Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Múlt, saját használatra: Orbán Viktor történelem magyarázatai


Nemzeti összetartozás napja - Hét nyíllövéssel emlékeztek Vereckén a honfoglaló magyarokra 2016-ban

Orbán Viktortól eddig sem állt távol a történelem újrafogalmazása. Szerdai írásában újabb időkaput nyitott ki a magyarság ezeréves feladatlistájáról. Cikkünkben végignézzük a Fidesz eddigi történelemátírásait.

A szerdai krakkói V4-csúcstalálkozót (visegrádi országok szövetsége: a magyar, szlovák, cseh, lengyel kormány 30 éve létrejött laza együttműködése) a résztvevő magyar miniszterelnök egy írással köszöntötte a Magyar Nemzetben.

A nagyívű történelmi dolgozat amellett, hogy kijelöli a szövetség feladatait a migráns/transzszexuális – keresztyén tengelyen, egyben egy európai szuverenista kiáltvány is, valamint egyértelmű felajánlkozás a Macron francia elnökkel bimbódzó szövetség szárba szökkentésére. (Nincs is szó benne Trianonról, bár V4-es közegben az egyébként sem praktikus kommunikációs panel.)

A V4-ek bizonyos kérdésekben történő eddigi közös fellépése, ami, ha nem is pólust, de létező tábort jelentett az uniós politikában, az utóbbi időben, különösen a tavaly év végi magyar-lengyel uniós költségvetési vétó-kísérletnél valóban látványosan megszűnt.

De most nem Orbán Viktor uniós helykeresésével fogunk foglalkozni. (A szövegben található minimális mennyiségű tényállítás valóságtartalmával kapcsolatban lásd keretes írásunkat.)

Ehelyett a miniszterelnök és a Fidesz történelmi mítoszteremtő (verbális, anyagi és intézmény gründoló) erőfeszítéseit vesszük sorra. Hiszen írásában maga a miniszterelnök helyezi történelmi horizontba aktuálpolitikáját:

Közép-Európának történelme során nemcsak szerepe, de hivatása is volt mindig...Ha magyarnak születtél, akkor küldetésed is van. Küldetésed túlmutat önmagadon, európai horizontú és jelentőségű. Azt is tudjuk, hogy ezt csak a többi közép-európai néppel együtt tölthetjük be.

Hallod, elefánt, hogy dübörgünk?

“...az Európai Unió legdinamikusabb térségeként tekinthetünk magunkra. Erős növekedés, alacsony munkanélküliség, gyors digitális átalakulás, robusztus befektetések. Ezek vagyunk ma mi.”

A miniszerelnök egy dolgot felejtett ki : azt, hogy a négyek között Magyarország lemaradt.

2006-ban az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján Szlovákia négy régiója közül még kettő teljesített az uniós átlag felénél gyengébben. Romániában ekkor még Bukarest kivételével az összes régió ilyen volt: hét. Magyarországon 2006-ban 4 régió volt harmatgyenge.

2010-ben Szlovákiában már csak egy régió szerepelt az 50% alattiak között, Romániában még mindig 6. Magyarországon akkor is 4.

2017-ben már Szlovákia egyetlen régiója sem volt az uniós átlag 50%-a alatt, Romániában egy, Magyarországon még mindig négy. Az unió 20 legfejletlenebb régiója közül 4 magyarországi, az ország fele.

Vagyis: míg Szlovákia és Románia gyakorlatilag mindegyik uniós átlag alatti régióját felhozta, Magyarország ugyanott van, mint 11 éve.

Ha nem a régiókat, hanem az ország egészét nézzük: Szlovákia 2010-ben az uniós átlag 73%-án állt, Magyarország 65 %-on, míg Románia 47 %-on. 2017-ben így néztek ki a számok: 76 – 68 – 63.

Az utóbbi tíz évről írta - meglepő módon -Matolcsy György is két hete: "voltak nálunk sikeresebbek: a románok, a baltiak és a lengyelek sokkal jobb teljesítményt értek el."

Díszünnepség az Országház előtt 2016-ban, a forradalom 60. évfordulóján
Díszünnepség az Országház előtt 2016-ban, a forradalom 60. évfordulóján

A párt történetei

Orbán Viktor, aki Nagy Imre újratemetésekor, 1989-ben lett országosan ismert, 2018 decemberében hajnalban vitette el a Parlamenttől a mártír miniszterelnök szobrát. (Még ha a konkrét hajnali akciót a Kossuth tér rekonstrukciójáért felelős Wachler Tamás magára is vállalta egy interjúban.)

A Fidesszel kapcsolatban (is) közhely leírni, hogy nagy utat tettek meg idáig. Eközben folyamatosan építették és átépítették saját identitásukat, és ezt nem csak saját múltjuk, hanem a magyarok közös múltja esetében is. Kormányon mindehhez rengeteg pénzt is mozgósítottak.

A Fidesz eddig három történelmi időszakról épített és épít új történelmi narratívákat:

  • az 1956-os forradalom
  • Magyarország II. világháborús részvétele
  • és az 1989-90-es rendszerváltás.

Az utóbbi időben a mítoszgyártásban egy újabb időszak is megjelent: a honfoglalás. Ide nyúl vissza politikája gyökereit keresve Orbán Viktor szerdai publicisztikájában is.

A honfoglalás a nacionalizmusok egyik legfontosabb kötőanyaga, ami a konstruált nemzetfogalmat (minden nemzetfogalom konstruált) egy földrajzilag meghatározott ponthoz, a "haza” földjéhez köti.

Ez az érv északi szomszédainknál a Nagymorva Birodalom, a keletinél a dákóromán kontinuitás elméletét alapozta meg: aki legelőször volt ott az adott földdarabon, annak történelmileg megalapozott érvei vannak az afölötti mai rendelkezéshez. Vagyis a szuverenitáshoz.

De erről majd később.

A XX. század újratöltve

Az 1945-től elnyomott, fölszámolt, gazdasági alapjaitól megfosztott polgári Magyarország 1990 után újraéledt. Mentális és érzelmi kötőanyaga az antikommunizmus volt, mely máig fontos elem Orbán Viktor kommunikációjában. Ennek segítségével tudta a korábban liberális párt, a Fidesz elfoglalni a konzervatív jobboldalon az MDF kispárttá válásával (kivégzését tíz év múlva a Fidesz végzi el) megüresedett vezetői helyet.

Ennek az érzésnek lett kultikus helye a Terror Háza Múzeum, mely a történelmi narratívák újraírásának és popularizálásának első és legfontosabb központja lett, már a Fidesz első kormányzásának végén. Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, a kormány több történelmi emlékévének irányítója fogalmazta meg missziójukat: "feladatunk, hogy újragondoljuk a XX. századot”.

Mik a legfontosabb jellemzői a XX. századi történelem fideszes újrafogalmazásának? (Melyben természetesen vannak tudományosan is igazolható elemek is.)

  • A nyugati antikommunista történetírásnak megfeleltethetően: a diktatúrák összehasonlíthatóak és kontinuusak is, nem lehet mindig a nácizmust elítélni, legalább ugyanolyan súllyal kell beszélni a kommunizmusról is.
  • A múlt értelmezésének monopóliuma eddig a posztkommunistáké volt (közéjük sorolva a rendszerváltó liberálisokat, és a szakma nagy részét is), ezt kellett megtörni.
  • Mi és ők”: nincs átmenet, nincsenek árnyalatok. A forradalomnak nincs baloldali hőse a Fidesz narratívájában. A hivatalos ’56-os emlékév során, 2016-ban Nagy Imrét, a pártellenzéket, a munkástanácsokat, a demokratikus szocializmusban hívő tömegeket kiretusálták. Eörsi László történész, a Fidesz által megszüntetett 56-os Intézet volt kutatója mondta egy interjúban: „Régebben időnként nehezményeztem, hogy az értelmiségi '56-osok nem eléggé értékelik a többieket. A mostani kurzus viszont az aránytalanságot még sokkal inkább felerősítette, mintha csak a „pesti srácok” vettek volna részt a forradalomban.”
  • A populizmus fontos jellemzője az áldozati séma alkalmazása. A Fidesz emlékezetpolitikájában Magyarország is mindig áldozat volt, más követte el a bűnöket, de rajtunk csattant az ostor.

o Orbán Viktor szerint: „A nyugati világban mintha úgy néznénk ki, mint a diktatúrák földjére, és ezt valahogyan magunknak is, meg a világnak is el kéne magyarázni, hogy ez egy félreértés. .. Magyarországon soha, semmikor, semmilyen szabadságellenes politikai erő külső katonai segítség nélkül nem kapott többséget.

o Az új alkotmány, a fideszes Alaptörvény preambuluma: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.

o A náci megszállásra emlékező Szabadság téri emlékmű is Magyarország áldozati szerepét hangsúlyozza, elrejtve azt, hogy a magyar zsidók elhurcolásában mekkora segítséget nyújtott a magyar állami adminisztráció.

  • Nincs miért bűntudatunk legyen, ehelyett a magyar történelem pozitív narratíváját kell bemutatni. A Nemzeti Alaptanterv újraírásakor (2019-20) ez az igény explicite megjelent az oktatásirányítás részéről.

o Schmidt Mária: „Ez a múzeum arról szól, hogy milyen sokan voltak, akik bátrak voltak…mekkora áldozatot hozott a magyar társadalom azért, hogy most mi szabadságban éljünk.

o Fidesz közlemény, 2019. október 23.: „A magyar mindörökre szabadságszerető nép..”

  • A saját történelmi narratívát mindig aktuálpolitikai célokra, Orbán Viktor kormányzásának legitimálására használják föl. Ungváry Krisztián történész szerint: „a kormány tudományosnak álcázott történelemhamisítással igyekszik hitelesíteni politikai termékeit.”

o Fidesz közlemény, 2019. október 23.: “… ötvenhat hősei egy olyan szabad hazáért harcoltak és áldozták az életüket, amely szuverén, amelyet nem mások irányítanak, amely maga dönt sorsáról, a gazdaságáról, amelyet nem bábok vezetnek, amelynek senki nem diktálhatja, hogyan és kivel éljenek a magyarok, amelytől senki nem veheti el a kultúráját és a nemzeti szuverenitását.”

o Orbán Viktor beszéde 2019-ben: „1956-ban az utcákon győzték le a magyarok a hazugságot, 2010-ben a választásokon döntötték le és adták meg a kegyelemdöfést a hazugságok rendszerének”.

o 2016-os ünnepi beszédét Orbán is erre futtatta ki: „Nekünk, magyaroknak van tehetségünk a szabadsághoz. ... A szabadság mindig mindenütt egy egyszerű kérdés: mi döntünk a magunk életéről vagy valaki más?

o Ugyanott: “Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az elszovjetesedéstől, hogy el akarják dönteni helyettünk, hogy kivel és hogyan éljünk együtt a saját hazánkban.”

o A rendszerváltás emlékévében, 2019-ben a Volt Fesztiválon a zenekarok föllépése közötti szünetben folyamatosan a Csodák Éve című kisfilmet vetítették, mely csak Orbán Viktor 1989 júniusi, újratemetési beszédéből idéz, mégpedig a szovjet csapatok kivonulásáról szóló részt. Miközben a csapatkivonásról Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Németh Miklós miniszterelnök már tavasszal megállapodtak, és a kivonás is megkezdődött akkorra.

  • A történelmet mindig közvetlen politikai haszonra, a saját tábor összekovácsolására használják. Ungváry Krisztián: „Kik tiltakoztak a német megszállási emlékmű ellen? Jobboldaliak, például a Professzorok Batthyány Körének tagjai nem mentek ki tüntetni. A fáradságot kizárólag a liberális értelmiség vette, vagy ahogy az úgynevezett jobboldalon összekacsintva egyszerűsíteni szokták: „a zsidók”. Így aztán ellenállás nélkül tolhatta a sajtóban a kormány, hogy emléket állítottunk a világégésben elpusztult honfitársainkért, zsidókért és nem zsidókért egyaránt, de ezeknek semmi nem elég, még ilyenkor is a holokauszttal jönnek. A tiltakozás esztétikai és emberi szempontból is kifejezetten tisztességes vállalkozás volt, mégis a kormány jött ki jól belőle: egyetlen korábbi Fidesz-szavazó nem pártolt el Orbántól, viszont megszólított radikálisokat, Jobbik-szimpatizánsokat és felújított régi ellenségképeket.”
  • Nem csak új, tudományosan nehezen igazolható történelemmagyarázatok születnek, de konkrét történelem-hamisítások is. A rendszerváltás emlékévében a Terror Háza előtti, a rendszerváltást bemutatni kívánó tablótárlaton az 1989-es eseményeket 1988-as fotók mutatták a turistáknak. A fekete-fehér fotókon látható tüntetések transzparenseit utólag narancsra színezték. Kitették Orbán Viktor beszédét, miközben a demokratikus ellenzék nem fideszes képviselőit nem láthattuk.

Következő cikkünkben a korábbi ezer év fideszes értelmezésével folytatjuk.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG