A háború kitörése után megélénkült az oroszok üzleti aktivitása Magyarországon. Az ideérkező oroszok többsége csak saját vagyonát szeretné biztonságban tudni, de legalább négy olyan céget is talált a Szabad Európa, ahol a szálak titkosszolgálati és politikai körökbe vezetnek.
- A háború kitörése óta egyre több orosz vállalkozó érkezik Magyarországra
- Orosz titkosszolgálati engedéllyel működő IT-cég befolyásos tulajdonossal
- Kettős felhasználású drónalkatrészeket gyártó cég szankcionált orosz csipfejlesztő partnerrel
- Régóta lobbizik Paks II.-ért a kiváltságokat élvező orosz „kutatási intézet” vezetője
- Egy milliomos orosz képviselő rövid magyarországi kalandja
Magyarországon 2023. március végén 674 olyan gazdasági társaság működött, amelyek teljesen vagy részben orosz tulajdonban voltak. Ezek közül 97-et alapítottak az után, hogy Oroszország megindította háborúját Ukrajna ellen. Ez azt jelenti, hogy az összes, Magyarországon működő orosz tulajdonú vállalat 15 százalékát a háború kitörése utáni 13 hónapban alapították.
A háború előtti időszakhoz képest megélénkült az oroszok üzleti érdeklődése Magyarország iránt. Hiába azonban az uniós tagság és a magyar kormány barátságos viselkedése Oroszországgal szemben, több forrásunk is arról beszélt, hogy más országokhoz képest nem kezelik kiemelten Magyarországot az üzleti lehetőségeket kereső oroszok. Németország, Olaszország, Franciaország vagy akár Csehország és a balti államok is vonzóbb célpontok lehetnek – mondták forrásaink. Európán kívül népszerű Törökország, Izrael vagy akár Örményország is. „Méretünkhöz képest aktívak itt az oroszok, de nem ide hozzák az igazán nagy pénzeket” – fogalmazott egyik Oroszország-szakértő forrásunk.
Többféle oka lehet annak, hogy egy orosz külföldön, például Magyarországon alapított céget a háború kitörése után. „Egyre jellemzőbb, hogy el akarnak jönni Oroszországból, mert nem akarnak harcolni, vagy úgy gondolják, hosszú távon rossz lesz ott lenni”, és ehhez szeretnék megteremteni az egzisztenciát – mondta egy névtelenséget kérő szakértő, aki külföldieknek segít magyarországi cégek alapításában.
„Ami leginkább változott, az az, hogy leginkább olyan emberek érkeznek ide Oroszországból, akik át szeretnének települni az Európai Unióba – mondta a Szabad Európának Alekszej Morozov, egy orosz ügyfélkörrel rendelkező, cégalapítással is foglalkozó cég, a Starimpex Hungary Kft. ügyvezetője. – Korábban nem akartak túl sokan itt maradni. Ingatlanokat vásároltak ugyan, de nem Magyarország volt az első számú lokáció. Ám ez most megfordult: akik ide érkeznek, azok száz százalékban itt szeretnének fejlődni. Ami közös bennük, az az, hogy semmilyen formában nem akarnak asszociálódni a kialakult politikai helyzettel, ami az ukrán–orosz konfliktust illeti, háborúellenesek” – tette hozzá Morozov.
Az Oroszországban aktív termelő vállalatok és a kereskedők helyzete is megnehezült. A szankciók miatt egyre bonyolultabb Oroszországból pénzügyi tevékenységet folytatni. „Bankonként eltérő, van olyan orosz bank, amely egyáltalán nem engedi a nemzetközi utalást, máshol pár ezer eurós limitet vezettek be” – magyarázta egy cégalapítással foglalkozó forrásunk. Ennek áthidalására kellhet uniós cég, közvetítőként pedig jellemzően Törökországot használják, de ez jelentősen megdrágítja a tevékenységet.
Morozov azt mondta, hogy a magyar bankok is akadályt jelenthetnek. „Kifejezetten nehezen megy a számlanyitás az orosz állampolgárok számára, a bankok inkább nem kockáztatnak. Ez pedig nehezíti az integrációjukat.”
A háború kitörése óta Magyarországon alapított orosz cégek mintegy egyharmada kereskedelemmel foglalkozik. Morozov azt mondta, rengeteg a logisztikával és az IT-vel foglalkozó vállalat, Budapesten pedig számos olyan concept store, kávézó és divatáruüzlet nyílt, amely Moszkvában és Szentpétervárott már sikeresen működött, és a tulajdonosok abban bíztak, hogy a magyar közönség is hasonlóan fogadja majd őket.
Egyik másik szakértő forrásunk arra számít, hogy a következő időszakban tovább élénkülhet az oroszok üzleti aktivitása külföldön. „Sokan mostanában ismerték fel, hogy a szankciók akkor is életben lesznek, ha a háborúnak vége, ezért hosszú távra kell berendezkedni. Azok, akik tisztára akarják mosni a pénzüket, most fognak hosszú távú döntéseket hozni” – tette hozzá.
A háború kitörése után a szankciók megkerülésére is elkezdtek cégeket alapítani oroszok külföldön, és több lett a titkosszolgálati fedőcég is, amelyekből többet is talált Magyarországon a Szabad Európa.
„Nyilvánvalóan titkosszolgálati ember”
Az ukrajnai háború megindítása után két hónappal jelent meg Magyarországon az ITK System, amely a hasonló nevű orosz cég magyarországi leányvállalata, de az ITK – a háború óta közvetítő szerepet betöltő – Törökországban is jelen van. A magyar cégjegyzék szerint az ITK System számítógépek nagykereskedelmével foglalkozik, valójában azonban sokkal izgalmasabb dologban utaznak.
Az ITK System ugyanis informatikai titkosításokat fejleszt, ehhez pedig engedélye is van az orosz titkosszolgálattól, az FSZB-től.
Tavaly különösen jó évet zárt az ITK: bevételük Oroszországban 344 millió rubelre (mintegy 1,5 milliárd forintra), az előző év kilencszeresére nőtt.
Az ITK System tulajdonosa, Abramov Timur Alekszandrovics ezen túl is igen kiterjedt üzleti tevékenységet folytat Oroszországban. Tulajdonosa volt például olyan építőipari cégnek, amely az Oroszország által 2014-ben megszállt Krímben volt aktív.
Abramov egy másik orosz cége a Lex Systems, amely jogi és üzleti tanácsadással foglalkozik, fő profiljuk azonban az, hogy orosz állampolgároknak intéztek külföldön – főleg az Európai Unióban – vízumot. Ehhez számos európai országban voltak képviseleteik. Egy Oroszország-szakértő forrásunk szerint „ilyen hozzáférést mezei vállalkozók nem kapnak”, minimum az orosz titkosszolgálatoknak kell hogy rálátásuk legyen a tevékenységre. A Lex Systemsnek ráadásul majdnem felerészben a magyar bejegyzésű Oranta Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a tulajdonosa.
Érdemes még megemlíteni Abramov Ttsod nevű oroszországi cégét, amely hivatalosan adatfeldolgozással és más IT-szolgáltatásokkal foglalkozik. Itt ugyanis Abramov üzlettársa egy bizonyos Alekszander Ivanov Jurjevics, aki már a kilencvenes évektől kezdve fontos pozíciókat tölt be az orosz államigazgatásban, jelenleg pedig az Orosz Föderáció Állami Futárszolgálatának (GFS) igazgatóhelyettese. Ez a szervezet az orosz államigazgatás saját „postája”, közvetlenül Vlagyimir Putyin alá tartoznak. Ők felelősek például azért, hogy a titkosszolgálatok, az elnök küldeményei biztonságban célba érjenek.
A fentieket látva forrásunk szerint a magyar ITK System tulajdonosa, Abramov Timur Alekszandrovics „nyilvánvalóan titkosszolgálati ember, üzleti tevékenységének minden pontja ellenőrzött területhez kapcsolódik vagy közvetlen titkosszolgálati megbízást teljesít”.
Küldtünk kérdéseket az ITK Systemnek magyarországi tevékenységükkel kapcsolatban, de nem reagáltak megkeresésünkre.
Katonai és civil felhasználásra is alkalmas drónalkatrészek
A DGK Navigation Kft.-t 2022 novemberében alapította a moszkvai illetőségű Dmitrij Danilcev. A cég hivatalosan természettudományi műszaki kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A tulajdonos azonban Oroszországban is aktív, Gyronav nevű cégével a drónok működéséhez elengedhetetlen precíziós giroszkópokat és navigációs rendszereket fejleszt és gyárt. Haditechnikai iparban dolgozó forrásunk szerint „ami orosz és drón, az nem lehet civil”, a Gyronav tevékenységére tehát bizonyos mélységben rálátásuk kell hogy legyen a hivatalos orosz szerveknek.
A Gyronavban ráadásul tulajdonos a Zelenogradszkij Nanotechnológiai Központ (ZNTC), közös fejlesztésük is van. A ZNTC ipari felhasználású érzékelőket, mikrocsipeket fejleszt és gyárt, aktív az olaj- és gáziparban, valamint az intelligens vezérlőrendszerek területén. Fejlesztenek űripari eszközöket is az orosz űrügynökségnek, licencük van a Roszkozmosztól.
A Zelenogradszkij Nanotechnológiai Központot nemcsak Ukrajna szankcionálta, de az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma is szankciós listára tette tavaly. A szankciós listán olyan személyek és vállalatok szerepelnek, amelyeket együttesen „különlegesen kijelölt állampolgároknak” (SDN) neveznek – vannak köztük terroristák, autoriter rezsimek közhivatalnokai és nemzetközi bűnözők (például kábítószer-kereskedők) is. A listán szereplők vagyonát zárolják, valamint amerikai állampolgároknak tilos üzleti kapcsolatba lépni velük. (Ehhez hasonló listára került fel egyébként idén áprilisban az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank, az IIB és magyar alelnöke, Laszlóczki Imre.)
Egy szakértő forrásunk szerint ha Oroszországban egy cég ezen a területen dolgozik, főleg ilyen partnerekkel, annak „rangja van”, és jó eséllyel a szolgálatoktól kap megrendeléseket, vagy eleve „szerződéses kötelezettséggel rendelkezik”.
Az olyan giroszkópok, mint amilyeneket a Gyronav gyárt Oroszországban, a vonatkozó európai uniós rendelet alapján is kettős felhasználású termékeknek minősülnek. Az ilyen, polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható eszközök nemzetközi kereskedelme Magyarországon is engedélyhez kötött, amit Budapest Főváros Kormányhivatala ad ki. Cikkünk írása idején a DGK Navigation Kft. nem szerepelt a kettős felhasználású termékek kereskedelméhez szükséges engedéllyel rendelkező cégek listáján.
A cégalapítással is foglalkozó Morozov ezzel kapcsolatban azt mondta: nem vállalnak olyan ügyfeleket, akiknek a termékkörében kettős felhasználású termék is szerepel. „Extra rizikó, és kellemetlen fényt vethet a cégcsoportunkra.”
Kerestük a DGK Navigationt és az illetékes kormányhivatalt is, de nem reagáltak kérdéseinkre.
Paks II.-ért lobbizhat a titokzatos „kutatási intézet”
Tavaly szeptemberben jegyezték be az IRIAS Hungaryt, amely a hasonló nevű orosz szervezet leányvállalata. A cégnek számos tevékenységi köre van, köztük társadalomtudományi kutatás, munkaközvetítés vagy hírügynökségi tevékenység.
A magyar fióktelep képviselője és az anyavállalat főigazgatója Alekszandr Ivanovics Ageev nukleáris szakértő, aki támogatja az Ukrajna ellen indított háborút, és a szovjet tapasztalatokat hasznosítaná az Oroszország elleni szankciók megkerülésére.
Ageev évek óta egyengeti a Paks II.-beruházás útját Magyarországon, információink szerint mostani felbukkanása is ezzel lehet kapcsolatos.
A Nemzetközi Tudományos Kutatási Vezetéstechnikai Intézetet (ennek angol rövidítése az IRIAS) 1976-ban hozták létre a KGST-országok részvételével. Céljuk a gazdasági vezetők tapasztalatcseréjének segítése, ideértve a tudományos kutatásokat és a menedzsmenttapasztalatokat is.
A 24.hu szerint az IRIAS munkatársai a Nemzetközi Beruházási Bankhoz hasonló kiváltságokat élvezhetnek: az IRIAS helyiségei, dokumentumai sérthetetlenek, vagyona mentes bármilyen közigazgatási bírói beavatkozásról, ingatlanjai után nem kell adót fizetnie, és nem vonatkoznak rá a vámterhek és az export-import korlátozások sem.
Az IRIAS magyarországi aktivitása ugyanakkor nem szűnt meg a KGST felbomlásával, honlapjuk is elérhető magyarul. 2018. június 11-én például a Magyar Tudományos Akadémián tartottak munkaértekezletet, két nappal később pedig Páva Zsolt akkori fideszes pécsi polgármester a városházán fogadta a főigazgatót, Alekszandr Ivanovics Ageevet is a sorai között tudó, nukleáris szakértőkből álló küldöttséget. Az önkormányzati PécsMa így jellemezte Ageevet: „számos német, olasz, svájci és orosz tudományos és szakértői közösség tagja, egyben a moszkvai székhelyű Nemzeti Nukleáris Kutatási Egyetem (MEPhI) üzleti projektmanagement-osztályának vezetője, a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetemnek és a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (MGIMO) professzora, előadója”. Az orosz küldöttséget idézve azt írták, „a Paks II.-bővítés kapcsán több magyarországi egyetemmel is együttműködési szerződés készült”.
Információink szerint Ageev mostani felbukkanása is a Paks II. atomerőművel kapcsolatos: egy Paks II.-höz kapcsolódó oktatási bázis megszervezésére kapott megbízást.
Ezt erősíti, hogy az Ageev és a magyar fióktelepet alapító orosz IRIAS kézbesítési megbízottja Hörcsik Lajos Kálmán. Az ügyvéd (aki a fideszes országgyűlési képviselő, Hörcsik Richárd unokaöccse) egy ideig felügyelőbizottsági tagja volt a P2 Magyar Vállalkozásokat Támogató Egyesületnek. A P2-ben több politikus is feltűnt 2017 környékén, és célja az lett volna, hogy segítse a magyar vállalkozások bevonását a paksi bővítésbe – ezt azonban nem tudták elérni, az egyesület hamar meg is szűnt – derül ki a Direkt36 cikkéből.
Ageev tagja az Izborks Klubnak, amely egy Oroszország kül- és belpolitikájának tanulmányozására szakosodott konzervatív think-tank. A klub tagjai a jelenlegi orosz berendezkedés és az Ukrajna ellen indított háború ideológusai. Legismertebb közülük Alekszandr Dugin, aki szerint egy Oroszország által uralt eurázsiai birodalmat kell létrehozni, és ennek nyomán indokoltnak tartja az Ukrajna ellen indított háborút is. Elemzők szerint Duginnak jelentős hatása van Vlagyimir Putyin orosz elnök gondolkodására.
Nemcsak az ukrán háborút támogatja Ageev, de legújabb publikációjában arról ír, miként lehet hasznosítani a mostani szankciós környezetben a szovjet „importhelyettesítő tervezési tapasztalatokat”.
Az ingatlanmágnás orosz politikus rövid kalandja
Noha csak két hónapig volt aktív (2023 februárja és áprilisa között), érdemes még megemlíteni az ingatlannal foglalkozó Monblan-D Kft.-t. Ennek tulajdonosa ugyanis Dmitrij Kononenko orosz politikus, aki 2011 és 2016 között országgyűlési képviselő volt Oroszországban a kommunista párt színeiben. 2016-ban kikerült az állami Dumából, ám a következő négy évben a moszkvai Dumának volt a tagja az építésügyi, lakhatási és energetikai bizottság tagjaként. Képviselőként Kononenkónak és feleségének is nyilatkoznia kellett jövedelméről, ez alapján pedig mindkettőjüknek – de főleg a házastársának – igen jól ment. 2020-ban például 5,4 millió rubel (23 millió forint) jövedelmet vallott be Kononenko, felesége több mint kétszer annyit, egy évvel korábban pedig hétmillió rubel (31 millió forint) bevételről adott számot a politikus.
Kononenko nemcsak politikusként, de üzletemberként is ingatlanban utazik Oroszországban, több, ingatlannal (építés, eladás, bérbeadás, működtetés, hitelezés) foglalkozó cégben is részt vett, amelyek igen jövedelmezők voltak. Egyikben üzlettársa volt Gennagyij Andrejevics Zjuganov, az oroszországi kommunista párt vezetője, aki jelenleg is képviselő a Dumában. A legtöbb orosz képviselőhöz hasonlóan Kononenko és Zjuganov is ukrán szankciós listán szerepel.
