Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Továbbra sem lehet tudni, mi alapján engedélyezték az orosz és a kínai vakcinát


Korábbi ígéretei ellenére nem adja ki az OGYÉI a kínai és az orosz vakcinák engedélyezési dokumentumait. A cél az időhúzás lehet, továbbra is kevés hivatalos adat tudható a két védőoltás hatékonyságáról, mondja a hatóságot perlő szervezet vezetője.

Továbbra is titkolja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) az orosz Szputnyik V- és a kínai Sinopharm-koronavírus-vakcinák magyarországi engedélyezésének dokumentumait, számolt be a Népszava.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke február 2-án kérte az OGYÉI-t, hozza nyilvánosságra a kínai és az orosz vakcina engedélyezésével kapcsolatos dokumentumokat, különös tekintettel az alkalmazási előírásokra. Két nappal később válaszolt is Kincsesnek Szentiványi Mátyás. A hatóság főigazgatója azt írta, hogy a dokumentumokat „természetesen” nyilvánosságra hozzák, „még mielőtt a tömeges oltások a fenti két vakcinával elkezdődnének”.

Az OGYÉI eddig csak az alkalmazási előírásokat hozta nyilvánosságra, így a Transparency International (TI) Magyarország február 8-án kikérte a hatóságtól a két vakcina engedélyezésével kapcsolatos iratokat.

Furcsa alkalmazási leírások
Ami viszont elérhető az OGYÉI honlapján, az a két vakcina alkalmazási iránymutató leírása. Mindkét leírás ezzel a szöveggel kezdődik:
„Az alábbi tájékoztató a gyógyszer orosz (illetve kínai – K. A. Á.) nyelvű termékismertetőjének magyar nyelvű adaptációja, tehát nem hivatalos és vizsgálatokon alapuló (európai szabályoknak megfelelő) alkalmazási előírás, hanem az alkalmazáshoz iránymutatást adó leírás.”
A termékismertető utolsó áttekintési dátuma a Szputnyik V esetében 2020. október 28., míg a Sinopharmnál 2020. december 30.
Ez a mondat azt valószínűsíti, hogy a két vakcina engedélyét anélkül adták ki, hogy az OGYÉI bevizsgálta volna azokat. A tájékoztatóból az sem derül ki, hogy ha nem hivatalos vizsgálatokon alapszik a leírás, akkor mi alapján adták ki az ajánlást. Az sem érthető, hogy a termékismertetők áttekintése óta eltelt kilenc, illetve hét hónapban miért nem frissültek az adatok. Azóta világszerte milliókat oltottak be a két vakcinával, számos új vírusmutáció is megjelent, így nagy valószínűséggel készültek új vizsgálatok és rendelkezésre állnak frissebb adatok is.


„Gyanítottuk, hogy a kormány eltért a standard jogszabályi és szakmai gyakorlattól, amikor engedélyezte ezt a két vakcinát. A Nyugaton fejlesztett vakcinákkal ellentétben a Szputnyik V és a Sinopharm hatásosságáról semmilyen hivatalos adatot nem lehet tudni, ezért kértük el a dokumentumokat az OGYÉI-től” – mondta Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója a Szabad Európának.

A szervezet gyanúját az is táplálhatta, hogy a kormány január végén hozott egy olyan rendelet, amely alapján külön vizsgálat nélkül engedélyezni lehet azokat a vakcinákat is, amelyek legalább három – köztük legalább egy európai uniós vagy európai uniós tagjelölt – államban engedélyezettek, és legalább egymillió embernek beadták. Azt, hogy tényleg megkapta-e egymillió ember az adott védőoltást, a külügyminiszter – azaz Szijjártó Péter – állapítja meg. A rendelet megjelenése után pár nappal az OGYÉI ki is adta a kínai vakcina engedélyét.

Ligeti azt mondta, hogy az OGYÉI nem tartotta az adatok kiadására rendelkezésére álló 15 napos határidőt, hanem egyből, indoklás nélkül 90 napot kért a válaszra. (A közérdekű adatokat kikérésük után 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni, ez egyszer hosszabbítható meg további 15 nappal. A koronavírus miatti vészhelyzet miatt azonban a kormány lehetőséget adott kétszer 45 napos határidőre is az állami szerveknek – ha a rövidebb határidő tartása „veszélyeztetné a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladataik ellátását”.) A TI ezután indított pert az adatok nyilvánosságáért. „A perben rögtön kiderült, hogy olyan dokumentumokról van szó, amit azonnal el tudtak volna küldeni, akár már február 8-án. A perben azzal érveltek, hogy csak akkor fordulhattunk volna bírósághoz, ha 90 nap elteltével sem adják ki az adatokat. De azt a bíróság is elismerte, hogy ez az érv nem állja meg a helyét, hisz befogadták a kérelmünket.

A perben aztán az OGYÉI képviselője megígérte a dokumentumok kiadását, Ligeti szerint a szervezet ezzel elismerte, hogy semmi akadálya nincs az adatok nyilvánosságra hozatalának. Az OGYÉI képviselője ugyanis egyezséget ajánlott: a per szüneteltetéséért cserébe kiadják a kért dokumentumokat. Múlt héten azonban kiderült, mégis folyatni kívánják a pert.

„Valószínűleg időhúzásra játszanak. Semmilyen olyan körülményt nem tudott bemutatni az OGYÉI, ami igazolta volna a dokumentumok kiadásának megtagadását. Azzal pedig, hogy egyeszséget ajánlottak, maguk is beismerték, hogy nincs megtagadási ok – fogalmazott Ligeti. – Feltételezzük, hogy túl vastag bevizsgálási dokumentumok nincsenek a kormány birtokában. Különben miért titkolóznának? A gyógyszerek dokumentációi általában elérhetők, a gyártók maguk szokták nyilvánosságra hozni.

Kérdéseinket elküldtük az OGYÉI-nek is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

XS
SM
MD
LG