Oroszország hétfőn közölte, hogy leállította azt a példa nélküli megállapodást, amely a háború ellenére lehetővé tette, hogy Ukrajnából gabonát szállítsanak afrikai, közel-keleti és ázsiai országokba, ahol egyre nagyobb veszélyt jelent az éhezés.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal folytatott konferenciahíváson jelentette be a megállapodás leállítását, hozzátéve: Oroszország visszatér az egyezséghez, miután teljesítik követeléseit.
„Amint megvalósul a fekete-tengeri megállapodás Oroszországot érintő része, Oroszország azonnal visszatér a végrehajtásához” – mondta Peszkov.
Ezzel vége annak az áttörést jelentő megállapodásnak, amelyet az ENSZ és Törökország közvetítésével hoztak tető alá tavaly nyáron annak érdekében, hogy az élelmiszerek elhagyhassák a Fekete-tenger térségét, miután Oroszország csaknem másfél éve megtámadta szomszédját. Egy külön megállapodás az orosz élelmiszerek és műtrágyák mozgását könnyítette meg a nyugati szankciók közepette.
A harcban álló országok a búza, az árpa, a napraforgóolaj és más olyan, megfizethető élelmiszertermékek jelentős globális beszállítói, amelyekre a fejlődő országok rá vannak utalva.
Mit kifogásol Moszkva?
Oroszország arra panaszkodott, hogy szállítási és biztosítási korlátozások akadályozták élelmiszer- és műtrágyaexportját. Az utóbbi szintén kritikus jelentőséggel bír a globális élelmiszerlánc szempontjából.
Elemzők és exportadatok szerint azonban Oroszország rekordmennyiségű búzát szállított, és műtrágyából is sokat exportált.
A megállapodást májusban Moszkva fenntartásai mellett hatvan nappal meghosszabbították. Az elmúlt hónapokban visszazuhant a szállított élelmiszer mennyisége és az Ukrajnából induló hajók száma is. Azzal vádolják Oroszországot, hogy korlátozza további hajók részvételét a programban.
Az ukrajnai háború tavaly rekordmagasságba lőtte ki az élelmiszer-alapanyagok árát, és hozzájárult a globális élelmiszerválsághoz, amelyet a konfliktus mellett a Covid–19-világjárvány elhúzódó hatásaival, az aszályokkal és más éghajlati tényezőkkel kapcsolnak össze.
Az élelmiszerekhez szükséges gabona magas ára olyan helyeken, mint Egyiptom, Libanon és Nigéria, tovább súlyosbította a gazdasági kihívásokat, és több millió embert sodort szegénységbe vagy élelmiszer-bizonytalanságba.
Ehhez kapcsolódóan: Erdoğan egyetért Putyinnal a gabonaszerződés meghosszabbításában
Életbevágó az élelmiszer-biztonság szempontjából
A fejlődő országokban élő emberek most többet költenek élelemre. A szegényebb országok, amelyek dollárban árazott importélelmiszerekre vannak utalva, szintén többet költenek, mert valutáik gyengülnek, és az éghajlati problémák miatt több élelmet kényszerülnek importálni. Egyes helyek, mint Szomália, Kenya, Marokkó és Tunézia, aszállyal küzdenek.
Az olyan globális élelmiszer-alapanyagok, mint például a búza és a növényi olaj ára közben csökkent, de az élelmiszerek már az ukrajnai háború előtt is drágák voltak, a csökkenés nem érte el a konyhaasztalokat.
„A fekete-tengeri megállapodás életbevágó számos ország élelmezésbiztonsága szempontjából”, hiánya súlyosbítaná a magas adósságszinttel és klímaváltozással küzdő országok problémáit – mondja Simon Evenett, a svájci St. Gallen egyetemének nemzetközi kereskedelemmel és gazdasági fejlesztéssel foglalkozó professzora.
Megjegyzi, hogy az inflációt célzó emelkedő kamatlábak, valamint a gyengülő valuták „sok fejlődő ország számára megnehezítik a dollárban történő vásárlás finanszírozását a globális piacokon”.
Míg az elemzők nem számítanak többre az élelmiszer-alapanyagárak átmeneti emelkedésénél – miután Oroszország és Brazília felpörgette a búza- és kukoricaexportot –, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága nő.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete ebben a hónapban közölte, hogy 45 országnak van szüksége külső élelmiszersegélyre, a magas helyi élelmiszerárak pedig „az aggasztó mértékű éhínség mozgatórugói” ezeken a helyeken.
Csökkenő mennyiség, elmaradó ellenőrzések
Az isztambuli Közös Koordinációs Központ szerint a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezés három ukrán kikötőből 32,9 millió tonna gabona és egyéb élelmiszer exportját tette lehetővé, ennek több mint fele fejlődő országokba ment.
Amióta az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött, azóta kudarcokkal szembesül a megállapodás: Oroszország novemberben rövid időre kilépett, majd újra csatlakozott, és meghosszabbította az egyezményt.
Márciusban és májusban Oroszország a szokásos 120 helyett csak hatvan napra hosszabbította meg a megállapodást. A havonta szállított gabona mennyisége az októberi 4,2 millió tonnás csúcsról májusban 1,3 millió tonnára esett vissza – ez volt a legalacsonyabb mennyiség a megállapodás életbelépése óta.
Az export júniusban valamivel több mint kétmillió tonnára bővült a nagyobb hajóknak köszönhetően, amelyek több rakományt tudtak szállítani.
Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy június vége óta akadályozza új hajók részvételét a projektben, miközben 29 hajó várja Törökország partjainál, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez. Jelentősen lelassultak a közös ellenőrzések is, amelyek célja annak biztosítása volt, hogy a hajók csak gabonát szállítsanak, fegyvereket ne.
Az átlagos napi ellenőrzések száma folyamatosan csökkent, az októberi 11-es csúcsról júniusra körülbelül 2,3-ra esett vissza. Ukrán és amerikai tisztviselők Oroszországot okolják a lassulásért.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna szerint Oroszországot segíti a gabonaimport tilalma
Közben Oroszország rekordot dönt
Eközben az orosz búzaszállítások rekordot döntöttek a nagy terméshozam nyomán. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának becslései szerint a 2022–2023-as kereskedelmi évben Moszkva 45,5 millió tonnát exportált, 2023–2024-ben újabb rekordmennyiséget érhet el, 47,5 millió tonnát.
Az első adat több búzát jelent, mint amennyit bármely ország egyetlen év alatt exportált – mondta Caitlin Welsh, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Globális Élelmiszer- és Vízbiztonsági Programjának igazgatója.
