Egyre gyakrabban élnek migránsellenes retorikával az orosz politikusok. Követeléseik élén az áll, hogy több külföldi származású munkavállaló harcoljon az ukrajnai háborúban. Szakértők szerint azonban a munkaerőhiánnyal küzdő orosz gazdaságnak éppúgy szüksége van a migránsokra, mint a hadseregnek.
Aligha maradhatott volna észrevétlen a minap az orosz rendőrség razziája, amelynek célpontjában migráns munkások álltak egy Moszkva melletti nagykereskedés raktárában. A cél az volt, hogy katonának vigyék el őket.
A Wildberries, a létesítményt irányító orosz e-kereskedelmi óriás azonnal megkongatta a vészharangot, amiért így késésben maradhat a kiszállításokkal éppen aznap, amelyet a vállalkozások világszerte Black Friday néven ismernek.
A november 24-i razzia több milliárd rubel veszteséggel fenyegette a Wildberriesszel együttműködő vállalkozásokat – közölte a cég, miután a raktár több ezer munkását gyakorlatilag lebénította a razzia az év egyik legforgalmasabb értékesítési napján.
Szakértők szerint a Kreml célja éppen egy kis publicitás elérése lehetett – a hatalmas és sebezhető migránspopuláció rovására –, amikor nő a közvélemény elégedetlensége az ukrajnai háború menetével kapcsolatban, és közeledik a márciusi elnökválasztás.
„Ez ideges pillanat az orosz politikai gépezet számára, tekintve, hogy nem sok olyan dolog van, amit a kormány győzelemként vagy sikerként tud eladni a társadalomnak” – mondja Temur Umarov, a moszkvai Carnegie Nemzetközi Békealapítvány munkatársa.
„A nacionalista kártya mindig segít az orosz kormánynak támogatást szerezni, amikor semmi más nem megy jól” – mondta a Szabad Európának, hozzátéve: arra számít, hogy egyre nagyobb lesz a nyomás a migránsokon a választás előtt, amelyben a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin indulására számítanak.
„De ami biztos, az az, hogy a migránsok – különösen a kettős állampolgárok – számára egyre nehezebb Oroszországban élni” – véli Umarov.
Ez azért van, mert Oroszország „hibrid mozgósítást” folytat, és ez aránytalanul nagy mértékben veszi célba őket, hogy ellensúlyozza az orosz erők Ukrajnában elszenvedett hatalmas – bár hivatalosan még nem ismertetett – veszteségei miatt érzett haragot – érvel az elemző.
Ehhez kapcsolódóan: Elveszíthetik orosz állampolgárságukat a migránsok, ha nem hajlandók harcolni Ukrajnában
Rajtaütések mecsetekben, küzdősportversenyeken
Orosz sajtóértesülések szerint több mint száz embert vettek őrizetbe november 24-én a Moszkvától mintegy hatvan kilométerre keletre fekvő Elektrosztalban a Wildberries raktárában tartott razzia során, és számos, nemrégiben honosított orosz állampolgárt kényszerítettek arra, hogy jelentkezzen a katonai toborzóközpontokban.
Mindenhol híre terjed a razziáknak, még akkor is, ha az orosz hatóságok nem erősítik meg a tényt.
November 18-án a Novaja Gazeta Europe című, lett székhelyű orosz emigráns szerkesztőség beszámolt egy razziáról, amelyben a rendőrség, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Legfőbb Ügyészség tagjai vettek részt egy másik moszkvai szatellitváros, Balasika mecsetében.
Egy imám arról számolt be a szerkesztőségnek, hogy a mecset látogatóit a november 17-i razzia során „behívták katonai szolgálatra”, de nem tudta megmondani, hányat vittek el.
Ugyanez a szerkesztőség megjegyezte, hogy két nappal korábban a rendőrség nacionalista polgárőrökkel közösen hajtott végre nagyszabású rajtaütést a Balasikához közeli Reutov település piacán és egyik gyárában.
A Telegramon széles körben megosztott videón arcukat maszkkal eltakaró férfiak meséltek a szerepükről a migránsok közös elfogásában Reutovban.
„Mindig készen állunk arra, hogy segítsünk rendfenntartó szerveinknek – dicsekedett az egyik férfi. – Erős, becsületes és igazságos Oroszországot akarunk!”
Októberben a távol-keleti Habarovszki terület rendőrei gyakorlatilag leállítottak egy vegyes harcművészeti tornát, amikor razziát tartottak egy sportklubban, és őrizetbe vettek több migráns versenyzőt.
A videófelvételeken láthatóan sok néző szurkolt a rendőri intézkedésnek, egy olyan hang is hallatszott, amely szerint a rendőrök „összepakolják a migránsokat”.
Az oroszországi migránsközösség – túlnyomórészt a volt közép-ázsiai szovjet tagköztársaságokból származó muszlimok – számára nem idegen a rendőri zaklatás és a hajthatatlan bürokrácia, amely mintha csak azért létezne, hogy elkapja őket.
A háború azonban azzal fenyeget, hogy besorozzák azokat a migránsokat, akik orosz útlevelet kaptak, és nem volt hiány a kísérletekből azok meggyőzésére, akik nem jelentkeztek katonának az állampolgárságért cserébe.
A migránsok toborzására irányuló törekvés valóban egyre elkeseredettebb azóta, hogy Putyint 2022 szeptemberében meghátrálások sora arra késztette, hogy katonai mozgósítást rendeljen el – a Kreml óvakodik megismételni ezt a népszerűtlen lépést.
Ehhez kapcsolódóan: Több ezer illegális türkmént utasít ki Törökország, új úti céljuk Oroszország lehet
Ellenséges retorika
Folyamatosan szivárognak a hírek a koporsóban visszaküldött migránsokról. Ez arra utal, hogy rengeteg közép-ázsiai harcol már Oroszország oldalán az ukrajnai háborúban.
De ez nyilvánvalóan nem elég az orosz hatóságok szemében, akik egyre fokozzák fenyegetéseiket a hagyományos őszi katonai toborzási szezonban, az elnökválasztás időpontjának jövő hónapban várható bejelentése előtt.
Múlt hónapban Alekszandr Basztrikin, az orosz nyomozó bizottság vezetője azt mondta, hogy az orosz állampolgárságot már megszerző migránsokat meg kell fosztani az állampolgárságuktól, ha nem hajlandók harcolni Ukrajnában.
Nyáron Basztrikin hasonló véleményének adott hangot, amikor azt állította, hogy megnövekedett a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma.
„Az emberek azt mondják: Míg az oroszok a fronton vannak, a migránsok hátba támadnak minket” – idézte Basztrikint az Eurasianet.
Mihail Matvejev, az Állami Duma, a parlament alsóházának képviselője májusban egy Telegram-bejegyzésben azt követelte: árulják el, miért nincsenek Ukrajnában Oroszországért harcoló „tádzsik zászlóaljak”, miközben „Közép-Ázsiából érkezők hadai kapják meg minden évben az orosz állampolgárságot”.
„A frontvonalon Oroszország őslakosai, elsősorban etnikai oroszok halnak meg a hazájukért, és a helyüket ázsiaiak százezrei veszik át itt” – mondta Matvejev, olyan adatokra hivatkozva, amelyek szerint „az orosz népesség 2023 első negyedévében 45 ezer tádzsikkal nőtt”.
És nem csak a háborúra gondolnak.
Minap a Duma alelnöke, Pjotr Tolsztoj nehezményezte Oroszország „passzív álláspontját a migránsokkal szemben”, és azt javasolta, hogy tiltsák be a volt szovjet országokból érkező migránsok alkalmazását futárként, taxisofőrként és eladóként.
Azt is kezdeményezte, hogy vessenek ki adót a migránsok hazautalásaira, és építsenek orosz tannyelvű iskolákat azokban a volt szovjet tagországokban, ahol az orosz nyelv nem élvez állami védelmet.
„Üzbegisztán nem Pjotr Tolsztoj törvényhozó birtoka. Foglalkozzon inkább a saját országa és polgárai problémáival” – írta Bobur Bekmurodov üzbég képviselő, akinek országa Örményországgal és Tádzsikisztánnal együtt került Tolsztoj célkeresztjébe.
Bekmurodov hozzátette, hogy Üzbegisztánban bárki szabadon beszélhet oroszul. Hazáját Oroszország szövetségeseként említette.
A mintegy 35 milliós Üzbegisztán küldi abszolút értelemben a legtöbb polgárát Oroszországba, ahol több millió üzbég él.
Ehhez kapcsolódóan: Határozottabb orosz toborzók keresik a kettős állampolgár közép-ázsiaiakat, akik vonakodnak Ukrajnába menni
Munkaerőhiány
Tolsztoj megjegyzéseinek iróniáját az adja, hogy Oroszországnak a hosszú távú demográfiai problémák és a háború által súlyosbított munkaerőhiány miatt még inkább szüksége van a migránsokra gazdasági fronton, mint eddig bármikor.
A moszkvai székhelyű Gajdar Gazdaságpolitikai Intézet által elvégzett és az RBK orosz híroldalon elemzett vizsgálat azt mutatja, hogy a munkaerőhiányról beszámoló ipari vállalkozások aránya júliusban elérte a 42 százalékot, szemben a 2022. januári, vagyis az ukrajnai orosz inváziót megelőző hónapban mért 25 százalékkal.
Erre a tényre Borisz Titov orosz üzleti ombudsman is utalt szeptemberi megjegyzéseiben. Ezek szerint azok a javaslatok, amelyek korlátoznák a külföldiek bejutását az orosz munkaerőpiacra, a migránsok esetében „teljesen irreálisak, ha egy közgazdász szemével nézzük őket, annak ellenére hogy kulturális szempontból üdvösek lennének”.
Oleg Buklemisev, a Moszkvai Állami Egyetem Gazdaságpolitikai Kutatóközpontjának igazgatója a Moszkovszkij Komszomolec (MK) napilapnak adott interjúban azzal érvelt múlt héten, hogy Oroszország azt kockáztatja, hogy a rubel gyengélkedése miatt elveszíti migráns munkaerő-utánpótlását.
„Mindig van választásuk: Oroszországba mennek, vagy máshova. Ha nem tetszik nekik az árfolyam, akkor nem mennek. Senkinek nem érdeke rubelben megkeresni a pénzét, ha aztán kopejkát kap abban a valutában, amit hazavisz” – érvelt.
Az orosz hatóságok tisztában vannak a problémával, ám a migrációs politika továbbra is „nagyon ellentmondásos”, mivel a hatóságok „a migránsellenes törvénykezési retorikát és a törvényhozást populista eszközként használják arra, hogy elvonják a lakosság figyelmét a társadalom egyéb problémáiról” – mondja Jan Matuszevics, az eurázsiai migráció független szakértője.
„Egyrészt Oroszország leegyszerűsítette és felgyorsította a közép-ázsiai migránsok honosítási folyamatát – mondta a Szabad Európának –, ugyanakkor áprilisban olyan jogszabályt fogadott el, amely felhatalmazást ad az államnak arra, hogy rövid úton megvonja az orosz állampolgárságot a nemzetbiztonságot veszélyeztető honosított állampolgároktól. Idetartozik az ukrajnai háború bármiféle elítélése vagy a meg nem jelenés a sorozáson.”
A kisebb migrációs jogsértésekben vétkes migránsok amnesztiájáról szóló elképzelést – konkrétan az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány fedezésére – több törvényhozó is támogatta márciusban, de a javaslatból nem lett irányelv.
„Végső soron az orosz törvényhozók pusztán erőforrásként tekintenek a migránsokra: égetően szükséges munkaerőként a fogyatkozó munkaerőpiacon, és potenciális újoncként a hadsereg számára, amely nehezen tud új embereket magához vonzani” – mondja Matuszevics.
