Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Semmi eredménye a békés tüntetésnek” – orosz aktivisták az emigrációról


Orosz rendőrök őrizetbe vesznek egy tüntetőt, a rendőrség állítólagos túlkapásai ellett tartott moszkvai tüntetésen, 2019. június 12-én
Orosz rendőrök őrizetbe vesznek egy tüntetőt, a rendőrség állítólagos túlkapásai ellett tartott moszkvai tüntetésen, 2019. június 12-én

A Szabad Európa az uráli régióból külföldre vándorolt három orosz aktivistával beszélt, akik vagy külső nyomásra, vagy elkeseredésükben emigráltak. Mi kényszerítette külföldre őket, és hogyan látják a jövőt?

Az elmúlt héten új tömegtiltakozások tervét jelentette be a börtönbe zárt orosz ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij. A hívek a hírek szerint meggyengült egészségi állapotú, és sokak szerint politikailag motivált vádak alapján elítélt Navalnij szabadon engedését követelik majd.

„Ha a korrupció, az elnyomás, a politikai gyilkosságok ellen vagy, akkor segíts elérni Alekszej szabadon engedését. A fő módszer erre a nyilvános tüntetés” – írták a mozgalom új weboldalán.

Navalnij közben arra panaszkodott, hogy gyakorlatilag kínozzák a fegyenctelepen, mert nem hagyják aludni, és éjszaka többször is felébresztik.

Az aktivistáknak azonban nehéz dolga van a mobilizálással: a leginkább motivált és aktív orosz állampolgárok nagy része elhagyta az országot. Sokuknak „segítettek” – a biztonsági szolgálatok zaklatása miatt döntöttek a távozás mellett.

A hazájukat hátrahagyók között vannak az olyan ismert ellenzéki személyiségek, mint Konsztantyin Szonyin közgazdász, Jevgenyija Csirikova környezetvédő, Oleg Kasin újságíró és Garry Kaszparov volt sakkvilágbajnok.

Oroszország a világon a harmadik helyen áll a külföldön élő állampolgárainak száma alapján. 2019-ben 10,5 millió orosz polgár – az ország lakosságának 7 százaléka – élt másik országban.

Vlagyimir Putyin 2000-ben történt hatalomra lépése óta több mint 1,5 millió orosz hagyta el az országot, az elvándorlás üteme csak gyorsult azután, hogy Putyin 2012-ben megkezdte harmadik elnöki periódusát.

„Mindig is úgy éreztem, hogy veszélyben vagyok”

A 24 éves Jurij Izotov egy időben az uráli Jekatyerinburg legismertebb liberális aktivistája volt. Most pedig a város leghíresebb külföldre emigrált szülötte.

2014 tavaszán Izotov – a meggyilkolt volt miniszterelnökhelyettes, Borisz Nyemcov által alapított Parnasz nevű poltikai párt tagja – az ukrajnai konfliktusban való orosz részvétel elleni tüntetéseken vett részt. A tiltakozók egy idő után módosították céljaikat és a felvonulások során őrizetbe vett aktivisták elengedését kezdték el követelni.

Bár Izotov ezzel már a biztonsági erők „radarjára került”, szerinte azzal feszítette túl a húrt, hogy 2015-ben a rendőrségi túlkapások elleni tüntetések fő szervezőjévé vált.

Jurij Izotov a szeparatizmus vádjával bebörtönzött krími tatár vezető, Ilmi Umerov szabadon engedéséért tüntet. „A megszállás a bűntett, nem az ellene való tüntetés” ‒ áll a feliraton
Jurij Izotov a szeparatizmus vádjával bebörtönzött krími tatár vezető, Ilmi Umerov szabadon engedéséért tüntet. „A megszállás a bűntett, nem az ellene való tüntetés” ‒ áll a feliraton

Manapság ezt nehéz elképzelni, de a jekatyerinburgi városvezetés akkor engedélyt adott, hogy a Sacco és Vanzetti utca 5. szám alatti rendőrőrs előtt tüntessünk” – emlékszik vissza Izotov.

20-30 ember jelent meg zászlókkal és transzparensekkel, és azt skandálták: Rendőrök! Tartsátok tiszteletben az emberi jogainkat. A hazug rendőr a nép ellensége!

A rendőrök perceken belül kint voltak az utcán, hogy szétzavarják a tiltakozókat. Izotovot öt rendőr rángatta el és 20 ezer rubelre (356 dollárra) büntették „hatósági közeggel szembeni ellenállás” miatt.

Ezt követően rendszeresen zaklatni kezdték a Kreml-párti huligánok és azok a helyi médiumok, amelyek állami befolyás alatt álltak. Általában „jekatyerinburgi Ukrajna-párti aktivistaként” említették.

2016-ban elhagyta Oroszországot és Ukrajnába költözött.

Vegyesek az érzelmeim. Egyfelől nem láttam jövőt abban, hogy folytassam a társadalmi-politikai témák miatti aktivizmust Oroszországban. Két éven át aktív résztvevője voltam békés tüntetéseknek, de a békés tüntetéseknek semmi eredménye nem volt a letartóztatásokon és pénzbírságokon kívül.

Másfelől, mindig is úgy éreztem, hogy veszélyben voltam Oroszországban. Lehet, hogy nem szemléltem reálisan a dolgot, de úgy tűnt, Ukrajnában új lehetőségek várnak, ott szabadabb lehetek és többet tehetek. De nem így történt.

2018-ban Izotov részt vett az orosz állami segélyügynökség, a Roszszotrudnyicsesztvo kijevi képviselete előtti háborúellenes tüntetésen. Elismeri, hogy négy tojást és egy festékesdobozt vágott az épülethez.

Még ugyazon év márciusában egy moszkvai bíróság távollétében bűnösnek mondta ki olyan vádakban, amelyek nyomán 5-10 évig tartó börtönnel sújtható. Így már úgy látja, soha nem tér haza Oroszországba.

Amikor Kijevbe költöztem, úgy éreztem, hogy Oroszország kilátástalan hely, mert a mozgalom nem ért el semmilyen eredményt. Most pedig szétszakít két érzés. Egyfelől remélem, az emberek az utcára mennek, hogy megvédjék Navalnijt. Másfelől látom, hogy csak kevesen tüntetnek, és a tiltakozásnak nincsenek pozitív eredményei. Azt hiszem, túl magasak voltak az elvárásaim és egy kicsit kiábrándultnak érzem magam.

2019 áprilisában Izotov átköltözött Georgiába, miután lejárt az ukrajnai tartózkodási engedélye. Tavaly januárban pedig politikai menedékjogot kért Tbilisziben.

Ha nem kapom meg a menedékjogot, akkor valamilyen más országot kell találnom magamnak. Hiányoznak a barátaim és az emberek, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak” – vallja be.

„Láttam, hogy egyre rosszabbra fordulnak a dolgok”

Jaroszlav, a cseljabinszki körzetben fekvő Kopeijszk városból származó 41 éves gyári munkás. Azt kérte, hogy biztonsági okokból ne közöljük a vezetéknevét.

Ő is már évek óta gondolkodott azon, hogy otthagyja Oroszországot, főleg az infláció és családja anyagi helyzete miatt. Elege volt, hogy a városban rogyadozott az infrastruktúra, hogy lekapcsolták a vizet és az áramot, az utakat kátyúk, az utcákat pedig kosz és szemét borította.

Nem érzékeltem, hogy a városi hatóságok bármit is tenni akartak volna az emberek életszínvonalának javítására. Mindig úgy éreztem, mintha versenyt futnék az összes problémával. Láttam, hogy egyre rosszabbra fordulnak a dolgok. Ez egy feneketlen gödör volt.

Jaroszlavot különösen a Cseljabinszkban tapasztalt környezetszennyezés dühítette fel
Jaroszlavot különösen a Cseljabinszkban tapasztalt környezetszennyezés dühítette fel

Jaroszlavot és feleségét különösen Kopejszk, és általában Oroszország környezetének állapota keserítette el. Szemtanúja volt, hogy a gyárban kollégái rákot kaptak és szívproblémáik alakultak ki.

A legrosszabb az volt, hogy sokan még azelőtt meghaltak, hogy nyugdíjba vonulhattak volna. Láttam, hogy rám sem vár jobb jövő” – mondta.

A helyi gyárakat és bányákat a korrupt hatóságok védik, és az emissziócsökkentésre adott pénzt gyakran ellopják – állítja.

Éjszaka engedték ki a károsanyagot. Reggel, amikor az utcára léptem, majdnem elhánytam magam a vegyszerek szaga miatt. Néha hajnali négykor riadtam fel, és láttam, hogy a gyerekem alig tud lélegezni és a szemem láttára elsápad” – meséli.

Legkisebb fiánál asztmát állapítottak meg.

Jaroszlav ezek után 2018-ban tűnt fel egy cseljabinszki tüntetésen, amely a Kreml által javasolt nyugdíjkorhatár-emelés elleni országos tiltakozás része volt.

Őrizetbe vették és 10 ezer rubelre (160 dollár) büntették, amiért nem engedélyezett tiltakozáson vett részt. Ez volt számára az utolsó csepp a pohárban.

Fillérekért eladtuk mindenünket, amink volt, és jegyet vettünk Mexikóba.

Az Egyesült Államokban folyamodtak menedékjogért, amit egy éven belül meg is kaptak. Jaroszlav és családja immár a kaliforniai Sacramentóban él, ahol jól kereső háztartásigép-szerelőként dolgozik.

Az emigrálás előtt beszéltünk egy bevándorlási ügyvéddel. Ő elmondta, hogy a legtöbb oroszt állandóan üldöz valamilyen hivatal, de ők ezt fel sem fogják. Azt hiszik, ez normális állapot. Pedig az az igazság, hogy a legtöbb orosz mindennapi élete olyan, hogy abból gond nélkül meg lehet írni egy menedékkérelmet.

Oroszországban hivatalosan jogod van kifejezni a véleményedet, de üldöznek érte. Van, akitől elvették a gyerekeit. Másokat követnek, és nem tudnak normális életet élni. Egy diákot kirúghatnak az egyetemről. Ez mind üldöztetésnek számít.

Egy-két hónappal azután, hogy Amerikába költöztünk, azt álmodtam, hogy visszatértünk Oroszországba. Vegyes érzelmeim voltak. Egyszerre örültem és bánkódtam. Nem tudom leírni. Persze hogy szeretnék visszamenni Oroszországba és találkozni a rokonaimmal. De soha nem költöznénk vissza. Itt felfedeztem azt, amit Oroszországban soha nem éreztem – az ’elégedettséget’. Sacramentóban nem kell sietni. Felébredsz reggel, és minden ugyanolyan, mint este volt – az árak, a törvények, az emberek.

’Először kerülni próbáltam a politizálást’

Kszenyija Kirillova jekatyerinburgi újságíró 2014-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, épp, amikor kezdett felforrósodni az ukrajnai konfliktus. Kszenyija férje Harkiv városából származó, ukrán állampolgár.

Amikor megkaptam a vízumomat, behívott az FSZB. Világosan értésemre adták, hogy nem jöhetek vissza” – meséli az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal történt találkozásáról.

Kirillova a Szabad Európa orosz és ukrán szolgálatának is dolgozott, emellett pedig az ellenzéki Novaja Gazeta uráli kiadásába is írt cikkeket, főleg társadalmi problémákról.

Először kerülni próbáltam a politikát, de gyorsan világossá vált, hogy ez lehetetlen. A társadalmi gondok okai általában a korrupcióban, a jogsértések figyelmen kívül hagyásában, a rosszindulatú bürokráciában gyökereznek. Egyszerűen lehetetlen (nem észrevenni).”

Kszenyija Kirillova
Kszenyija Kirillova

Elmondta, hogy amikor 2012-ben cikket írt a helyi FSZB-n belüli korrupcióról, elkezdtek távolságot tartani tőle. A pravoszláv egyház, amelynek projektjeiről korábban írt, már nem informálta a tevékenységéről.

Közben az FSZB megpróbálta megnehezíteni a liberális újság hétköznapjait. Kikényszerítették, hogy a városi nyomda árat emeljen, és ügynökök látogattak el a lap hirdetőihez is.

Kszenyija az Egyesült Államokba, Kaliforniába költözött, de továbbra is írt a Novij Region online médiacsoport számára – például Izotov hányattatásairól.

A Novij Region is nyomás alá került azonban, mert ellenezte az ukrajnai háborút. Alekszandr Scsetyinin tulajdonos kénytelen volt Kijevbe költözni, és el kellett adnia legtöbb oroszországi érdekeltségét.

A hatóságok pedig „szélsőségesnek” minősítették a Novij Region honlapját, és betiltották. Scsetyinin számláit közben zárolták. 2016-ban vérbefagyva találtak rá kijevi lakásán. Továbbra sem világos, hogy öngyilkos lett, vagy megölték.

Kirillova is azt mondja, szeretne hazamenni látogatóba, de tudja, hogy soha nem tudna már Oroszországban dolgozni.

Egyre nehezebb már nemcsak politikáról, de társadalmi kérdésekről is beszélni Oroszországban. Ez a hatóságok számára is veszélyes, mert nem látják, hogy mi a valódi helyzet a társadalmon belül. A liberalizmust démonizálják, és emiatt már a tiltakozómozgalmak – a radikális jobboldaliak, a nemzeti-bolsevikok, az igazi fasiszták és a radikális baloldaliak – erősödnek. Ezek nagyon ijesztő jelenségek, de a hatóságok a homokba dugják a fejüket.

Itt Amerikában úgy írhatok a dolgokról, ahogy azokat látom. Oroszországban szerintem mostanra tucatnyi büntetővádat fogalmaztak volna már meg ellenem” - mondta.

Kszenyija hozzátette, hogy az ő esetében nem volt ellentmondás aközött, hogy elhagyja-e Oroszországot, vagy harcoljon hazája sorsának jobbra fordulásáért.

Van, akinek távoznia kell, hogy tovább harcolhasson. Ebből a szempontból semmi sem változott meg a számomra, csak itt több lehetőségem van.

Jelena Sukajeva és Robert Coalson írása.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG