Az orosz haderő drón- és rakétacsapásokat hajtott végre péntekre virradóra tíz ukrajnai régióban is, a helyi hatóságok az infrastuktúrát célzó támadások fokozódására készülnek a tél közeledtével.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy a kilőtt harmincnyolc, iráni gyártású drón közül huszonnégyet megsemmisítettek, ahogyan egy Kh–59-es manőverező robotrepülőgépet is.
Az újabb orosz csapáshullám következtében lakóházak és középületek is kigyulladtak, különösen a déli Herszoni területen, ahol az utóbbi hetekben intenzívebbé vált az ágyúzás. Több ember megsebesült.
„Világos, hogy a tél közeledtével az orosz terroristák megpróbálnak majd több kárt okozni” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Tavaly a téli időszakban az energetikai infrastruktúrát érő pusztítás miatt a megtámadott állam számos részén akadozott az ellátás. Kijev meg is vádolta azzal Moszkvát, hogy fegyverként használja fel a hideg évszakot.
Rames Radzsaszingam, az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) igazgatója arról beszélt, hogy az orosz hadsereg „elképzelhetetlen mértékű szenvedést” okoz a civileknek.
Közben az ukrán vezérkar közölte, hogy „az ellenség légi támogatással továbbra is Avgyijivkát próbálja bekeríteni, azonban az ukrán katonák állják a sarat, és jelentős veszteségeket mérnek rájuk”.
Friss jelentések szerint a Kreml újabb katonákat és harci felszereléseket vezényel az ostromlott régióba.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsoka a The Economist című újságnak adott interjújában az első világháborút jellemző „patthelyzethez” hasonlította a jelenlegi állapotokat. Úgy vélekedett, hogy a mostani körülmények között nem valószínű jelentős és mély áttörés.
Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke pedig tudatta, hogy Oroszország fokozta a szokásossá vált éjszakai dróntámadásait. „Küzdelem az égboltért, ez vár ránk” – írta a Telegramon.
Amerikai tisztségviselők szerint az Egyesült Államok újabb, 425 millió dolláros katonai segítségnyújtási csomagja tartalmazni fog kifejezetten pilóta nélküli repülőgépek elleni lézerirányítású lőszereket is.
Elemzők rámutattak, hogy hamarosan lehetetlenné válik az előrehaladás a sár miatt a harctéren, és a felek ezért inkább a készleteik feltöltésére koncentrálhatnak a jövő évi offenzívák előkészítéseként.
Ukrajna erősen függ a nyugati szövetségesek támogatásától, míg Oroszország a gyártási kapacitásainak bővítése mellett például Irántól, Észak-Koreától és Belarusztól is vásárol fegyvereket.
Egyik fél sem volt képes az utóbbi időben jelentősebb előrehaladást elérni a mintegy 1500 kilométeres frontvonalon.
Az ukránok gyakran a front mögött fekvő orosz logisztikai és parancsoki központokat veszik célba a brit és az amerikai kormány által biztosított, nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákkal.
Az F–16-os típusú vadászrepülőgépek jövő év elejére tervezett szállítása kedvezőbb helyzetbe hozhatja Kijevet, amelynek légi fedezet nélkül kellett megindítania nyáron az újabb ellentámadását.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Berlinbe utazott, ahol a támogatás fokozására kérte a nemzetközi közösséget. „Higgyenek bennünk, támogassák a harcunkat! És a győzelmünk az önök győzelme is lesz” – fogalmazott.
A tárcavezető ugyanakkor közölte, hogy bár az izraeli konfliktus elterelte a média figyelmét valamelyest az ukrajnai helyzetről, a nyugati partnerek politikai támogatása továbbra is erős, és a katonai segélyek terén sem történt visszalépés.