Örményország háborúba keveredhet Azerbajdzsánnal, ha nem ad vissza négy, a kilencvenes évek eleje óta birtokolt falut Bakunak – közölte kedden közzétett videójában Nikol Pasinján miniszterelnök.
Pasinján az észak-örményországi Tavus tartomány határ menti területeinek lakosaival tartott keddi találkozóján beszélt erről. Nem messze onnét egy sor elhagyatott azerbajdzsáni falu fekszik, amelyek a kilencvenes évek eleje óta állnak Jereván ellenőrzése alatt.
A négy, több mint harminc éve lakatlan falu stratégiai értéket képvisel Örményország számára, ugyanis a Jerevánt Georgia határával összekötő főút mentén fekszenek.
Azerbajdzsán közölte: területei visszaadása a szükséges előfeltétele annak, hogy békemegállapodással tegyenek pontot a három évtizede tartó konfliktus végére az azeri hadsereg által tavaly szeptemberben visszafoglalt Hegyi-Karabah térségében. Az említett területek között több, örmény földdel teljesen körülvett apró enklávé is található.
Ehhez kapcsolódóan: Húsz éve ölt az azeri baltás gyilkos
Az orosz TASZSZ állami hírügynökség azt idézte Pasinján videójából, hogy ha nem sikerül kompromisszumot kötni a vitatott falvak ügyében, az háborúhoz vezethet Azerbajdzsánnal „még a hét vége előtt”.
„Tudom, hogyan végződne egy ilyen háború” – tette hozzá az örmény kormányfő.
Jereván tavaly szeptemberben súlyos vereséget szenvedett, amikor az azeri erők villámtámadásban visszafoglalták Hegyi-Karabahot, és a térség becslések szerint százezer örmény nemzetiségű lakosa szinte kivétel nélkül Örményországba menekült.
Bár Karabahot a nemzetközi közösség azerbajdzsáni területként ismeri el, a régió örmény lakói de facto függetlenséget élveztek Bakutól a kilencvenes évek elején vívott háború óta.
Békeszerződés
Baku és Jereván közölte, hogy hivatalos békeszerződést kíván aláírni, de a tárgyalások elakadtak – egyebek mellett olyan kérdések miatt, mint az ezer kilométeres, továbbra is zárt és erősen felfegyverzett közös határ kijelölése.
Pasinján az elmúlt hetekben jelezte, hogy hajlandó visszaadni az Örményország által ellenőrzött azerbajdzsáni területeket, és felajánlotta: úgy alakítják át Örményország úthálózatát, hogy elkerülje Azerbajdzsán területét.
A főként muszlim Azerbajdzsán továbbra is ellenőriz olyan területeket, amelyeket a nemzetközi közösség a keresztény Örményország részeként ismer el.
Ilham Alijev azeri elnök vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott bakui tárgyalása után kijelentette, hogy országa „minden eddiginél közelebb került” a békekötéshez Örményországgal.
Stoltenberg kedden megbeszélést folytatott Pasinjánnal is Örményországban, amely névleg Oroszország szövetségese, bár viszonya Moszkvával az elmúlt hónapokban megromlott, Jereván szerint ugyanis Oroszország elmulasztotta megvédeni őt Azerbajdzsántól.
Ennek eredményeként Örményország Moszkva bosszúságára a Nyugat felé fordult külpolitikájában. Magas rangú tisztviselők azt sugallják, hogy egy napon kérvényezni fogja felvételét az Európai Unióba.
Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett keddi közleményében arra célzott, hogy Jereván kapcsolatainak elmélyülése a Nyugattal az oka annak, hogy Örményország kénytelen engedményeket tenni Azerbajdzsánnak.
