviselőivel nagyjából rendszeresen találkoztak a magyar vezetők.

Eltüntetnék a "boszniai mészárost" ünneplő falfestményt a belgrádiak
please wait

No media source currently available

0:00 0:01:11 0:00

2019-től viszont valami megváltozott, Orbán Viktor és Milorad Dodik rövid idő alatt óriási szövetségesek lettek. Milorad Dodik 2021-ben végiglátogatta szinte az összes autoriter vezetőt a környéken, Vlagyimir Putyintól a szlovén Janez Janšán, a szerb Alekszandar Vučićon át egészen Recep Tayyip Erdoğanig.

Dodik "elképesztően fontos barátaiként" emlegeti az előbbieket, mondta el Goran Katić, a Szabad Európa balkáni szolgálatának újságírója. Szerinte Vučić szerb elnök ajánlhatta Orbán figyelmébe Dodikot, mint támogatandó szereplőt.

Szarajevó főutcáján próbálnak egy francia páncélozott jármű mögé bújni a helyi lakosok, miután egy szerb mesterlövész tüzet nyitott rájuk. 1995. június 6.
Szarajevó főutcáján próbálnak egy francia páncélozott jármű mögé bújni a helyi lakosok, miután egy szerb mesterlövész tüzet nyitott rájuk. 1995. június 6.

Szerinte az egész leginkább arról szól, hogy a magyar kormány növelné a befolyását az egész Balkánon.

"A magyar kormány szeretné erősíteni a regionális pozícióját, amit úgy próbál elérni, hogy szorosabb együttműködést akar a magyarországihoz hasonló rezsimekkel, például Szerbiával, a boszniai Szerb Köztársasággal vagy Montenegróval"

- állította Goran Katić, aki Banja Lukából követte a legutóbbi eseményeket.

A város ostroma során megölt gyerekek személyes holmijait, szüleik megőrzött emlékeit is kiállították Szarajevóban, 2020. decembe 28-án.
A város ostroma során megölt gyerekek személyes holmijait, szüleik megőrzött emlékeit is kiállították Szarajevóban, 2020. decembe 28-án.

100 millió euró magyar közpénzt küld gyorsan Orbán

A Miniszterelnökséget hiába kérdeztük, egy szót sem voltak hajlandó arról elárulni, hogy milyen típusú gazdaságfejlesztésben gondolkoznak a boszniai szerb entitásnál, mennyi közpénzt szánnak rá vagy hogy ezt hogyan tervezik kiosztani.

A Szabad Európa balkáni szolgálata azonban a helyi források alapján elárulta, hogy 100 millió eurót (nagyjából 37 milliárd forintot) ígért Orbán Dodiknak.

Ezt hasonlóan osztanák szét, mint számos uniós támogatást Magyarországon: a helyi cégek pályázhatnak, és a kiválasztottak 70 százalékos vissza nem térítendő támogatást kapnak, döntően eszközvásárlásra.

Ratko Mladic, népírtás miatt elítélt háborús bűnöst ábrázoló falfestmény a boszniai Banja Lukában, 2021. december 10-én.
Ratko Mladic, népírtás miatt elítélt háborús bűnöst ábrázoló falfestmény a boszniai Banja Lukában, 2021. december 10-én.

Radovan Višković, a boszniai szerb entitás miniszterelnöke szerint ezt gyorsan ki is akarják osztani, még az idén felállna a pénzosztó alap irányítása, jövőre pedig már elkezdnék utalni is a támogatásokat. "Nagyon-nagyon gyorsan" tervezik felállítani ezt az alapot a miniszterelnök szerint.

2022 őszén egyébként választások lesznek Bosznia-Hercegovinában. Goran Katić szerint ezért számos helyi szakértő úgy értelmezi a hirtelen jött támogatást, hogy Orbán Viktor magyar közpénzzel próbálja közvetlenül megtolni Dodikék kampányát.

Boszniai szerb különleges rendőri erők egysége vonul fel Banja Lukában, a boszniai Szerb Köztársaság megalakulásának 28. évfordulóján, 2020. január 9-én.
Boszniai szerb különleges rendőri erők egysége vonul fel Banja Lukában, a boszniai Szerb Köztársaság megalakulásának 28. évfordulóján, 2020. január 9-én.

Velizar Antić politológus szerint Orbán Viktor feltűnése és a támogatás bejelentése nagy segítség volt a szankciók által szorongatott Dodiknak és pártjának. Szerinte azonban ezt nem ajándékba kapják Dodikék, valamit fog cserébe kapni Orbán is, csak még nem tudni, mit.

Svetlana Cenić politikai elemző szerint „egy katasztrófa" Orbán Viktor beavatkozása a boszniai választásokba. Szerinte a gazdaságfejlesztés egy egyszerű „vicc", „pénzmosás", ez a százmillió euró egy pillanat alatt el fog tűnni, és valójában a választások befolyásolására fogják felhasználni.

Miért adna Orbán pénzt a Szerb Köztársaságnak, Bosznia-Hercegovina egyik részének?" – tette fel a kérdést a politikai elemző.

Ő is úgy gondolja, hogy ez üzlet, Milorad Dodik ígért valamit cserébe Orbánnak, csak még nem derült ki, hogy mit.

Orbán Viktorék látogatása óta a boszniai Szerb Köztársaság fokozta a leválási törekvéseit. Miközben a másik nagy entitásnak, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak több mint egy éve ideiglenes kormánya van. A pártok ugyanis nem tudnak megegyezni többek közt a helyi alkotmány megújításában vagy a választási törvény részleteiben. A két nagy entitás problémái és törekvései azt is eredményezték, hogy számos közös, állami intézmény sem tud működni már hónapok óta.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG